Ez hatalmas előnyt jelent. Célunk lesz, hogy ötödév végére el tudja juttatni az iskola a nyelvvizsgáig azokat a tanulókat, akik szorgalmasak és erre igényt tartanak. Gondoljunk bele, ötödév végén egyszerre kap a diák érettségit, technikusi oklevelet és talán még nyelvvizsgát is. Aztán eldöntheti, merre tovább: elkezd dolgozni, továbbmegy a felsőoktatásba, vagy választ még egy érettségire épülő szakmát. A Mezgé kínálatában a szakmáknak csak a neve megváltozott meg, maguk a szakmák maradtak a régik. Új szakképzési rendszer nem elérhető. Például a belügyi rendész képzés neve közszolgálati technikus szakra változott, de a képzés célja nem módosult – tette hozzá. Cél a szakmai cselekvőképesség kialakítása (Fotó: Horváth Bence) A következő tanévben a szakközépiskolák szakképző iskolákká válnak. A képzés három éves lesz, első évben az ágazati ismereteket adó órákat tartják meg, az azt követő kettőben pedig szakirányú oktatás folyik majd. Az iskola elvégzése után lehetőség nyílik esti érettségi tagozatra jelentkezni, vagy akár a technikusi képzettséget is megszerezhetik a fiatalok.
A megújuló szakmai képzés struktúraváltozása azokra a fő problémákra ad választ, amelyek az eddig működő rendszert jellemezték. Az új struktúra alapelve: az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, és a foglalkoztatók, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat adjon. Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Tájékoztatás az új szakképzési rendszerről. Az iskolából kikerülő fiatal szakemberek ezzel a biztos szakmai tudással és a folyamatos tanulás, továbbképzés, alkalmazkodás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani ismereteiket szakmai karrierjük során. Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben – így az agrárszakképzésben is – két iskolatípus került meghatározásra, kialakításra és megnevezésre. Technikum A gazdaság már régen megfogalmazott visszajelzését figyelembe véve és elfogadva, szakgimnázium helyett 2020. július 1-jével az agrárszakképzésben is a technikum került bevezetésre.
Magukat a specializációkat inkább a munkaerőpiaci felnőttképzések oldják majd meg, ezek rugalmas és rövid ciklusú képzések, de a megfelelő alapokat az iskolának kell megadnia. A képzések tartalmának meg kell újulnia, ehhez a szerkezetet is módosítani kell, három nagyobb egységben lehet talán elképzelni: az egyik, hogy először ágazatban gondolkozzunk, a gyerekek ezért később fognak szakmát választani. Majd elkezdődik a szakmatanulás, és csak utána választanak szakmai irányt, így sokkal megalapozottabb lesz a szakmaválasztás. Abban bízom, ezáltal a lemorzsolódás is csökkenni fog. Hogyan alakul a szakképzési rendszerben a választható szakmák száma? – Az Ágazati Készségtanácsok gazdasági szakemberei tettek nekünk javaslatot az átalakításra. Átnézték az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő 760 szakmát, megnézték, melyek nem működnek már, mi az, ami beolvadt, vagy be kellene olvadnia egy másik szakmába, és hol vannak hiányok. Ez alapján jött létre ez a 174 alapszakma. Egyes szakmák tartalma megújul, összeolvadások is vannak, sőt, új szakmák is megjelennek.
"Abban is reménykedem, hogy ha esetleg olyan szülő olvasná az interjút, aki azon dilemmázik, hogy pofozzon vagy ne pofozzon, akkor elgondolkodik. Szeretném, ha rájönne, hogy nem ez a valódi kérdés. Akarja-e, hogy a gyereke bízzon benne, hogy egészséges felnőtt legyen? Vagy lelki roncs legyen belőle? Hoppá! Gyurcsányék kilövési engedélyt adtak ki Márki-Zayra – MINDEN SZÓ.hu. Ezt gondolja végig, amikor felemeli a kezét – ne azt, hogy az adott viselkedést leállíthatja-e egy pofonnal. És ezt már nemcsak a saját tapasztalatom, hanem a szakmai tudásom fényében is mondhatom" – mondta többek közt a lapunknak nyilatkozó Babity Mária pszichológus. Korábban már idéztük Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakembert is, aki mindezt megerősíti, és hangsúlyozza, hogy a gyerekkorban elszenvedett erőszak (legyen az fizikai, érzelmi vagy verbális bántalmazás) mindig nyomot hagy, mert megsérti a határokat, az alapbizalom szövetét és traumatizál. Szerinte pont annyira nem szabad gyereket bántalmazni, mint csokit lopni a boltból, bányatóban fürödni, vagy kilőni egy védett madarat. A törvény mellesleg 2015 óta tiltja a gyerekbántalmazást.
Márki-Zay Péter minapi nyilatkozatában, majd az azt (nem) tisztázó Facebook-bejegyzésében talán éppen ez az utóbbi különbségtétel a bizarr: az jut róla az ember eszébe, amikor egy vallatós jelenetben zsákba tömött narancsokkal ütnek valakit, hogy ne hagyjon külsérelmi nyomot. Akkor ugye sokkal jobb, ha nem látszik, valamiért – legalább az orvosok, tanárok sem veszik észre, hogy verik otthon a gyereket. "A szülő legfontosabb feladata, hogy általa a gyermek megtapasztalja azt a FELTÉTEL NÉLKÜLI SZERETETET, amit mindannyiunk számára jelent a Mennyei Atyánk" – írja Márki-Zay. Még szerencse, hogy Márki-Zay számára teljesen elfogadhatatlan, hogy valaki indulatait a gyermekein töltse ki, hiszen mennyivel parább már belegondolni, hogy Márki-Zayéknál nem indulatosan, hanem előre megfontolt szándékkal fogja, és veri meg a gyerekét a feltétel nélküli szeretet jegyében, Mennyei Atyánk szent dicsőségére. Kicsit sem ijesztő. Képzeld el, milyen lenne, ha egy nálad kétszer nagyobb lény odamenne hozzád, és jól pofán vágna, ráadásul ez a lény egyébként az, akiben (egy ideig legalábbis) feltétlenül meg kell bíznod a világ dolgait illetően, akitől a legtöbb szempontból függesz.
Botrány 2021-10-13 | 09:53 Márki-Zay továbbra is védi gyermeknevelési "elveit": ütni csak nyitott kézfejjel, hogy ne maradjon nyoma Az ellenzéki cselédmédia most nem teszi fel a kérdést, hogy aki bántalmazza a gyermekeit, az vajon bántalmazná-e az országot? Hogy jó-e egy országnak, ha egy bántalmazó vezetné? #előválasztás #baloldali ellenzék #Márki-Zay Péter #gyerekverés #bántalmazás