Szakmai életútja 1903-ban született Budapesten. 1926-ban szerzett műkertészi, majd 1939-ben kertésztanári diplomát a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben. Oklevelének megszerzése után Unghváry László Faiskolai Rt. -nél kertépítőként, majd irodavezetőként dolgozott. Ormosintézet. A cég megbízásából két évet töltött Törökországban, ahol Ankarában kerteket tervezett, többek között Kemal pasa megbízásából, megtanult törökül és fejlesztette francia nyelvtudását. 1929-től 1932-ig Bécsben a Helenium kertépítő cégnél volt alkalmazásban, ahol tervei kivitelezését is irányította, s e munkája mellett megtanult németül, beiratkozott a bécsi Műegyetemre építéstechnikai ismereteinek bővítésére, több szakmai publikációt jelentetett meg osztrák szaklapokban, és tanulmányutakat tett Németországban és Franciaországban. Itt érte Mohácsy Mátyás (a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet igazgatója) meghívása, hogy tanítson az intézetben. Ekkor feladva külföldi megbízatásait, hazatért. 1932-től a "Kertművészet" és a "Kerttervezés" tárgyakat oktatta a tanintézetben, amelyből 1939-ben létrejött a Kertészeti Akadémia, azon belül megalakult a Kertművészeti Tanszék, amelynek vezetője lett.
Görbe Nóra a Story magazinnak adott interjút élete eddigi legnagyobb tragédiájáról: a színésznő tavaly augusztusban vesztette el férjét, legyőzte a rák. 12 évig voltak házasok. Görbe Nóra szinte sosem beszélt magánéletéről, az örömteli pillanatokat sem és a gondjaikat sem teregette ki. Párja, Dr. Ormos Péter betegségét sem említette sosem a nyilvánosság előtt. A Story magazinnal most azért tett kivételt, mert egyfajta terápiaként tekint az interjúra, azt mondja, szükséges van arra, hogy kibeszélje magából a fájdalmat, ez is része a gyúgyulásnak. Görbe Nóra színésznő férje elvesztéséről beszélt Fotó: Polyak Attila - Origo "Kemény időszakon vagyok túl. Senkinek sem kívánom, hogy hat éven át tehetetlenül kelljen végigasszisztálna a számára legfontosabb ember szenvedését" - mondta a magazinnak Görbe Nóra, aki a betegség első jeleiről, a kezeléskeről és férje durva fogyásáról is mesélt. Férje nem akart orvoshoz menni panaszai ellenére, édesapja ugyanis 52 évesen rákban halt meg. Tudta, hogy ő is veszélyeztetett, és nem akart ezzel szembesülni.
Gyakran felvetődik, hogy legyen új Linda-film és -sorozat, de azt gondolom, a sors keze, hogy nem jött össze eddig. Az biztos, a klasszikus széria sokak emlékezetében megmaradt, anno pedig több gyerek ezért választotta a küzdő sportokat is. Miló Viktória tizenegyszeres karate és kétszeres kung-fu világbajnok bokszoló egyszer egy téve műsorban mesélte, hogy ő is a sorozat miatt választotta sportágát, sőt, egyszer farsangkor is Lindának öltözött. Görbe Nóra remek formában van, szinte mit sem változott a külseje az elmúlt évtizedekben /Fotó: Grnák László Manapság ritkán lehet látni a tévében, sokan felismerik még az utcán? G. N. : Előfordul, és amikor megszólítanak, vagy azt mondják, hogy az elmúlt három és fél évtizedben semmit nem változtam vagy pont az ellenkezőjét, hogy csak a hangom alapján ismernek meg. Én meg azt érzem, hogy harmincöt évvel idősebb lettem (nevet). Szóval az évek azért elteltek. Pedig egyáltalán nem látszik önön a kora. G. : Azért szerintem látszik (nevet). Szerencsére jó géneket örököltem, például nem őszülök.
Dobogókő és környéke a Visegrádi-hegység, illetve az azzal közvetlenül határos Pilis egyik legismertebb kirándulóhelye. Sokan térkép nélkül is kiválóan tájékozódnak a magyarországi természetjárás bölcsőjében. Ezzel én is így vagyok, pár éve mégis térképböngészésbe kezdtem. Ennek köszönhető, hogy a százszor bejárt vidékeken is új felfedezéseket tettem, sőt az egész környéket új színben kezdtem látni. Energia-beavató túravezetés - Dobogókő. Ha ránézünk a Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképére, a rengeteg izgalmas földrajzi név közül is kitűnik a Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt közötti, zöld jelzésű turistaút, amely mellé a Római út nevet biggyesztették a kartográfusok. A hazai természetjárás egyik atyja, dr. Thirring Gusztáv földrajztudós már az 1920-as években így nevezte az utat turistakalauzában. Kilátás a Dobogókőről Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter Talpunk alatt a történelem Számtalanszor jártam erre, de mit sem sejtettem a talpam alatt koptatott kövek eredetéről. Figyelmemet egy régészeti blogban olvasott, kiváló fotókkal és térképpel illusztrált cikk keltette fel, amely a feltételezett római utakat kutatta a Pilisben.
Pilisszentkereszt, pilisszántói elágazás buszmegálló (341 m) Koordináták: DD 47. 693580, 18. 902676 DMS 47°41'36. 9"N 18°54'09. 6"E UTM 34T 342628 5284374 w3w ///tévéműsor. átfér. összezár Itiner: Pilisszentkeresztről a P jelzés mentén érünk fel Dobogókőre. Dobogókőről a K+ jelzés mentén érünk le a Dera-szurdokba. A Dera-szurdokon a K jelzés vezet át Pilisszentkeresztre. A falun belül a P jelzésen érünk vissza kiindulópontunkhoz. A túráról részletesen: Kapaszkodás Dobogókőre Pilisszentkereszt központjából, a pilisszántói elágazásból indulunk északi irányba az erdőbe csalogató P jelzésen. Pilisszentkereszt dobogókő tara duncan. Hamar búcsút intünk a hegyvidéki településnek, melynek elődjét a török hódoltság alatt hagyták el lakói. A Pilis környékére visszatelepült pálos szerzetesek hívták azokat a szláv családokat, akikkel újraindították a terület megművelését. Alapvetően erdei munkákkal, legeltetető állattartással foglalkoztak, aminek a nyoma ma is meghatározza a tájképet. Ahogy a hegyek közé vezető utunk mentén is láthatjuk, a falut ligetes, elbokrosodó legelők övezik.
A várost ezútal kihagyjuk, a Suzuki-gyárnál levágva az utat indultunk Dobogókő felé. Az északi oldalon felfelé kapaszkodva egyre kanyargósabbra válik az ú. A rend utáni kutatásunk itt újabb kitérővel jár, kacskaringós kis utacskán érkezünk meg Pilisszentlélekre. Az isten háta mögötti, aprócska település az elmúlt évben azoknak is ismerős lehet, akik még soha sem jártak erre, csak ők Pajkaszegnek hívják. És igen, itt van Teca kocsmája is "A mi kis falunk" sorozatból, valószínűleg hamarosan épp olyan turistalátványosság lesz, mint az íœvegtigris Tinnyén. A templomtól szalad felfelé az aszfaltozott ú a másik pálos kolostorrom felé, ami a falu feletti dombon található, nagyjából egy kilométere. Pilisszentkereszt dobogókő tra . És ha már a hírességeknél tartunk, a pajkaszegi tanítónő, Udvaros Dorottya, a rendőr, Szabó Győző és a polgármester, Csuja Imre mellett azért megfordult itt még pár magyar "celeb", köztük IV. Béla, IV. László, Károly Róbert és Nagy Lajos is. Pilisszentlélek közú szempontjából zsákfalu, erdészeti utak szempontjából azonban nem az, csak sajnos ezek alapvetően nem a motorosokat szolgálják.
Pilisszentkereszt - Dobogókő - Pilisszentkereszt A túra útvonala: Pilisszentkereszt - Fagyos katona - Dobogókő - Szakó-nyereg - Hoffman vadászház - Égett hárs - Két Bükkfa-nyereg - Fekete-kő - Pilis-nyereg - Simos halála - László kúpja - Pilisszentkereszt. Táv, szint: 24 km, 980 m. Találkozó: 8:30, Pilisszentkereszt, Pilisszántói elágazás. Túravezető: Juhász Gábor Utazás: HÉV-vel és autóbusszal vagy személyautóval. Oda: Bp. Margit-híd (HÉV): 6:50 vagy 7:20 - Pomáz: 7:20 vagy 7:50 átszállás: Pomáz, autóbusz áll. (autóbusz): 7:55 - Pilisszentkereszt, Pilisszántói elágazás: 8:18. Vissza: Pilisszentkereszt, Pilisszántói elágazás: 17:12 - Pomáz, autóbusz áll. Pilisszentkereszti - dobogókői látnivalók. : 17:35 átszállás: Pomáz (HÉV): 17:45 - Bp. Margit híd: 18:15. Megjegyzés: A Batthyány tér és a Margit híd között HÉV-pótló buszok közlekednek.