Köszönjük, minden simán ment, nagyon meg vagyunk elégedve. A kollégák be is lakták a foteleket. — H. Lajos
Köszönöm szépen, a bútorokat megkaptam. Korrekt ügyintézés, gyors szállítás, jó minőségű bútorok. — H. Csaba
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat. Zsigmond király székhelye. Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat. Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve.
A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. Királyi Palota - Visegrád. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították. Palotakápolna A palotakápolna felújítása során a hajóban újrarakták a régi téglapadlót, a szentélyben viszont mázas lapokból álló új burkolatot fektettek le. Palotakert A palota északi oldalához a palotáéval azonos alapterületű, fallal övezett kert csatlakozott.
Ezen a napon született Luxemburgi Zsigmond, (németül: Sigismund von Luxemburg, csehül: Zikmund Lucemburský, Prága, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9. ) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től pedig cseh király és német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburgi-ház tagja. IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet fiaként született, 1385-ben feleségül vette Mária magyar királynőt, majd nem sokkal ezután magyar királlyá koronázták. borítókép: Emperor Sigismund (1369-1437) Pisanello Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése 1396-ban, a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása 1417-ben és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyarországon 1395-ig első feleségével, Nagy Lajos király leányával, Máriával együtt ült a királyi trónon. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, fényes visegrádi, budai és székesfehérvári építkezéseivel, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek előremutató jellegével írta be magát a történelembe.