+36-1-284-3512 | +36-20-222-4488 IDŐPONT FOGLALÁS
Részecskeszűrős kocsim van 98e km-rel. 400 km-enként regenerál sorozatlövésekkel, rázkódással (üresben). Olajszint 3 cm-rel a max. felett, azt mondják, ez normális. Csereperiódus 20 ezer, rövid és hosszú távokat járok elég tempósan. Mennyire rongálódik a motor, van ebben valakinek tapasztalata? A kocsi típusát meg nem szeretnem elárulni, mert perrel és a médiával próbálom az importőrt más hozzáállásra bírni, s ha nem sikerül, kitálalok (SK - ban). Előre is köszönöm a segítséget. Kedves Érdeklődő! A regenerálás ismert és márkákon átívelő mellékhatása, hogy gázolaj keveredik a motorolajhoz, ezért az "olajszint" növekszik. Van olyan gyártó - pl. Olajszint maximum felett 3. a Mazda -, amelyik a nívópálcán jelzi azt a maximális szintet, ameddig emelkedhet. Ha a folyadékszint ezt meghaladja, az valóban káros, ezért ilyenkor olajat kell cserélni. Hogy ennél a típusnál mi a maximális megengedett, azt a márkaszerviz tudja megmondani, ha még beszélő viszonyban van velük. Üdv, Olajdoki
Csudák csudájára megvolt az olaj, majd hidegen egészen kis szintcsökkenés volt tapasztalható (töltési mennyiség szűrővel 3, 75 liter). Olyan nem volt, hogy hidegen a max szint felett állna az olajszint. Summa summarum; hidegen soha nem lehet a maximum szint felett az olaj, az bizonyosan túl van töltve, és melegen - miután a teljes olajmennyiség visszajutott a karterbe, csúnyán túl lesz a maximumon. E46 TÍPUSHIBÁK :: BMWfanatics.hu - A rajongói portál. Megjegyzem, hogy a motor működése szempontjából a különféle zegzugokban megragadt olaj-mennyiség nem számít, hiszen azt az olajszivattyú nem tudja megmozgatni, keringetni, csak azt, ami az olajteknőben összegyűlik, és ezen (egyébként nem nagy) mennyiség lényegében állandó - ezt látni, mikor megbont az ember egy motort; sok-sok helyről csurog, csepeg a motorolaj. Szerintem.
Az irracionális számok halmaza két diszjunkt részhalmazara bontható: Algebrai irracionális számok: olyan irracionális szám, amely gyöke egy egész együtthatójú, nem csupa nulla polinomnak. (Pl:) Ezek az euklideszi szerkesztési lépésekkel szerkeszthetőek. Transzcendens számok: Nem algebrai valós számok. Valós számok halmaza A racionális és irracionális számok halmazának egyesítését, azaz az egyenes pontjaihoz rendelt számok halmazát nevezzük valós számhalmaznak. A valós számok halmazának fő tulajdonságait axiómákkal írjuk körül. Komplex számok halmaza Halmazok számossága Számosságok egyenlősége Számosságok rendezése Véges halmazok Megszámlálható halmazok Nem megszámlálható halmazok A természetes számokat talán be lehetne úgy vezetni, hogy a megszámlálható halmazok számosságát nevezzük természetes számoknak (nemtudom ez mennyire precíz? [Coldfire] Ez kicsit a tyúk meg a tojás esete: mit is nevezel megszámlálható halmaznak? Ami ekvivalens a természetes számok valamelyrészhalmazával:) Ha már nagyon precízkedni akarunk, akkor valami ilyesmi: 0 - Az üres halmaz (0) számossága 1 - Az üres halmazt mint elemet tartalmazó halmaz, azaz {0} számossága (az üres halmaz hatványhalmaza) 2 - {0, {0}} számossága 3 - {0, {0}, {0, {0}}} számossága Általában az n. halmaz tartalmazza az n-1.
Igaz, középiskolás szinten nem igen kell ezeket tudni: 1. Axiómarendszerük szintjén a Cantor-féle axiómával több a valós számok halmaza, azaz: Végtelen, egymásba skatulyázott, nem üres és zárt intervallumok uniója nem üres. Magyarul, ami lényeg, ez biztosítja azt, hogy felülről(alulról) korlátos nem üres halmaznak van legkisebb(legnagyobb) felső(alsó) korlátja/határa. A racionális számok halmaza az Arkhimedeszien-rendezett testtel azonos. Példa: gyök 2 nem racionális, a gyök 2-nél kisebb racionális számok halmaza nem üres, és kisebb (például) 3-nál, azaz korlátos, de nincs felső határa, azaz legkisebb felső korlátja A HALMAZBAN!, vagyis a racionális számok között. Topológia értelemben ezért a Q (csak) sűrű, míg az R teljes. 2. A halmazok számossága: Q megszámlálható végtelen, R kontinuum végtelen. 3. R-nek van olyan eleme mely nem gyöke egy kú valós polinomnak. Ezek a transzcendes számok. Ilyen a pí (3. 14.. ) is. 4. R-nek van önmagától különböző részteste (pl. : Q), Q-nak nincs. (Olyan részhalmaz, amelyből az összeadás/kivonás és szorzás/osztás nem vezet ki)
Kedves Olvasóink! Az új Digitális Tankönyvtár fejlesztésének utolsó állomásához érkeztünk, melyben a régi Tankönyvtár a oldal 2021. augusztus 31-én lekapcsolásra kerül. Amennyiben nem találja korábban használt dokumentumait, kérem lépjen velünk kapcsolatba a e-mail címen! Az Oktatási Hivatal által fejlesztett, dinamikusan bővülő és megújuló Digitális Tankönyvtár (DTK) célja, hogy hiánypótló és színvonalas szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek közzétételével támogassa a felsőoktatásban résztvevők tanulmányait, tudományos munkáját. Jogszabályi háttér: az Oktatási Hivatalról 121/2013. (IV. 26. ) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés: "A Hivatal üzemelteti a köznevelés és a felsőoktatás területén működő állami digitális tartalomszolgáltatások központi felületeit. " Eljáró szerv Oktatási Hivatal Felelős Oktatási Hivatal elnöke A felhasználó tudomásul veszi, hogy repozitóriumba feltöltött művek szerzői jogilag védettek, oktatási és kutatási célt szolgálnak. Felhasználásukra a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.