Ellenkező esetben, Amikor egy ilyen stílusú tárgy körül vákuumot hozunk létre, már nem lesz erő, hogy kompakt maradjon, és térfogata megnő, mert a benne lévő gáz tágulni kezd. hogy megpróbálja elfoglalni a korábban ott lévő levegő által elfoglalt mennyiséget. A következő videóban láthat egy hasonló kísérletet, amelyben a pillecukrot vákuumnak vetik alá, és méretük jelentősen megnő. Az interneten olvasottak alapján úgy tűnik, hogy vannak olyan emberek, akik hajlamosak azt gondolni, hogy a test duzzadni fog, mint egy lufi, amíg fel nem robban, amikor az űrbe kerül. De nem, egyáltalán nem. Repüléstechnika Ph. D. Alexander Bolonkin magyarázza ebben a cikkben. A testnedvek vákuum hatására forrnak. Vajon mekkora az űr hőmérséklete?. De légy óvatos, hogy forrnak, még nem jelenti azt, hogy forróak: ha egy dolog forr, az azt jelenti, hogy elérte a hőmérséklet és a nyomás olyan körülményeit, amelyekben gázzá válik. A tengerszinten a víz 100ºC hőmérsékleten forr, igen, de a Mount Everest tetején, ahol a levegő a nyomás egyharmadán van, elegendő 71ºC-ra felmelegíteni, hogy gőzzé váljon.
Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL-Caltech/Tyler Winn Röviden, az atomfelhők egyetlen "szuperatomként" kezdenek viselkedni, nem pedig különálló atomokként, ami megkönnyíti a tanulmányozásukat. Az első BEC-ket 1995-ben állította elő egy laboratóriumban egy Eric Cornellből, Carl Wiemanból és Wolfgang Ketterle-ből álló tudományos csapat, akik teljesítményükért 2001-ben megosztva kapták meg a fizikai Nobel-díjat. Egyre melegebb az ausztrál folyótorkolatok vizének hőmérséklete - Ecolounge. Azóta több száz BEC-kísérletet végeztek a Földön, és néhányat rakétaszondával is az űrbe küldtek. A CAL-létesítmény azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy ez az első a maga nemében az ISS-en, ahol a tudósok napi vizsgálatokat végezhetnek hosszú ideig. A létesítmény két szabványosított konténerből áll, amelyek a nagyobbik "négyes szekrényből" és a kisebb "egyes szekrényből" állnak. A négylábú szekrény tartalmazza a CAL fizikai csomagját, azt a rekeszt, ahol a CAL ultrahideg atomok felhőit állítja elő. Ez mágneses mezők vagy fókuszált lézerek használatával történik, hogy súrlódásmentes tartályokat hozzanak létre, amelyeket "atomcsapdáknak" neveznek.
MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images Emma van der Vateren, az ASTRON Holland Rádiócsillagászati Intézet munkatársa és kollégái rádiótartományban figyelték meg a PSR J0610−2100-at. A csapat 16 év alatt nem mutatott ki a keringési periódusban jelentős változásokat, és nem figyeltek meg kibocsátáscsökkenéseket alacsony rádiófrekvenciákon. Az adatok azt is megerősítik, hogy a pulzár besugározza társát, annak azonban viszonylag alacsony marad a hőmérséklete az érintett oldalán. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ebben a másik videóban jól látható, hogyan lehet hideg vizet forralni a környező levegő nyomásának csökkentésével (bár természetesen a hideg víz nem működne a makaróni főzésénél, bármennyire is buborékolt). Más szavakkal, a vákuumnak való kitettség után a testünkben lévő víz gázzá változik. (kivéve a vért, amelyet a keringési rendszer önállóan nyomás alatt tart) amely sokkal nagyobb térfogatot foglal el, mint a folyékony állapotban, és megpróbálja kitágulni, megduzzasztja a testét, amíg meg nem duplázza eredeti méretét. A forgatókönyv szörnyűnek tűnik (és az is), de úgy tűnik, hogy nem halálos, és hosszú távú negatív hatások nélkül is helyre lehet állítani akár 90 másodperces vákuum expozícióból. Szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő olyan balesetek, amelyekben az ember vákuumnak van kitéve, így szinte minden, amit a témáról tudunk, állatkísérletekből származik. Természetesen: a megtörtént néhány eset úgy tűnik, hogy megfelel a kísérleteknek. Például úgy tűnik, hogy egy srácnak, aki 19 mérföld magasan ment fel egy léggömbbel, nyomás alatt volt egy kesztyű az öltönyén, és a keze kétszer nagyobbra duzzadt, "rokkant fájdalmat" okozva neki.
A gázok molekulatömegük szerint rendeződnek el: a nitrogén helyett először fokozatosan az atomos oxigén, majd a hélium, végül a legkönnyebb gáz, a hidrogén kerül túlsúlyba. Azokat a rétegeket, amelyekre ilyen gázösszetétel jellemző, együtt heteroszférának hívjuk. A légkör legnagyobb részében a gázok semleges atomok, molekulák formájában fordulnak elő. A Nap ionizáló sugárzása hatására azonban kb. 50 km felett több olyan réteg alakul ki, amelyeknek részecskéi elektromos töltéssel rendelkeznek. Ezek a napszakosan változó, ionokban, szabad elektronokban feldúsuló rétegek alkotják az ionoszférát. Az ionoszféra rétegei sok energiát nyelnek el, ezért emelkedik a hőmérséklet a termoszférában. Ezeknek a rétegeknek gyakorlati jelentőségük is van: hatnak a Föld mágneses terére és befolyásolják a közepes és hosszú rádióhullámok terjedését is.
Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a világűrben -273 Celsius fok, vagyis az abszolút nulla fok a hőmérséklet. Ez a téves nézet biztosan onnan eredeztethető, hogy a repülőgépekkel történő utazás során az utasok is azt látják, hogy minél magasabbra emelkednek, annál hidegebb lesz. A tapasztalat szerint a csökkenés mértéke kilométerenként hozzávetőleg 6 o C. A régi, még nyitott repülőgépekkel repülő pilótáknak a hideg elleni védekezésül nagyon komoly védőfelszerelést kellett alkalmazniuk. A tapasztalat tehát az, hogy minél magasabban vagyunk, annál hidegebb van, így nem is csoda, hogy az emberek azt a következtetést vonják le, hogy a világűrben lehet a leghidegebb. Mi is a meleg? Minden test nagyon kicsi alkotóelemekből, atomokból, molekulákból áll. Ezek az apró részecskék állandó mozgásban vannak. Ha növeljük az anyag hőmérsékletét, akkor ezeknek az apró részecskéknek a mozgási sebessége megnő. Ha csökken a hőmérséklet, akkor a részecskék hőmozgása is csökken. A hőmérsékletet így a molekulák mozgása jellemzi.
Az előbbi csoport tagjait többnyire nem viseli meg komolyabban a védőoltás – bár nem múlik el nyomtalanul náluk sem a vakcinálás –, utóbbiaknál viszont komolyabb egészségügyi panaszok nehezítik a tisztánlátást a vakcina mellékhatása ügyében. És mivel ezt a társadalmi csoportot a világ legtöbb helyén az elsők között kezdik beoltani, felhangosíthatják a megalapozatlan gyanúkat. Elég csak a Pfizer–BioNTech vakcinájának norvégiai esetére gondolni. Ott január közepéig 42 ezer beoltott közül meghalt 33, 75 év feletti krónikus beteg. A hír bejárta a világsajtót, a norvég egészségügyi hatóságok pedig azonnali, gyors vizsgálatot tartottak, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az oltás és a halálesetek között. Végül arra jutottak, hogy "ezek a páciensek mind súlyos alapbetegségekben szenvedtek. Nem mondhatjuk, hogy belehaltak az oltásba. Azt azonban mondhatjuk, hogy ez a véletlen műve volt. Pfizer második oltás utah.gov. Nehéz bebizonyítani, hogy közvetlenül a vakcina áll a halálesetek hátterében. " A norvég gyógyszerügynökség orvosi vezetője, Steiner Madsen ugyanakkor hozzátette, hogy nem lehet kizárni annak az előfordulását, hogy az immunizálás mellékhatásai egyes esetekben felerősítik az alapbetegség súlyosabb tüneteit, ezért plusz mérlegelést javasoltak az idősebb, ismert betegséggel rendelkező emberek esetében.
A kínai Sinopharm is vizsgálja az immunitás hosszát, de még nem adtak ki eredményt. A Pfizer elnök-vezérigazgatója, Albert Bourla is arról beszélt idén áprilisban, hogy a második dózis beadásától számított 12 hónapon belül nagy valószínűség szerint szükség lesz a harmadik adag beadására. A Nemzeti Népegészségügyi Központ az ügyben azt nyilatkozta az RTL Klubnak, hogy jelenleg nincs ilyenre lehetőség, és aki ettől eltér, szabályt szeg.
Ahogy emberek milliói, idővel százmilliói kapják meg a koronavírus elleni védőoltásukat, úgy kerülhetnek majd elő – pusztán a nagy számok törvénye alapján – ritka, keveseket érintő, de egyes esetekben súlyosabb mellékhatások. A beoltottak számának növekedésével viszont olyan véletlenszerű esetekről is egyre többet lehet hallani, ahol az oltás beadása, illetve egy váratlan egészségügyi panasz között valójában semmilyen kapcsolat nincs, de pusztán az újfajta vakcina beadása miatt mégis úgy tűnhet, hogy van összefüggés. Tegyük fel, hogy az ember pénteken vesz egy új cipőt, szombaton pedig telitalálata lesz a lottón, amivel milliárdokat kaszál. Keres összefüggést a cipővásárlás és a szerencsésen kitöltött szelvény között? Aligha. A szívroham leggyakrabban reggel fordul elő, mégsem hibáztatja ezért senki a reggeli zabkása vagy a kakaskukorékolás intézményét. Ha viszont valaki egy újfajta vakcina beoltása után kap szívrohamot, egészen más a helyzet. A vakcinák mellékhatásainak erőssége összefügg a jövőbeli védelemmel?. Ahány ország, annyiféle oltási sorrend és eljárás, összességében viszont annyi megállapítható, hogy a legtöbb helyen az oltóanyag elérhetővé válása után vagy az egészségügyi dolgozókat, vagy az idősebb, krónikus betegeket, vagy egyszerre ezt a két réteget kezdték beoltani.