Balogh Judit Becenév Bubu Nemzetiség magyar Született 1968. március 16. (54 éves) Pécs, Magyarország Magasság 178 cm Tömeg 68 kg Csapat adatok Poszt bedobó (2-3) Mezszám 7 Csapatai NB I/A BEAC 1978–1991 LFB Racing Paris 1991–1992 NB I/A SVSE-GYSEV 1992–1993 NB I/A BSE 1994–1995 LFB Tarbes Gespe Bigorre 1995–1996 NB I/A BSE 1996–1997 NB I/A GYSEV 1997–2003 Válogatottság Edzett csapatok Díjak, elismerések a magyar kosárlabda halhatatlanjai-tag (2005) Az év magyar kosárlabdázója (1987, 1989, 1990, 1993, 1995, 1997, 1998, 1999, 2002) Az infobox utoljára frissítve: 2016. július 31. Balogh Judit ( Pécs, 1968. –) kosárlabdázó, edző, vezetőedző. Élete és pályafutása [ szerkesztés] Általános iskolai tanulmányait a Bartók Béla úti általános iskola '82-es 8. b. osztályában végezte el. Már gyermekkorában sportolni kezdett és komoly sikereket ért el már tinédzserként is a kosárladbában. Wikizero - Balogh Judit (kosárlabdázó). [1] 1982-től a Budai Nagy Antal Gimnázium, majd 1986-tól az ELTE BTK 2004-től a SOTE diákja volt. Tanulmányait felnőtt fejjel is folytatta az ELTE-én és a SOTE-én is.
században s a XVIII. elején: képmagyarázatul / Szilágyi Sándor Megjelenés: Pest: Pfeifer, 1861 A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. I. Rákóczy György, II. Rákóczy György; szerk. Szilágyi Sándor; Ráth, Bp., 1875 Monok István: A Rákóczi-család könyvtárai, 1588–1660; ford. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1996 ( A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai) Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, 1607–1710; szöveggond., ford., jegyz., tan. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, szerk. Dienes Dénes; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 1999 ( Acta Patakina) A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében; szerk. Dienes Dénes, szöveggond., ford., jegyz. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, tan. Balogh Judit et al. ; 2. bőv., átdolg. Balogh Judit Újságíró Életrajz, Balogh Judit (Egyértelműsítő Lap) – Wikipédia. kiad. ; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 2003 ( Acta Patakina) + CD A Rákóczi fejedelmek leszármazottjai Európában, különös tekintettel a magyar családokra.
1991-2003 között hivatásos sportolóként tevékenykedett majd 2004-től a BEAC-Újbuda női kosárlabda szakosztály szakmai igazgatója és vezetőedzője lett. 2007-től U16-os és U18-as lány válogatott szövetségi kapitány és szakmai továbbképzéseken előadó. 2008-tól a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Szakmai Bizottsági tagja. Férje Saeed Armaghani kosárlabdaedző, két gyermekük van. [2] Eredményei [ szerkesztés] Játékosként [ szerkesztés] 223 válogatott mérkőzés 3x EB 3. [3] hely – 1985, 1987, 1991 EB 4. Balogh judit wiki 2020. hely – 1997 2x Ronchetti Kupa győztes – 1996, 1998 4x Magyar Bajnok – 1991, 1993, 1999, 2002 3x Magyar Kupa győztes – 1990, 1991, 1995 Francia Kupa győztes – 1996 9x az Év Játékosa Magyarországon az Év Külföldi Játékosa Franciaországban – 1996 2x All Star csapattag Európa-Bajnokságon – 1991, 1997 6x Egyetemi és Főiskolai Bajnok Edzőként [ szerkesztés] U22-es Magyar Bajnok – 2006 U16-os A Divíziós EB 7. és 8.
Balog Judit ( Budapest, 1953. augusztus 7. –) magyar színésznő. Életútja [ szerkesztés] Pályáját 1974-ben kezdte a 25. Színháznál. Balogh Judit, az ATV volt szerkesztő-műsorvezetője lett a Szeged TV hírigazgatója | Media1. 1977 és 1981 között a Népszínház, illetve Józsefvárosi Színház tagja volt. 1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond, majd 1982–1984-ben a győri Kisfaludy, 1984–1986-ban a Miskolci Nemzeti, 1986-tól 1989-ig a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel. 1989-ben visszatért a győri Kisfaludy Színházhoz. Férje: Morcsányi Géza dramaturg, műfordító. Fontosabb színházi szerepei [ szerkesztés] Egérke (Örkény István: Macskajáték); Duzzog (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mária (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Brigitte I. ( Camoletti: Boldog születésnapot). Filmszerepei [ szerkesztés] 56 villanás (tévéfilm, 2007) Konfesszió (2001) Kis Malac Nagy története (magyar dokumentumfilm, 2000) A kaméliás hölgy (magyar tévéfilm, 1985) Források [ szerkesztés] Magyar színházművészeti lexikon Szakadó esővel indult a hét, de ne hagyjuk magunkat! 😉 Az elmúlt napok egyik gyönyörű napsütéses napján készült fotóval lázadok!
Balog Judit Életrajzi adatok Született 1953. augusztus 7. (68 éves) Budapest Származás magyar Házastársa Morcsányi Géza Pályafutása Híres szerepei Duzzog Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Mária William Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok Egérke Örkény István: Macskajáték Sári Szép Ernő: Vőlegény Emmi néni; Boszorkány L. Frank Baum - Swajda György: Óz Balog Judit IMDb-adatlapja Balog Judit ( Budapest, 1953. augusztus 7. –) magyar színésznő. Balogh judit wiki page. Életútja [ szerkesztés] Saját magáról mesélte: "Édesapám a Nemzeti Színházban, Madách Színházban volt üzemigazgató, édesanyám a Déryné Színháznak, később pedig a Népszínháznak volt művészeti főtitkára. Így aztán nem csoda, hogy én is a világot jelentő deszkákat választottam: a 25. Színházba kerültem Iglódi István hívására. Jelentős szereppel kezdtem: a Tragédia virágáruslánya volt első feladatom… [1] " Pályáját 1974-ben kezdte a 25. Színháznál. 1977 és 1981 között a Népszínház, illetve Józsefvárosi Színház tagja volt. 1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, majd 1982–1984-ben a győri Kisfaludy Színház, 1984–1986-ban a Miskolci Nemzeti Színház, 1986-tól 1989-ig a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel.
Radványi Géza filmje (1941) A beszélő köntös 1941 -ben készült, színes, fekete-fehér, magyar történelmi film, melyet Radványi Géza rendezett Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Az első magyar film, amelynek egyes kültéri jelenetei Agfacolor színes eljárással készültek. [1] A beszélő köntös 1941-es magyar film Tasnády Fekete Mária ( Cinna) Rendező Radványi Géza Alapmű Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös c. regénye Műfaj fantasyfilm Forgatókönyvíró Nóti Károly Asztalos Miklós Palásthy Géza Pacséry Ágoston Főszerepben Tóth Júlia Kiss Ferenc Jávor Pál Zene Vincze Ottó Operatőr Hegyi Barnabás Vágó Vincze Ottó Gyártás Gyártó Erdélyi Filmgyártó Kft. Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 89 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmgyár Bemutató 1942. február 21. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1969) További információk IMDb A cselekmény Szerkesztés Szereplők Szerkesztés Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády Fekete Mária (Cinna, árva) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Mihályffy Béla (Ágoston) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály, főbíró) Bihari József (Pintyő) Tompa Sándor (Puszta Máté) Szilassy László (II.
A beszélő köntös 1969-es magyar film Rendező Fejér Tamás Alapmű Mikszáth Kálmán Műfaj történelmi film Forgatókönyvíró Fejér Tamás Dramaturg Karall Luca Főszerepben Iglódi István Páger Antal Zene Ránki György Operatőr Herczenik Miklós Vágó Farkas Zoltán Hangmérnök Wechter Ernő Jelmeztervező Katona Piroska Díszlettervező Vidéki Judit Gyártásvezető Onódi György Gyártás Gyártó MAFILM IV. Játékfilmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 78 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP Bemutató 1969. július 10. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Korhatár II. kategória (NFT/22729/2015) Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1941) További információk IMDb A beszélő köntös 1968 -ban készült, 1969 -ben bemutatott magyar kalandfilm, melyet Fejér Tamás rendezett. Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján készült. A cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Iglódi István (Lestyák Mihály) Páger Antal (Lestyák András, szabómester) Detre Annamária (Cinna) Kállai Ferenc (Pereszneki Gábor) Görbe János (Kriston Ferenc) Tomanek Nándor (Zaládi Béla) Horváth József (Pató István) Fülöp Zsigmond (Ágoston Kristóf) György László (Inokai József) Őze Lajos (Ágoston, kecskeméti iparos) Bánhidi László (Pintyő hajdú) Harsányi Gábor (Kristóf hajdú) Gobbi Hilda (Özvegy Fábiánné) Szirtes Ádám (Zeke Máté) Rajz János (paraszt) Fónay Márta (Uginé) Gyenge Árpád (Ugi) Sívó Mária (I. vénlány) Bakó Márta (II.
A fiatal szultánnak megtetszik a lány, de a Kecskemétnek védelmet nyújtó bég helyett csak egy díszes köntöst ad Miskáéknak. A főbíró úgy dönt, megszökteti Cinnát, és közben kiderül, hogy az ajándék köntösnek mágikus ereje van – segítségével akár a várost is meg tudják védeni. Mitől különleges? Radványi Géza rendezése elsősorban filmtechnikai szempontból számít jelentős alkotásnak – ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film –, de látványos akciójelenetei miatt is kiemelkedett a mezőnyből. A korábban nyugat-európai filmekben asszisztensként és íróként dolgozó alkotó hazai pályáját kortárs környezetben játszódó lélektani drámával nyitotta ( Zárt tárgyalás, 1940), egy, a világháborúra reagáló, metaforikus kémtörténettel folytatta ( Európa nem válaszol, 1941), de legnagyobb későbbi sikere, a Valahol Európában (1947) esetében is maradt a drámai hangvételnél és a jelen idejű elbeszélésnél. A Mikszáth Kálmán regényéből készített A beszélő köntös viszont látszólag inkább a harmincas évek eszképista, szórakoztató magyar filmjeink hagyományait viszi tovább.
A beszélő köntös 1941-es magyar film Tasnády Fekete Mária ( Cinna) Rendező Radványi Géza Alapmű Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös c. regénye Műfaj fantasyfilm Forgatókönyvíró Nóti Károly Asztalos Miklós Palásthy Géza Pacséry Ágoston Főszerepben Tóth Júlia Kiss Ferenc Jávor Pál Zene Vincze Ottó Operatőr Hegyi Barnabás Vágó Vincze Ottó Gyártás Gyártó Erdélyi Filmgyártó Kft. Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 89 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmgyár Bemutató 1942. február 21. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1969) További információk IMDb A beszélő köntös 1941 -ben készült, színes, fekete-fehér, magyar történelmi film, melyet Radványi Géza rendezett Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Az első magyar film, amelynek egyes kültéri jelenetei Agfacolor színes eljárással készültek. [1] A cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády Fekete Mária (Cinna, árva) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Mihályffy Béla (Ágoston) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály, főbíró) Bihari József (Pintyő) Tompa Sándor (Puszta Máté) Szilassy László (II.
A török hódoltság időszakának kecskeméti eseményeihez kötődik a csodatevő kaftán története. A kaftán vagy köntös egy kabátszerű, díszes török ruhadarab, a Kecskemétnek ajándékozott kaftánnak pedig varázserőt tulajdonítottak. Története Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című műve révén napjainkban is közismert, az író természetesen kiszínezte és egy szerelmi bonyodalommal gazdagította az alaptörténetet. 2018-ban a 650 éves Kecskemét Város Napján a Katona József Színházban is láthatta a közönség a beszélő köntösről készült, sok humoros elemmel megtűzdelt darabot. A történet röviden a következő: 1596-ban III. Mohamed szultán seregével a Duna-Tisza közén keresztül Egerbe vonult. Alpári táborába magához hívatta Kecskemét követeit, akik ajándékokkal megrakodva érkeztek elébe (egy városi jegyzőkönyv szerint "vittenek száz ökröt, hatszáz juhot, tizennégy szekér kenyeret"). A kecskemétiek a szultántól egy török elöljárót (csauszt) kértek, hogy az megvédje a várost a lakosságot zaklató, portyázó törököktől.