Az alábbi ábrán feltüntettük a bruttó és nettó minimálbér 2010-es bázisú változása mellett azt is, hogy milyen mértékben változott ilyen idő alatt a munkavállalók, illetve a munkaadók adóterhelése. Utóbbi kettő adja azt az összeget, ami az államkasszába folyik be egy minimálbérrel bejelentett dolgozó után. 2002-2010 között a nettó minimálbér 60%-ot nőtt és 52%-os infláció volt, most.... Számszerűsítve: a bruttó 200 ezer forintból nettóban 133 ezret kap a dolgozó, miután 67 ezer forint levontak adóként és járulékként a béréből, a munkaadó pedig fizet még 27 ezer forintot a dolgozója után, vagyis összesen 94 ezer forintot megy az államkasszába. 2010-ben ezek az összegek még teljesen másként néztek ki, akkor a 73 500 forintos bruttóból 60 236 ment a dolgozónak, akitől 13 264 forintot vontak le, a munkaadó ennél többet, 20 948-at fizetett be dolgozója után. Az államkassza így 34 212 forinthoz jutott a minimálbéres foglalkoztatott után. Összehasonlítva az összegeket azt kapjuk eredményként, hogy a minimálbéres dolgozó nettója közel sem nőtt olyan mértékben, mint amennyit levonnak tőle.
Ha minimálbér-emelésekről van szó, illetve arról, mit ért el a kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta, csakis a bruttó és nettó változások forognak a közbeszédben. Pedig ennél kicsit mélyebbre ásunk, rögtön kiderül, hogy az elmúlt hat év bérmegállapodás alapján történő adócsökkentései sem rontották érdemben a kormány, illetve az államkassza helyzetét. Mutatjuk, miért az állam a legnagyobb nyertese az emeléseknek, és miért a dolgozó a legkisebb. Egészen abszurd kép rajzolódik ki a minimálbér-emelések kapcsán. A minimálbér ugye a kötelezően adandó legkisebb összeg, melynek nagyságát törvényben rögzítik. Nettó minimálbér 2010. Ugyan a dolgozók kisebb hányada dolgozik ténylegesen a minimálbérét, számuk még így sem elhanyagolható, ezért kulcsfontosságú kérdés a minimálbérre vonatkozó adózási környezet. Itt érdemes egy gondolat erejéig megjegyezni, hogy bár nincsenek nagyon sokan, akiket a minimálbér közvetlenül érint, a kötelező legkisebb bér egyfajta indikátorként használ, a hozzá közeli alacsony bérkategóriákat rendre ki kell igazítani az emelések nyomán.
A minimálbéres dolgozó nettója 120, 8 százalékkal nőtt, a dolgozótól levont adó 405, 1 százalékkal emelkedett, a munkaadó "csupán" 28, 9 százalékkal fizet többet dolgozója után, az államkassza pedig 174, 8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben. Jobban teljesítünk? Miért keresünk akkor kevesebbet?. Összefoglalva tehát jól látszik, hogy hiába az elmúlt évek adócsökkentése, hiába a látványos minimálbér-emelés, az adójóváírás megszüntetése miatt a minimálbéres dolgozó brutális tehernövekedést tapasztalt. Persze, az egykulcsos szja-rendszerben teljesen magától értetődő elképzelés az, hogy mindenki ugyanannyit adózik legyen az szegény vagy gazdag. Az mégis teljesen rendkívüli és szokatlan magatartás az OECD-(vagy EU-) tagállamok körében, hogy a minimálbért 33, 5 százalékos elvonással terheli a kormány.
Magyarország két szempontból is kilóg a régió országai közül: egyrészt trendszerűen csak nálunk volt fordulat 2017-et követően, másrészt a felzárkózás mértéke is hazánkban volt a legkisebb (38, 8 százalékról 41, 8 százalékra nőtt a minimálbér aránya az átlagbérhez képest). Mit jelent mindez nettóban? Kellően hosszú időtávot lefedő adatok hiányában a trend bemutatása itt bonyolultabb, így be kell érjük a 2013-as és a 2021-es bérszintek összehasonításával. A Mazars tanácsadócég 2013-ban kezdte el publikálni a közép- és kelet-európai országok adórendszerét bemutató kiadványát, így ekkortól egységes adatok állnak rendelkezésre. Nettó minimálbér 2010 relatif. Az ezt megelőző időszakban azonban az adórendszerek visszakövetése más források alapján nehézkes. Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy az egyes V4-es országokban és Romániában mennyi volt tavaly a minimálbér nettója vásárlóerő-egységen úgy, hogy az Eurostat bruttó adatait nettósítottuk a Mazars-gyűjtés alapján. Az elvonás Csehországban volt 2021-ben a legalacsonyabb (a nettó bér a 89 százaléka a bruttónak), ezt követi Szlovákia (82 százalék), Lengyelország (71 százalék), Magyarország (66, 5 százalék) és Románia (61 százalék).
Szentkirályi Alexandra közölte, hogy a magyar kormány mindenben segíti a háború elől Magyarországra menekülő embereket és minden támogatást megad nekik. Minden ukrajnai menekültnek belépést és segítséget biztosít Magyarország, ennek megkönnyítése érdekében a határátkelők 24 órában működnek. Tájékoztatása szerint február 24-től hétfőn késő délutánig 89 ezer 561-en lépték át a magyar határt Ukrajna felől. A kormányszóvivő hozzátette, hogy a kormány koordinálja a menekültek elszállásolását is, eddig 139 erre igényt tartó menekült elszállásolását segítették, a szállásokat a további felmerülő igények esetén is tudják biztosítani. Szentkirályi Alexandra: A magyar–ukrán határátkelőhelyek nyitvatartását 0–24 órásra növeltük. Ismertetése szerint a menekültek elhelyezésére szolgáló szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki. Az OKF emellett koordinálja a fővárosba érkező menekültek elszállásolását is, valamint segít az állami készletek kiosztásában, illetve az ügyintézésben és okmányok készítésében - fűzte hozzá. Szentkirályi Alexandra kitért arra is, hogy a kormány egyéb módokon is segíti az ide érkező, a háború elől menekülő embereket.
Biri Sándorné, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás község alpolgármestere az MTI tudósítójának szombaton elmondta: a harcok kezdete után elsősorban a kárpátaljai magyarok érkeztek. Mostanra viszont többségében ukránok kérnek segítséget tőlük, olyanok, akikkel nem tudnak magyarul beszélni. Egyre többen érkeznek már Ukrajna belsejéből is. Fotó: MTI Értük nem is Magyarországról, hanem Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkeznek, ezekben az országokban dolgozó rokonok ismerősök. A többi településhez hasonlóan Barabáson is átmeneti szállást rendeztek be a helyi művelődési házban. Magyar ukrn határátkelő . A színházteremben 50 tábori ágyat állítottak fel segélyszervezetek segítségével. Az alpolgármester hangsúlyozta: van akiért két óra múlva megjönnek a rokonok, de sokan, többségében nők és gyerekek a művelődési házban töltik az éjszakát. Megfordult már náluk kéthetes és háromhetes csecsemő is. Ezért nagyon örülnek annak, hogy a segélyszervezetek nem csak élelmiszert küldenek, hanem tisztálkodószereket is, a többi között popsitörlő kendőt.
De legalább Zelenszkij nem csalta el a választásokat, nem Ő volt a hatalmon, ezáltal neki nem volt az a pénz, az a propaganda gépezett, mint a Fidesznek volt. Nem volt 12 év butítás, leromlás.
A szomszédos ország vámhatósága biztosította a NAV képviselőit, hogy a segélyszállítmányokat továbbjuttatják. A két fél az információcsere bővítési lehetőségeiről is egyeztetett a záhonyi határtalálkozón - olvasható a közleményben. Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.