Négy év múlva, 1974-ben, amikor az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe. Két évig - Marton Endre igazgatása alatt - jól érezte magát, sokat játszott, utána viszont úgy érezte, mellőzik. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. Még a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer. 1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában. A felvétel 2007. Váradi hedi betegsege . május 27-én készült Budapesten. MTI Fotó: Beliczay László Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívroham képében megérkezett az első figyelmeztető jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. Az orvosok nem sok jóval biztatták, azt mondták, hogy többé nem fog tudni járni, beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra.
Született 1917. február 27-én Budapesten. A képen: Devecseri Gábor otthonában. MTI Fotó: Molnár Edit "Mint költő a Nyugat harmadik nemzedékének egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában. Mindig úgy tetszett, hogy mámoros állapotban van: szerelemtől, költészettől, egy sajátos nyelvtani igealaktól vagy éppen egy izgalmas pletykától" – olvasható Devecseri Gáborról A magyar irodalom arcképcsarnokában, Hegedüs Géza művében. Menthetetlenül egymásba szerettek - A magyar színésznőért el is vált ismert kollégája - Hazai sztár | Femina. Csodagyerek Száz éve, 1917. február 27-én született Budapesten Devecseri Gábor Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, az Iliász és az Odüsszeia magyarra ültetője. Édesapja sokoldalú, igen művelt magántisztviselő, édesanyja Guthi Erzsébet műfordító, az angol irodalom szakavatott tolmácsolója, anyai nagyapja Guthi Soma újságíró, népszerű vígjátékok szerzője volt. A család barátai közé tartozott Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Somlyó Zoltán is.
Ezt követően a Thália Színházban A nénikém és én című kétszemélyes színműben, majd Földessy Margit hívására A lovakat lelövik, ugye?... című darabban vállalt szerepet. Életvidám, élni akaró ember volt / Fotó: MTI Filmszerepek Több filmben is játszott (Kis Katalin házassága, 1950; Égi madár, 1957; Próféta voltál, szívem, 1968; Örökbefogadás, 1975). Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította. Egyik utolsó filmes munkája a Sacra Corona című történelmi dráma volt 2001-ben. Díjak Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 1973-ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett. Tájkép magammal címmel 2004-ben életrajzi kötete jelent meg.
Holott a fiú beszéde alatt egy szót sem szól. Már akkor a színpadon ül, amikor a nézők még csak befele szállingóznak a nézőtérre. Mint aki mindenhol jelen van. Tekintete, testtartása, mimikája beszél a szavak helyett. A másfél órás monológ egy sötét, szűk térben játszódik le. Majd változik a nézőpont. A mozgatható nézőtér eltávolodik. A konyhát megjelenítő doboz előtt folytatódik a játék. A kocsma, a tanszék és az otthon háromszögében lezajló jelenetekbe belépő mellékszereplők ( Gados Béla, Ilyés Róbert, Varga Anikó és Pásztor Tibor) vázlatszerű figurák. Nincs valódi arcuk. A férfi által megélt modellek ők, puszta illusztrációk a két főszereplő mellett. A mellékalakok megjelenése törést okoz, meglehet, jobb lett volna elhagyni őket, és végig csak a férfit beszéltetni. De ezt leszámítva is rendesen földhöz vágja az embert az előadás. Utána még ülnél a székedben egy darabig. „Az írók csak a könyvekben mondanak igazat” – interjú Háy Jánossal - Fidelio.hu. Csak egy kicsit. Végiggondolni, veled hogyan is van ez. De aztán csak ki kell menni a zajba, neked is. Olvass bele: Háy János: Nehéz (novella) Háy János: Nehéz | Bárka Színház (Fotók: Garamvári Gábor)
Zenekarával stúdiót és kiadót (ZAJZAJZAJ) alapított, amely kreatív alkotói közösségeket, előadókat és zenekarokat segít a klasszikus és populáris zenei színtereken való megjelenésben. Írt színdarabot (Hamupipőke, bábelőadás – Ördögszekér; kékpingvin, monodráma; 30Y_MONO – Bárka Színház), novellái jelennek meg a Jelenkor-ban, ad hoc személyes publikációs felületként működteti a szentimentale-hu oldalt, ahol novellák, személyes feljegyzések, tollrajzok egyaránt megtalálhatók. A kis herceg valamint a Kis herceg és a planéták című táncmesék társ-zeneszerzője Sárközy Zoltán Papa mellett. Az előadásokat a Pécsi Nemzeti Színház adja elő. [7] [8] Messziről szép címmel közös előadásokat tart Grecsó Krisztiánnal. Háy jános felesége. [9] 2012. március 21-én Bereményi Géza és Havasréti József mellett a " Mi más is lehetnék " beszélgetés közreműködője. [10] Feleségével és Kacat nevű kutyájukkal Pécsett élnek, lányuk 2017-ben érettségizett. Munkássága [ szerkesztés] Zeneszerzőként A kis herceg és a planéták (2015. december 18.
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Géczi János Baka István képi emlékezete címmel írt esszét a költőt ábrázoló fotókról: "Baka István képei alapján, összehasonlító vizsgálat eredményeként beszélhetünk akár költőnk attribútumairól, élete állandó kellékeiről, akár azokról a hatásokról, amelyek meghatározóak rá illetve korára. Hol a szájában, hol a jobb kezében, ott az időről időre más alakú pipa. Nincs szinte kép, amely a pipájával történt ádáz hadakozásait ne dokumentálná, s emlékező, aki ne jegyezné meg. S azt, hogy mily akkurátusan tudta szétmorzsolni, s végezetül porrá őrölni és szerteszórni környezetében a dohánytörmeléket, s a hamut. Terjedelmes lencséjű, mindenkor vastag keretű szemüvege ugyancsak állandó viselete, definitív kelléke. Pápaszemet használt, távolba látóra volt szüksége, az általános iskolától kezdve viselte a gyermekkorában inkább keskeny, aztán ifjúságában, kora felnőtt korában egyre magasodó és szélesedő okulárét.
ÉS-KVARTETT Márton László Hamis tanú című regényéről beszélgetett Károlyi Csaba, Bárány Tibor, Rácz Péter és Zelei Dávid. " Zelei Dávid: (…) Az a hidegrázós a dologban, hogy a valós szereplők találkoznak a XIX. századi regényhősökkel, meg az író által kitalált szereplőkkel, és ebből a katyvaszból, miközben azt várnánk, hogy valami fiktív dolog jön ki, mégis olyan következtetés adódik, ami nagyon is ismerős számunkra a való világból. Bevonja a fikciót a történelem terébe, és ugyanolyan érvényes lesz az egyik, mint a másik. Ilyenkor jönnek elő nagyon erős mondatok. Egyetlen példa. A már említett Gudbrand Gregersen történetét olvasva megtudjuk róla, hogy az egyik nagy haverja Berend Iván, Jókai Fekete gyémántok című regényéből. Már kaptunk is egy valós szereplőt meg egy fiktívet. Majd még egy fiktív kerül hozzá a szerző világából, Sáfrány Peti, aki a kocsmában arról szokott beszélgetni, hogy amikor hajótörést szenvedett, akkor levágtak egy nyomorék gyereket, mint egy csirkét, kicsorgatták a vérét, és megették.
A vidéki fiú pedig beváltotta az elvárásokat. Válni sem akart és bent maradt az egyetemen is, igaz a mezgazd gépészeten, ami mégsem az építészkar, de azért egy kar, s ott lett tanársegéd, aztán tovább. Az egyetem segített, hogy Erzsébeten megvegyék a panelt, amire a férfi nagyon büszke volt, de az asszony úgy gondolta, hogy ez csak azért van, hogy onnét el lehessen költözni. A férfi tette a dolgát, ahogyan kell, s a fiatal szervezet feldolgozta az alkoholt minden éjszaka, így lett aztán meg a doktori. Tíz év múlva kezdődött, a gyerekek már megvoltak, a kisebb hat éves a nagyobb nyolc, hogy a férfi már nem úgy ébredt, mint aki túljutott az estén, a szív meg az agy még mindig küzdött az előző napi salakkal. Az öregedés – gondolta a férfi -, s nem figyelt arra, hogy a mennyiség is megváltozott. Aztán lassan a tanárok között és a diákok között is elterjedt, hogy nincsenek megtartva az órák, s ha igen, akkor is minek, s hogy egyszer az egyik csoportot az Izsáki borozóba rendelte a Belgrád rakparton.