Íme egy igazán nosztalgikus sütemény: a nagyiféle kapros-túrós pite, amit a kaporutálók is imádni fognak. A kapros-túrós pite elkészítését a tésztával kezdjük, ehhez egy keverőtálban összekeverjük a lisztet, a cukrot, a sütőport és a sót, majd a lisztbe belemorzsoljuk a hideg vajat. Ezután hozzáadjuk a tojásokat, a tejfölt és a citromhéjat, és az egészet alaposan összegyúrjuk egynemű tésztává. A tésztát kettéosztjuk, körülbelül a háromnegyedét lisztezett felületen, a piteformának megfelelő nagyságúra nyújtjuk. Ha ezzel megvagyunk, a kivajazott formába helyezzük. Egyszerű túrós pate fimo. Egy másik tálban összekeverjük a túrót a tojással és a cukorral, majd hozzáadjuk a búzadarát, a citrom levét és a héját, végezetül az apróra vágott kaprot. A kész tölteléket a piteformába rakott tésztára kanalazzuk, elegyengetjük, majd kinyújtjuk a másik tésztát is, és befedjük vele a tölteléket. A pite tetejét sütés előtt lekenjük tojással, és díszítésként villával becsíkozzuk, utána itt ott megszurkáljuk. 170 fokra előmelegített sütőben 45-50 perc alatt készre sütjük.
2022. feb 17. 15:17 Túrós-barackos pite recept / Fotó: Szöllősi-Kiss Orsi Különleges desszertet készíthetünk gyorsan és egyszerűen. Nem is igényel sok hozzávalót, elég, ha a hűtőben megbújuk egy doboz túró, a spejzban pedig egy konzerv őszibarack. Túrós-barackos pite Hozzávalók kb. 15 szelethez A tésztához 30 dkg liszt 0, 5 csomag sütőpor 20 dkg vaj 10 dkg porcukor 1 tojássárgája A töltelékhez 50 dkg tehéntúró 1 dl tejföl 1 tojás 5 dkg porcukor 8 szem őszibarack A kenéshez Elkészítés A tésztához a sütőport és a lisztet összekeverjük, elmorzsoljuk a vajjal, 10 dkg cukorral és a tojássárgáal. Ezután összegyúrjuk, fóliába csomagoljuk, és a hűtőbe tesszük. A töltelékhez a barackokat, ha konzerv, lecsepegtetjük, majd húsukat kockára vágjuk. A túrót, a tejfölt, a tojást és a cukrot összekeverjük, majd a barackot is óvatosan beleforgatjuk. A tésztát két egyforma adagra vágjuk, lisztezett deszkán kb. Egyszerű túrós pile à combustible. fél cm vékonyra kinyújtjuk, hogy akkora legyen, mint a sütőformánk alja. A formát kivajazzuk, a tésztát a formába fektetjük, villával megszurkáljuk, rásimítjuk a túrós keveréket, majd a maradék kinyújtott tésztát a tetejére tesszük.
Túrós-fetás pite Hozzávalók: 1 csomag réteslap 30 dkg feta sajt 30 dkg túró 1 teáskanál koriandermag 1 teáskanál őrölt római kömény kakukkfű, bazsalikom, petrezselyem vagy kapor ízlés szerint 1 dl olívaolaj 3 tojás 5 dl tej 1 teáskanál sütőpor őrölt szerecsendió só, bors Elkészítés: A fetát egy tálba morzsoljuk vagy villával összetörjük. Hozzámorzsoljuk a túrót, borsot őrölünk hozzá. A koriandermagot egy száraz serpenyőben 1-2 perc alatt illatosra pirítjuk, majd egy mozsárban finomra törjük. Pillekönnyű túrós pite recept. A zöldfűszert finomra vágjuk, majd a korianderrel és a római köménnyel együtt fetás túróhoz adjuk, összekeverjük. Egy tepsit vagy sütőtálat olajjal kikenünk, belefektetünk egy réteslapot, megcsepegtetjük olívaolajjal, majd meghintjük egy maréknyi túrós keverékkel. Jöhet egy réteg réteslap, megint olívaolaj és töltelék, és így rétegezzük, amíg elfogynak az alapanyagok, a tetejére réteslap kerüljön. Egy hegyes késsel alaposan megböködjük a pitét mindenhol. A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáadjuk a tejet és a sütőport, enyhén sózzuk, borsot őrölünk hozzá, kevés szerecsendiót reszelünk hozzá, kézi habverővel jól összekeverjük, majd egyenletesen a tepsibe locsoljuk.
A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31, 5 tonnáról 94, 5 tonnára emelte az ország aranytartalékát. Az MNB jelen döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, aminek következtében az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő. A Magyar Nemzeti Bank a hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat figyelembe véve döntött az aranytartalék megháromszorozásáról. A döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is. A globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját. Az MNB mostani döntésével az ország aranytartalékai 31, 5 tonnáról 94, 5 tonnára emelkedtek, amivel Magyarország az 56. helyről a 36. helyre ugrott a nemzetközi rangsorban az aranytartalék mérete alapján, míg a kelet-közép-európai régióban a 6. helyről a 3. helyre javította pozícióját.
A magyar jegybank megháromszorozta idén az aranytartalékot. A világ jegybankjai 2021 első háromnegyed évében több mint 400 tonna aranyat vásároltak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelt ennek a 16 százalékáért – derült ki a G7 cikkéből. Ahogy érzékletesen írják: hat aranyrúdból egy az MNB páncéltermében kötött ki. A 16 százalékos arány egyébként az utolsó negyedéves adatok közzététele után biztosan csökkenni fog, hacsak a Matolcsy György vezette MNB ismét nem vásárol pár tonna aranyat még így az év végén. A magyar jegybank még áprilisban jelentette be, hogy megháromszorozza az aranytartalékát, azt az addigi 31, 5 tonnáról 94, 5 tonnára emelte. Az ország egy főre jutó aranytartaléka ezzel együtt 0, 1 unciáról 0, 31 unciára emelkedett, mellyel a kelet-közép-európai régióban Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. Az idei bevásárlás világviszonylatban is kiemelkedő a G7 szerint, az Arany Világtanács a második negyedéves vételt külön kiemelte a thai és a brazil nemzeti bank vásárlásai mellett.
A nyolcvanas évek végén Magyarország aranytartaléka a rövidtávú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között) az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, mintegy 3, 1 tonnás szintre csökkent és 2018 szeptember végéig ezen a szinten is állt. Az MNB mostani döntésével az aranytartalék 31, 5 tonnás állománya 2018 októberére az 1946-os stabilizációs időszakot jellemző szintet érte el. Magyarország aranytartaléka 31, 5 tonna. Itthon őrzik a készletet. Forrás: MNB Az aranytartalékot rövidtávú befektetési, illetve hosszútávú stabilitási célból tartják az országok jegybankjai. A Magyar Nemzeti Bank mostani döntését a stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési megfontolások – áll az MNB honlapján az indoklás. Az arany normál időszakban is bizalomerősítő tulajdonsággal rendelkezik, azaz nemcsak szélsőséges piaci környezetben, a nemzetközi pénzügyi rendszerben történő strukturális változások, vagy mélyebb geopolitikai válságok során tölthet be stabilizációs és védvonal szerepet.
Ez a mennyiség a háború után teljes mértékben visszakerült az országba, egyúttal fedezetet nyújtva az ország új fizetőeszközének, a forintnak a bevezetéséhez, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját. A nyolcvanas évek végén Magyarország aranytartaléka a rövidtávú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között) az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, mintegy 3, 1 tonnás szintre csökkent és 2018 szeptember végéig ezen a szinten is állt. Az MNB mostani döntésével az aranytartalék 31, 5 tonnás állománya 2018 októberére az 1946-os stabilizációs időszakot jellemző szintet érte el. Az aranytartalékot rövidtávú befektetési és/vagy hosszútávú stabilitási célból tartják az országok jegybankjai. A Magyar Nemzeti Bank mostani döntését a stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési megfontolások. Az arany normál időszakban is bizalomerősítő tulajdonsággal rendelkezik, azaz nemcsak szélsőséges piaci környezetben, a nemzetközi pénzügyi rendszerben történő strukturális változások, vagy mélyebb geopolitikai válságok során tölthet be stabilizációs és védvonal szerepet.