Elsőként 1864-ben, Izsó Miklós (1831–1875) pesti szobrászművész kolozsvári útján merült fel a helyi sajtóban az ötlet a szoborállításról. 1882-ben a város közgyűlésében határozat is született, egy bizottságot is létrehoztak, amelynek feladata egyebek mellett a szükséges pénz összegyűjtése volt. A testület eredménytelen működése miatt a város vezetősége úgy döntött, hogy egy hatékonyabb lobbit kifejtő csoporttal próbálják meg elérni a célt. A váltás jó döntésnek bizonyult, 1893-ban a Mátyás Szoborbizottság arról döntött, hogy az alkotásnak a millenniumi ünnepségekre kell majd elkészülnie. Pályázatot írtak ki, amelyre hét szobrászművész jelentkezett: Bezerédi Gyula, a pozsonyi származású Fadrusz János, Köllő Miklós, Róna József, Sovánka István, Tóth András és ifj. Vastagh György. A beérkezett mintákat, maketteket kiállították. Székelyföld legszebb tájain. A bizottság 1894. május 15-én egyhangúlag Fadrusznak ítélte az első 4000 koronás pályadíjat, "mint olyan alkotásnak, mely eszméjében eredeti és az eszme kivitelében összhangzatos és következetes, és nemcsak Kolozsvár büszkesége lesz, de a magyar művészettörténet fejlődésében is mozzanatos eseményt jelent. "
-nek ítéltek oda. A munkálatok nem kezdődtek el azonnal, mert vita alakult ki a restaurálási tervet elkészítő Utilitas Kft. és a nagyszebeni cég között. Az előbbi azt kifogásolta, hogy nem megfelelő képesítéssel rendelkező restaurátort akart foglalkoztatni a nyertes cég. Végül a restaurátori tervet kidolgozó Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművészre esett a nagyszebeni cég választása is, akit a magyar fél is támogatott. Kolozsi ugyanis korábban már bizonyított, hiszen ő vezette az aradi Szabadság-szobor bronzrestaurálási munkálatait is. Kolozsvári mátyás szobor. Szobormentést végeztem... - így értékelte a művész az MTI-Pressnek azt, hogy az elmúlt évtizedben Erdély két legjelentősebb köztéri alkotásának felújítási munkálataiban is részt vett. A restaurátor szerint Zala György Szabadság-szobra és Fadrusz alkotása egyformán nagy szakmai kihívást jelentett számára, és mindkét munkában kedvét lelte. - Ugyanazokat a beavatkozásokat kellett elvégezni - magyarázta. - A Mátyás szobor esetében az volt újdonság, hogy lovas szoborról lévén szó, annak belseje teljesen más, mint egy álló figurát ábrázoló alkotásé.
A bizottság Fadrusz János pályamunkáját találta a legjobbnak, a művész az eredeti tervek szerint a millenniumra készítette volna el az alkotást. Fadrusz azonban ekkor még a pozsonyi Mária Terézia-emlékművön dolgozott, ezért 1896-ban csak az alapkövet rakták le. A munkálatok elkezdéséhez el kellett bontani a Szent Mihály-templom körüli piacot: a munkálatok összköltsége 260 ezer korona volt. A szobrot 1902. A Mátyás-szobor „Kolozsvár szíve”, mégis folyamatosan megrongálják – mit tesz ez ellen az önkormányzat?. augusztus 13-án rakodták fel vasúti szállításra a lipótvárosi pályaudvaron. A 17 darabból álló, 18 815 kilogramm tömegű szállítmányhoz négy vasúti kocsira volt szükség. Augusztus 15-én megérkezett Kolozsvárra, ahol a pályaudvarról lovakkal vontatták be a főtérre a vagonokat a megszüntetett helyi közúti vasút még létező sínjein. Szeptember elejére a szobrot takaró deszkakerítés mögött megtörtént a darabok összeállítása; ezt követően Fadrusz tovább dolgozott a részleteken. (Fotó:) A Mátyás-emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén. Fadrusz János alkotását, a Mátyás-szoborcsoportot a császár-király képviseletében József Károly főherceg leplezte le.
Innentől már felgyorsultak az események. 1895. szeptember 9-én jelölték ki a téren a szobor helyét. Az alapkő letételét 1896. szeptember 30-án az Irodalmi Társaság ülése, színházi est, majd ünnepi vacsora követte, a rendezvényeken a királyt Fejérváry Géza hadügyminiszter, a kormányt az egykori Kolozs megyei főispán, Jósika Sámuel képviselte. A gipszmintákat 1900 januárjában szállították az öntődébe. Közben nem mindennapi elismerés kísérte a kezdeményezést, ugyanis a párizsi világkiállításra is kiküldték az alkotás mását, ahol a zsűri a szobrot a Grand Prix-vel jutalmazta. Ezek után már semmi sem állhatott a felavatás útjába, ami a korábban tervezetthez képest egy hónapos késéssel 1902. ORIGO CÍMKÉK - Mátyás-szobor. október 12-én megtörtént. A szoborcsoportot egy Pákey Lajos tervezte, bástyaszerű talapzaton állították fel. A szobor a győztesen bevonuló, seregszemlét tartó uralkodót ábrázolja. Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Báthory István és Szapolyai István.
A lelkét keressük Fadrusz alkotásának, mert éppen ez, a benső tartalom, a lélek hiányzik modernebb plasztikai alkotásainkból. Művészeink javarésze pompásan tudja már művészete mesterségét, képfaragóink faktúrájával meglehetünk elégedve, - de mintha nem akarna életre kelni a jól mintázott forma, közönyös, fagyos hideg marad a márvány: a lélek hiányzik belőlük. Mi az oka ennek?... Félek egész határozottan kimondani, hogy művészeink intelligenciája ne volna arányban teknikai készségükkel, - annyi azonban bizonyos, hogy érzésük nincs hibátlan harmóniában a nemzet érzésével, vagy legalább is, nem igen képesek magukat azonosítani a nemzet elementáris, tehát éppen legvitálisabb érzéseivel. Oka ennek, részben, maga a nemzet is, - - magunk se igen tudjuk még egységesen tömörített summákban érvényesíteni magyarságunkat, s bár éppen azért bajos nékik', művészeinktől mégis ösztönszerűleg megkívánjuk már, hogy ezt cselekedjék. Azé a teljes siker, a kinek ez sikerül, legyen az író, festő vagy képfaragó.
Vannak színészek, akiknek a hangja elszakíthatatlanul összeforr a világsztárral, akit szinkronizálnak. Dörner Györgynek, az Újszínház igazgatójának a neve mellett meglehetősen hosszú a lista. Többek között ő Bruce Willis, Eddie Murphy és Michael Douglas állandó magyar hangja, de sokszor szinkronizálta Andy Garciát, Sam Neilt vagy Mel Gibsont is. Murphy Az üresfejű című vígjátéka a tengerentúlon megbukott, Dörner hangjával azonban imádták a magyar nézők. Dörner György édesanyja korai halála miatt apai nagymamája nevelte. Harmadszori próbálkozás után nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1979-ben végzet Horvai István és Kapás Dezső osztályában. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színház tagjaként kezdte meg pályafutását. Index - Kultúr - A legviccesebb magyar: a Rambo-vers atyja. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja, 1988-tól a Radnóti Miklós Színház társulatának a tagja. 1989-től szabadfoglalkozású művész. Játszott a veszprémi Petőfi Színház, a Komédium, a Várszínház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a kecskeméti Katona József Színház és a Pesti Magyar Színház előadásain.
De nagy kedvencem Hevér Gabi, aki Leonardo DiCaprio hangja. Ő vagány! De ott van Kauczky Armand, akivel 5 évig csináltuk egy rádió szignáljait. Szóval sok remek hang van. És rengeteg nagyszerű és gyönyörű vers is van, de ki olvasná el őket?. Nagyon kevesen, talán sokaknak még ciki is, főleg a 16- korosztályban. Hallgatni már többen szeretik, mert ki ne akarna egy ilyen előadásmódban bármit meghallgatni? És így, hogy belekerült a "vicces faktor", már osztják és nézik az emberek! És lájkolják, kommentelik, szóval menő lett a vershallgatás. Alapjában véve már ezért megérte egyet legyártani. De nem hiszem, hogy csinálnék még ilyet. Legfeljebb akkor, ha valami nagyon minőségi kombó adódik, mert csak úgy van értelme. Viszont remélem, hogy sokan csinálnak még ilyet. Hajrá, a lehetőség adott! Bárki megszerezhet bármilyen videót és rengeteg vers is van fent a videómegosztókon. Szerintem ez most tényleg különb lehet az egyszerű, buta mémeknél. És még értéket is közvetít, szóval egy rossz szó nem lehet rá!