Kékfestő Múzeum Kékfestő Múzeum A pápai Kékfestő Múzeum 1962 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt, és az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe. A Múzeum megtekintése során a látogatókat visszakalauzoljuk a múltba, felfedve eme csodás, régi foglalkozás szépségeit és nehézségeit. A kékfestés munkafolyamatának minden állomását és a mai napig működőképes gépeket is bemutatjuk a több mint 200 éves gyárépületben. A kékfestés története A kékfestés elődje a kelmefestés és a textilnyomás volt, mely technológiák már a 16. Pápa kékfestő museum of natural history. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget (Isatis tinctoria) használták, mely Európában őshonos festőnövény volt, amit Thüringiában és Franciaországban nagy területeken termesztettek. A 17. századi nagy földrajzi felfedezések során került behozatalra az indigó (Isatis indigofera) Indiából. Ez a festőnövényből előállított festőanyag színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, így használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben.
Pápa kárpátaljai testvérvárosa, Visk település megsegítésére Pápa Város Önkormányzata adománygyűjtő bankszámlát nyitott, melyre köszönettel várjuk pénzbeli felajánlásaikat. Az adománygyűjtő számla neve és száma: "Kárpátaljai Testvérvárosunkért" 11748045-15429410-10490000
A műhely, amelyben hagyományos eszközöket és technológiát alkalmazva készítik a kékfestő textíliákat, májustól októberig - előzetes egyeztetés alapján - csoportok számára is látogatható. [10] Jegyzetek ↑ A perrotine- (ejtsd: perrotin) gép nevét feltalálójáról, a francia Perrot ról kapta, aki 1834-ben találta fel a dúcnyomáson alapuló textilnyomó gépet. A dúcok a felületükből kidomborodó mintát a bélyegzőhöz hasonló módon nyomták rá a szövetre. A gépen 3–4 dúcot alkalmaztak, ezek felületét előzőleg más-más színű festékanyaggal kenték be. A különböző színű nyomatok összességükben hozták létre a színmintát. A gép szakaszos működésű volt, a szövetet minden nyomat létrehozatala után továbbította. Források ↑ Domonkos Ottó. Pápa, Kékfestő Múzeum. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 205 (1975) ↑ Ottó Domonkos. Pápa kékfestő muséum d'histoire naturelle. Indigo Dyeing in Hungary. Textile Museum Foundation, Budapest, 2007. ISBN 963-13-0895-2 ↑ a b c Domonkos Ottó: A pápai Kluge-féle kékfestő üzem 200 éves jubileumára. A Textilipari Múzeum évkönyve, 1983 ↑ Magyar Néprajz.
A Textilipari Múzeum évkönyve, 1983 ↑ Magyar Néprajz. Kékfestés. (Hozzáférés: 2009. december 19. ) ↑ A szentendrei skanzenben bemutatott kékfestő műhely honlapja. ) ↑ A tolnai kékfestő műhely honlapja. ) ↑ A nagynyárádi kékfestő műhely honlapja. ) [ halott link] ↑ id. Kovács Miklós kékfestő műhelyének honlapja. [2009. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. Pápa kékfestő muséum national d'histoire. ) ↑ id. ) ↑ A Győri Kékfestő Műhely honlapja. (Hozzáférés: 2011. május 10. ) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Kékfestés További információk [ szerkesztés] A pápai Kékfestő Múzeum honlapja Bódy Irén textilművész honlapja A szendrői Kékfestőház Múzeum honlapja A kecskeméti kékfestő műhely honlapja A Skorutyák család kékfestő műhelyének honlapja ifj. Kovács Miklós kékfestő műhely honlapja id. Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő műhelyének honlapja A Szakács-féle kékfestő műhely honlapja A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum honlapja A Győri Kékfestő Műhely honlapja Gál Gyula kékfestő műhelyének adatai
Zamárdit nem bolygatta fel a KSH július végi számsora, pedig az ott még jelentősebb, 11 százalékos vendégéjszaka-visszaesést mutatott. Csákovics Gyula polgármester szerint ők "pénzüknél vannak", az idei nyár is hozta a tervezett bevételt. Ennek egy igen jelentős részét a Balaton Sound adta – a fesztivál ma már legalább felerészben külföldi vendégserege is zömmel a helyi szálláskiadóknak generált forgalmat. DK: Orbán nyissa meg a Mészáros Lőrinc nevén lévő szállodáit az ukrán menedékkérők előtt! – Nyugati Fény. A KSH – csak a kereskedelmi szálláshelyeket figyelembe vevő - adatai szerint a belföldi turistaforgalom júliusban és augusztusban minden hazai régióban nőtt, kivéve a Balatont. A szakemberek azonban nem aggódnak. Az évek óta tartó stagnálást látva azt mondják: a balatoni régió jól bejáratott célállomás, kiugróan magas vendégforgalma látványosan már nem növelhető. Mindenki örül azonban annak, hogy hosszú idő után az idén végre érezhetően nőtt a Balatonra érkező külföldi turisták száma, az első nyolc hónapban 10, 4 százalékkal - meghaladva a 8, 9 százalékos országos átlagot is. - F. I. Mindenki léphet egyet előre A jelenlegi munkaerőt megtartani is nehéz lesz a bérek növelése nélkül a turizmusban – véli Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Éppen ezért mi első sorban nem szezonális helyekkel foglalkozunk, mert hitvallásunk szerint egy vendéglátó egységben csak úgy lehet megbízhatóan magas minőséget produkálni, ha egész évben biztos, kiszámítható egzisztenciát adnak a munkatársaknak. Csak így lehet bevonzani, itthon tartani a képzett szakembereket, továbbá jó kapcsolatot ápolni a színvonalas árut kínáló termelőkkel és beszállítókkal. A minőség fogalma meglehetősen szubjektív. Itt az engedély: Mészárosé lehet a fél Balaton - Napi.hu. A Balatoni Gasztrotérkép miben más, mint egy klasszikus értékelő rendszer? Sz. : Legyen az egy teljesen egyszerű cukrászda, bisztró vagy borozó, a lényeg, hogy az a maga kategóriájában magas minőséget képviseljen. Nem tagadom, hogy ez valamelyest azért egy szubjektív rendszer, bár csapatunk jelentős rálátással bír a régióra, és régóta tevékenykedünk a gasztronómiában. Mindig mindenhova személyesen megyünk el, általában első kézből értesülünk arról, ha valahol új hely nyílik, ám a térképre bemondás alapján nem lehet bekerülni. Azon túl, hogy ez egy papír alapú kiadvány, online is elérhető, a különböző közösségi média csatornáinkon is meglehetősen aktívak vagyunk: napi szinten ajánljuk a jobbnál-jobb helyeket és programokat.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat