Ezeket mind a kislányom hordta haza, az ő "magzatai", de nekem kell őket ellátni. Kutyaapa vagyok. És van egy madár, továbbá egy hörcsög is, bár most tíz napja nem találjuk. Néha elő szokott kerülni. A múltkor fél év után jelentkezett. Túlélő típus. Úgyhogy így néz ki nálunk a családi idill. Már megbocsásson, de mennyi idős a kedves édesanyja, illetve nevelőanyja? Somló: Százas. Még nem pontosan, de majdnem. Ha tehetem, mindennap átmegyek hozzá. Olyankor leviszem sétálni, vagy keresztrejtvényt fejtünk, de az is elő szokott fordulni, hogy szunyókálok egyet mellette, bár most nem, mert épp szervizelik. Vizesedni kezdtek a lábai, de már jobban van. Lengyel felesége is kap Somló Tamás vagyonából - Ripost. Nagyon szeretem. Ötéves korom óta ő a mamám. Ügyvéd is. Volt már ügye? Somló: Nem, de egy ügyvéd barátommal benne vagyunk egy nemzetközi válóperes ügyben, amelynek vietnami, dán és magyar szála is van. Ami engem azért is érdekel, mert a mai napig nem tudtam elválni a lengyel feleségemtől. Az énekes-zenész szeme fénye, Lili már 14 esztendős, pedig "most" volt kislány 37 éve házas?
Maga Jackson sem igen oszlatta el a ködöt ezzel kapcsolatban, hiszen többnyire csak arról mesélt, hogy kiről nem szól a dal. Somló tamás feleségei. Az egyik elképzelés szerint egyébként Diana Ross ihlette meg a dalt, aki iránt viszonzatlan szerelmet táplált, és igencsak nehezen élte meg, amikor a 14 évvel idősebb énekesnő máshoz ment később feleségül. De Diana hercegnő neve is felmerül újra és újra a Dirty Dianaval kapcsolatban… A végzet asszonyai egyébként is gyakran bukkantak fel Jackson dalaiban (ld. Billie Jean, Dangeorous, Blood on the dance floor), de Jackson szerint ez a dal is csak a zenészek életét megkeserítő grupikról szól, akik a koncertek után lelkesen bújnak rajongásuk tárgyának ágyába. Kiemelt kép forrása ITT Szerintem ez is érdekelni fog Angie Dirty Diana Dolly Parton Eleanor Rigby Emese Emil Rulez Eric Clapton Jolene Kispál Layla Léna Michael Jackson nő Omega The Beatles The Rolling Stones Zazie zene
- Tamás mellett nem lehetett nem főzni. Ő is főzött, remek ételeket készített, a világ minden tájáról hozott recepteket vagy saját specialitásokat. A kacsamáj, amit most készítek, ez is egy lengyel étel, amit tőle tanultam. Én a főzés folyamatát is szeretem, de azt is, amikor látom valakin, hogy ízlik neki. Olyan jó érzés letenni valaki elé egy finom ételt, és azt mondani, ezt neked készítettem, szívből csináltam, kóstold meg. Tominak a spagetti volt a specialitása, amit nagyon-nagyon jól csinált – osztotta meg a nézőkkel. Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával? Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért!
A magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formái napjainkban már eltűnőben vannak. A jelen és közelmúlt gyors, mély változásai már történeti távlatba állították azt a paraszti világot, amely ennek a kultúrának kerete és éltetője volt. Ez a paraszti kultúra számunkra, magyarok számára igen jelentős. Legjelentősebb tárgyi emlékei a múzeumokban tekinthetők meg. Modern nemzeti kultúránkat, az irodalmat, zenét, művészetet eltéphetetlen közvetlen és közvetett kapcsolatok szövedéke fűzi a népi kultúra örökségéhez. Ezt az örökséget teszi le az érdeklődő olvasó asztalára a Magyar Néprajzi Lexikon, amely a maga mintegy 8000 cikkével és a hozzájuk kapcsolódó kb. 5000 illusztrációval, egyszínű és színes fényképekkel, rajzokkal számvetés, határkő, hiszen néprajztudományunk mai állását tükrözi. Felöleli a magyar néprajz teljes területét.
ISBN 963-05-1287-4 {{ MNéprLex |3}} Magyar néprajzi lexikon III. ISBN 963-05-1288-2 {{ MNéprLex |4}} Magyar néprajzi lexikon IV. (Né–Sz). 1981. ISBN 963-05-1289-0 {{ MNéprLex |5}} Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). 1982. ISBN 963-05-2443-0 A lap frissítéséhez kattints ide!
1967 derekán arra gondoltunk: előtanulmánynak kínálkoznék egy néprajzi lexikon elkészítése. Az egymást követő intézeti viták során eleinte egy kétkötetes szerényebb munka volt előttünk a cél. Kiderült azonban a cikkek összeállítása során, hogy a több ezernyi javaslat cikkekre, meghatározandó fogalmakra, tényekre, történeti, társadalmi, kulturális folyamatokra szétfeszíti ezt a keretet. Később már nem is elsősorban a végső terjedelem kérdései foglalkoztattak, hanem egy olyan magyar néprajzi, folklórlexikon megvalósítása, amely a maga lexikoni, enciklopédikus nyelvén is a teljes magyar néprajz bemutatására törekszik. Úgy határoztunk, hogy ez a lexikon a magyar néprajzi anyagot (s amit mi tőle elválaszthatatlannak tartunk: a folklórt, társadalmi néprajzot stb. ) mutatja be, sohasem feledkezve el a történeti, társadalmi összefüggésekről sem. A cikkek közé azonban csak azokat vettük be, amelyeknek valamilyen szálon köze van a magyarsághoz. Így például a tabu és a totem fogalmak meghatározása szerepel a lexikonunkban, de például a gyermekágyat fekvő: "szimuláló" férj címszava, a couvade nem található, hiszen ez a szokás ismeretlen volt a magyar előtörténet hiedelmei, szokásai között.
1977 tavaszán megjegyzés: javított változat
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Ki kicsoda a magyar sportéletben? Magyar színművészeti lexikon Társadalmi lexikon Természettudományi lexikon Ókori lexikon Szentek élete (Zalka–Zsihovics–Debreczeni) Szentek élete az év minden napjára Magyar zsidó lexikon Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Magyar katolikus lexikon Zenei lexikon (1965) Zenei lexikon (1985) Irodalmi lexikon (1927) Magyar irodalmi lexikon (1926) Magyar irodalmi lexikon (1963–1965) Új magyar irodalmi lexikon Hungária irodalmi lexikon Világirodalmi lexikon (1931–1933) Világirodalmi lexikon (1970–1996)
nagypéntek: → húsvét ot megelőző péntek, a kereszténység e napon emlékezik Jézus kereszthalálára. Az ünnep első nyomai a 4–5. sz. -ig nyúlnak vissza. Szertartásai már a 8–9. -ban kialakultak; ezekben a gyász és a kereszt tisztelete, imádása domborodik ki. Bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt ( → nagyböjt), a kereszténység századai alatt számtalan kereszténység előtti képzet, a tavaszkezdetre utaló → hiedelem, → szokás kapcsolódott e naphoz. Ezek közül az utóbbi évtizedekig legismertebb volt a hajnali → fürdés: pl. Felsőszemeréden hajnali 2–3 óra körül mentek a fiatalok a patakra mosakodni. A mosakodás mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történt. A mosakodás után a patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak, általában egészségvarázsló ( → egészségvarázslás) céllal. Némely vidéken az állatokat is megitatták a patak vizéből, máshol a lovakat úsztatták meg a folyó vizében. Szeged-Alsóvárosban a beteg kisgyerekeket is levitték a Tiszára, hogy a bajt lemossák róluk.