© Technológia: Egyszer véget érnek a vulkánkitörések és a lemezmozgások. Amikor a Föld 4, 5 milliárd éve létrejött, annyira forró volt, hogy lávaóceánok borították a felszínét, és évmilliókba telt, mire annyira lehűlt, hogy szilárd kéreg alakulhatott ki. A bolygó magjából áradó hatalmas mennyiségű hőenergia azonban folyamatosan tetten érhető maradt: a felszínre jutó hőben, a lemeztektonikában vagy vulkánkitörések formájában. Ma sem ismerjük, hogy milyen tempóban hűl a Föld magja, és hogy mennyi idő, amíg a fent említett földrajzi jelenségek abbamaradnak. A kérdésre a kérget és a bolygó magját elválasztó úgynevezett köpenyt alkotó ásványi anyagok hővezető képessége rejtheti a választ. A dologhoz azonban nem elég egy Bunsen-égő, a zürichi ETH munkatársai különleges laboratóriumi körülmények között vizsgálták a köpeny jellemzőit. A köpeny közvetlen érintkezik a bolygó izzó vas- és nikkelmagjával, ahonnan nagy mennyiségű hőt vezet el. Ennek a határrétegnek az anyaga a bridgmanit nevű ásvány, aminek a tulajdonságairól nagyon keveset tudunk.
Tudósok óriási méretű, rejtélyes "pacákat" fedeztek fel bolygónk mélyén, mégpedig a Csendes-óceán alatt. Az Arizonai Állami Egyetem (ASU) kutatói a hét elején a Nature Geoscience tudományos folyóiratban publikálták tanulmányukat az objektumokról, melyek közül az egyik a Csendes-óceán, míg a másik az afrikai kontinens mélyén található. A Földnek vékony külső kérge, vastag viszkózus köpenye, folyékony külső magja és szilárd belső magja van – a pacához hasonlító képződményre a köpenyben bukkantak. Mindegyik objektum nagyjából akkora kiterjedésű, mint egy kontinens, és százszor magasabb, mint a Mount Everest, viselkedésük és alakváltozásuk szempontjából viszont nem teljesen egyformák. Kutatók szerint az afrikai képződmény geológiai időskálán nézve rendkívül fiatal, ami arra utal, hogy hatással lehet a Föld gravitációjára, a tektonikus lemezek mozgására, és akár vulkáni tevékenységek előidézésében is szerepet játszhat. Sok szempontból azonban a foltok nem feltétlenül jelentik azt, hogy valami baj van, vagy hogy mindannyian közvetlen veszélyeknek vagyunk kitéve, éppen ellenkezőleg.
A földmag hőmérsékletének korábbi méréséből ez a különbség nem mutatkozott meg eléggé, és ez a rejtély két évtizeden át lázban tartotta a tudósokat. Kép: Az új mérés középpontjában egy új röntgentechnológia állt, amelynek alkalmazásával vasmintákat sajtoltak össze különböző nagyságú extrém nagy nyomással, hogy vizsgálják a vas olvadáspontját. Erőteljes lézersugarakkal melegítették a mintákat 4000-5000 Celsius-fokra. (A Föld magját a feltételezések szerint főként 4000 Celsius-fok fölötti hőmérsékletű folyékony vas alkotja, a nyomás több mint 1, 3 millió atmoszféra. ) A kísérletek a vas olvadáspontját 4800 Celsius-fokban rögzítették egy olyan hatalmas nyomás alatt, amely 2, 2 milliószor nagyobb, mint a Föld tengerszintjén mért nyomás. E mérések alapján vonták le azt a következtetést a szakemberek, hogy 3, 3 millió atmoszféra nyomáson a külső és a belső mag határán lévő hőmérséklet mintegy 6000 Celsius-fok, plusz-mínusz 500 Celsius-fok. A tanulmányt az Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítmény (ESRF), a francia Atomenergia Ügynökség (CEA) és a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) szakemberei készítették Agnes Dewaele vezetésével.
Rengeteg zseniális érvelést és bizonytalan feltevéseket igényel, hogy bármilyen receptet javasoljon - de a téma nem minden feltevésen túl van. A szeizmológusok továbbra is vizsgálják a belső magot. A mag keleti féltekén úgy tűnik, hogy különbözik a nyugati féltekétől, ahogy a vas-kristályok igazodnak. A problémát nehéz támadni, mert a szeizmikus hullámok nagyjából egyenesen a földrengésből, közvetlenül a Föld középpontján keresztül, egy szeizmográfra mennek. Az olyan rendezvények és gépek, amelyek csak jobbra vannak rendezve, ritkák. És a hatások finomak. Core Dynamics 1996-ban a Xiadong Song és Paul Richards megerősítette, hogy a belső mag valamivel gyorsabban forog, mint a Föld többi része. Úgy tűnik, a geodinamó mágneses erői felelősek. A geológiai idő felett a korai mag növekszik, ahogy az egész Föld lehűl. A külső mag tetején a vaskristályok befagyasztják és esnek a belső magba. A külső mag fenekénél a vas fagyja a nyomás alatt, nagy részét a nikkel segítségével. A fennmaradó folyékony vas könnyebb és emelkedik.
Ez a régió, ahol sokan gondolják, hogy a köpönyegek erednek, és olyan helyeket hoznak létre, mint a Hawaii-szigeteki lánc, a Yellowstone, Izland és más felszíni jellemzők. Minél többet tudunk a magról, annál közelebb válik. PS: A kicsi, szorosan összekapcsolt core specialisták egyike a SEDI (Study of the Earth's Deep Interior) csoport tagja és olvassa el a Deep Earth Dialog hírlevelét. A georeferikus és bibliográfiai adatok központi tárházaként a Core honlapján található Különleges Irodát használják. Frissítve 2011 januárjában
A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztő méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget. Először kisbolygónak vélték a Naprendszer mélyén felbukkant égitestet A 2014-ben felfedezett égitestet eleinte kisbolygóként azonosították az első becslések szerint 100 és 350 kilométeres átmérője miatt. Később, ahogy a Naprendszer belső tésége felé közeledett, felfedezték, hogy az égitest kómával rendelkezik, azaz nem kisbolygó, hanem egy gigantikus méretű üstökös. A külső Naprendszerben az üstökösök a rendkívül hideg, - 200 Celsius fok feletti hőmérséklet miatt fagyott állapotban vannak, ezért is rendkívül nehéz az azonosításuk. A Bernardinelli-Bernstein üstökös művészi képe Forrás: NOIRLab/NSF/AURA/J. da Silva Ahogy azonban a Naprendszer belső térsége felé haladnak, a napsugárzás hatására az üstökösmagra ráfagyott víz, gázok és más illó anyagok párologni kezdenek és kiáramlanak a magból.
2022. március 9., szerda 7:04:00 / Debreceni Egyetem Virágföldeket vizsgáltak a kertészeti áruforgalom általi véletlen magterjesztés nagyságrendjének és jelentőségének feltárására. A Debreceni Egyetem kutatói megállapították, hogy a dísznövények és a hozzájuk kapcsolódó termesztőközegek a globális kereskedelem által alkalmasak lehetnek növényi magvak nagy mennyiségben történő terjesztésére. A kutatásuk eredményeit publikálták is a nemzetközi Science of the Total Environment folyóiratban. A virágföld a globális kereskedelem által alkalmas lehet a növényi magvak nagy mennyiségben történő terjesztésére — fotó: A véletlen magterjesztés nagyságrendjét vizsgálták Kereskedelmi forgalomban kapható virágföldeket vizsgáltak a kertészeti áruforgalom általi véletlen magterjesztés nagyságrendjének és jelentőségének feltárására a Debreceni Egyetem és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport szakemberei - olvasható a Debreceni Egyetem hírében. Egy rangos nemzetközi folyóiratban - a Science of the Total Environment hasábjain nemrég jelentek meg kutatás első eredményei.
Néha messziről jövő emberek költöznek oda, de annak sosem lesz jó vége. Mint két éve, amikor az a pesti házaspár beleszeretett a tájba. Megvették a legszélső romos házat, felújították, sziklakertet építettek, aztán kávézót nyitottak a fészerben. Függőkert, így nevezték, lampionokkal díszítették a rózsalugast, kitettek néhány zománcozott asztalkát, úgy várták a vendégeket. Eleinte mentek is, főleg pestiek, az ismerőseik lehettek, aztán túl gyakori lett a vízhiány, az áramkimaradás, így egyre ritkábban állt autó a fehér kavicsos parkolóban. Aztán az asszony megbetegedett. Vagy az ágyban feküdt, vagy a kertben bolyongott, és közben úgy köhögött, mintha a lelkét is ki akarná köpni. Hetekbe telt, mire meg tudott halni. A férfi nemsokára tovább állt a profi kávégépével együtt, a Függőkertet meg lampionostul, asztalkástul otthagyta lerohadni. A poklonyaiak heteken belül széthordták a berendezést. Laptoposztás | 24.hu. Először a szájat kell betömni, aztán összekötjük a kezeket a hát mögött. Ketten vagyunk egy ellen, mégsincs könnyű dolgunk.
Számos fenntartható, természetbarát megoldással szolgálhatnak a múlt építményei 2021. december 19. 15:55 Múlt-kor Hőszigetelő szalma Az organikus tető is a függőkert egyik formája − például az angol kunyhók esetében. "Már a bronzkor óta építettek thecanokat, azaz szalmatetős épületeket" – magyarázza Peter Hancock, angol építész, a témában megjelent egyik első ismeretterjesztő könyv szerzője. Kezdetleges technika lenne? Lehetséges, nemrégiben azonban a fenntarthatóságra fogékonyabb építészek újra felfedezték ezt a módszert. Lillafüredi függőkert belépő anak yatim. A Globe Színház 1613 körül "Az organikus tető által garantált hőszigetelés kiválóan működik, az építés pedig nem igényli szellőzőlukak beépítését. Angliában nagyobb épületek lefedésére is használták a szalmatetőt, mint például a londoni Globe Színház esetében, ahol Shakespeare is dolgozott. " Hancock példája rávilágít ennek a módszernek a legnagyobb hibájára: rendkívül tűzveszélyes volt, a Globe 1613-ban például porig égett a gyúlékony tetőszerkezete miatt. "Lélegző" beduin sátor A kecskegyapjú egy hagyományosan fenntartható anyag, melyet a sivatagi beduinok előszeretettel feszítettek ki sátraikra.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre