Magyar köztudat szerint Irinyi János hazánkfia 1836-ban, Bécsben találta fel a foszforos gyufát. Azt mondják, találmánya egy sikertelen előadási kísérletnek következménye. Előadás után azonnal beszerezte a szükséges anyagokat s másnap bemutatta a kész gyufát. Némelyek szerint találmányát néhány fillérért engedte át annak a szatócsnak, akitől a gyufa előállításához szükséges anyagokat vásárolta; mások szerint Rőmer István 80 forintot fizetett a találmányért. Bármelyik állítás legyen igaz, csak azt bizonyíthatja, hogy Irinyi találmányának világra szóló értékét nem ismerte fel. Tudjuk, hogy Rőmer István, Preshel János és Pollák A. M. vetették meg Ausztria hatalmas gyufaiparnak alapját: de arról semmit sem tudunk, hogy Rőmer értékesítette-e vállalatuk fejlesztése érdekében Irinyi találmányát, vagy azt csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat keletkezését megakadályozza. Ellenben bizonyos, hogy Irinyi 1840 után 1848-ig, Pesten megpróbálta találmányának ipari és kereskedelmi értékesítését, de nem nagy szerencsével.
Irinyi János részt vett a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben gyufagyárat alapított Pesten, amely 1848-ig mûködött. A szabadságharc Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. 1850-ben amnesztiával bocsátották szabadon. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításá erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. Utolsó idők Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.
Irinyi János születési helye és ideje vitatott, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem Albison, és nem május 17-én, hanem 18-án látta meg a napvilágot. Nemesi családból származott, apja uradalmi tiszttartó, öccse, József újságíró, a márciusi ifjak egyike volt. János Nagyváradon és Debrecenben járt iskolába, majd a bécsi és a berlini műegyetemen tanult kémiát, és elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is. Huszonegy évesen Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, elsősorban a savakkal foglalkozott, de foglalkoztatta a gyufa tökéletesítése is. Az első modern tűzszerszám William Congreve angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás e módja azonban nemcsak veszélyes (az elegy bármikor durranhatott és szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben készített az olasz Louis Peyla, 1803-ban tűnt fel a kálium-klorátos mártógyufa, 1805-ben az első kálium-klorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa, s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa.
Bővebben: Az első igazi "dörzsgyufát", melyet nem kellett sem mártogatni, sem más módon előkészíteni a gyújtásra feltehetően Tillmetz müncheni gyógyszerész készítette 1815-ben, két évvel Irinyi János (1817-1895) születése előtt. A pálcikára káliumklorátból, kénből és a dörzsölésre könnyen felrobbanó durranóhiganyból készített gyújtófejet. Az angol J. T. Cooper 1825-ben a veszélyes és drága durranóhigany helyett sárgafoszfort alkalmazott a gyufa készítésére, míg mások antimonittal (Sb 2 S 3) kísérleteztek (1832). Ezek a gyufák bármilyen érdes tárgyhoz dörzsölve nagy robajjal meggyulladtak. Magyarországon már működött az első dörzsgyufagyár, melyet Zucker László alapított (1834), mikor 1836-ban Irinyi János (a márciusi ifjú Irinyi József testvére), a bécsi politechnikum 19 éves hallgatója, kisütötte, hogy a gyufa fején a kálium-klorátot ólomszuperoxiddal (PbO 2) helyettesíti. Forró vízben foszfort olvasztott, majd rázással granulálta, végül kihűlés után ólomszuperoxiddal és összetartó anyagnak arabmézgával (gyanta) keverte össze, az így nyert pépbe pedig kénezett végű fapálcikákat mártott.
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1935; Szathmáry László: A gyufa története, Budapest, 1935 Szőkefalvy-Nagy Zoltán-Táplányi Endre: Irinyi János. Budapest, 1971 Albis weboldala, Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Kémiai szakirodalom Erdélyben
Debrecenben az István Gőzmalom számvevője, azaz főkönyvelője, a cukorgyár, majd a Tisza Biztosító Társaság ellenőre lett, miközben árvaszéki ülnöki tisztet is betöltött. Ötvenegy évesen nősült meg, két gyereke fiatalon meghalt. Szabadságharcos tevékenységéről és a gyufáról sohasem beszélt, az újságírókat kerülte, lefényképezni is csak egyszer engedte magát. 1895. december 17-én halt meg Vértesen (Létavértes). Ma a középiskolások kémiai versenye, valamint számos iskola viseli a nevét, egész alakos szobra a budapesti Műegyetem mellett látható. Szülővárosában, az egykori lakóházához tartozó földbirtokon arborétumot hoztak létre tiszteletére. (Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja)
Hosszas külföldi tartózkodás után 1839-ben tért vissza Magyarországra, és belevetette magát a magyar tudományos életbe. Sorra jelentek meg értekezései. Egyik, ebben az évben megjelent dolgozata a kémiai affinitásról szól, arról az erőről, amely a testeket egyesülésre kényszeríti. Amikor 1839-ben hazatért és látta, hogy mint tanár, aligha jut tanszékhez, Budapesten gyújtógyárat alapított. Folyamodványát 1840. április 8-án adta be a városhoz, amelyben " oly gyújtófácskák " készítésére vonatkozó találmányára kért engedélyt, amelyek fellobbanásukkor: " nem zajonganak s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak ". A gyár fellendült és naponta félmillió gyufát gyártott. De vetélytársai mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék a jól menő gyárat, s Irinyi – a zajtalanul gyúló foszforos gyufa felfedezője – nem lehetett a városkapitány és a városi tanács szeszélye folytán gyufagyáros, a gyárat kénytelen volt eladni. A kálium-klorátot tartalmazó foszforos gyufa legnagyobb hibája az volt, hogy robbanással gyúlt, miközben a gyújtókeverék egy része szétfreccsent.
Nekünk mindenki fontos, ezért szeretnénk megkérni, ha bármilyen extra igényed van, vagy kérdésed a készülékkel vagy a szállítással kapcsolatban, vagy szeretnél hozzá egy tokot, esetleg tegyünk fel az üvegfóliát írj nekünk bátran! "
- 12 hozzászólás Nyomozásba kezdtünk egy rejtélyes csaló után kutatva, aki sorra verte át felhasználóinkat, pénzt kicsalva tőlük. Sok mindent tudunk már róla, és reményeink szerint fel fogjuk fedni kilétét.
9. 8:00-tól Újszerű raktáron Termékkód: RI028b1 iPhone 11 64 GB fekete Mobiltelefon - 6, 1"-es kijelző, 1792 × 828, IPS kijelző, 6 magos Apple A13 Bionic processzor, 4 GB RAM, 64 GB belső tárhely, 12 Mpx felbontású (f/1, 8) + 12 Mpx felbontású (f/2, 4), hátlapi kamera, optikai zoommal, 12 Mpx felbontású előlapi kamera, optikai képstabilizátor, GPS, Glonass, NFC, 4G (LTE), UWB, Lightning port, single + eSIM, IP68 védelem, kártyafüggetlen, gyorstöltés 18W, vezeték nélküli töltés, 3110 mAh kapacitású akkumulátor, iOS 13 operációs rendszer 212 350 Ft áfa nélkül 167 200 Ft Átvehető: szombat 4.