Bár úgy tudom a part közelébe nincsenek, de én amúgy se mennék be a mélyvízbe, mert nem tudok úszni, meg a mély víztől is félek:P 2011. 17:28 Hasznos számodra ez a válasz? 6/8 A kérdező kommentje: én is félek a mély víztől:D jó helyre megyünk mi is:S 7/8 Nimellas válasza: 100% Szia! Az Adriai tengerben hozzávetőlegesen 26 cápa és 6 rája faj képviselteti magát. A leggyakoribbak az éjszakai életmódot folytató kispettyes macskacápa a nagy macskacápa a sima cápa a csillagos cápa és a közönséges tüskéscápa. A leggyakoribb nagytestű cápák, nyílt-tengeri életmódot folytató kékcápa és a heringcápa. De ne ijedj meg, ahova te mész az egy kis öböl az Adriához képest, ráadásul a tenger északi része, ahol viszonylag alacsony a vízmélység. Az emberre veszélyes cápák a kékcápa és a heringcápa (gyakran összetévesztik a fehércápával) melyekbe száz százalék, hogy nem botlasz bele a part mellett úszkálva. Hivatalosan is visszatértek a fehér cápák az Adriai-tengerre. Az élővilág, amivel találkozhatsz, leggyakrabban tengeri sünök és tengeri uborkák. Az Adria partszakasz a legtöbb helyen mesterségesen kialakított, mert a domborzati adottságok miatt túl gyorsan mélyülne.
A 18 éves Novák Ágnest magával ragadta a cápa, amely a szemtanúk szerint egy 6 méter hosszú nagy fehér cápa volt. Nem sokkal később ismét egy 6 méter körüli nagy fehér cápa támadt rá egy, a parttól 50-70 méterre úszó férfira. Majd a 2000-es évek elején is találkoztak fehér cápákkal: 2008-ban, több mint harminc év elteltével ismét cápatámadás történt. Cápa Horvátországban. A dalmáciai Vis szigetén, a parttól mindössze húsz méterre egy halakra vadászó szlovén búvárt ért támadás. A cápa lábon harapta, de szerencsére a spliti kórházban megmentették az életét. Alessandro De Maddalena olasz tengerbiológus szerint az Adriai-tenger lehet a nagy fehér cápák egyik szaporodási területe, amelyre néhány újszülött egyed észlelése után jöttek rá Montenegró és Dalmácia térségéből. Ezért érdemes óvatosnak lenni. Most márciusban is észleltek fehér cápát, amely Pugliában bukkant fel, és ami közel 9 méteres volt. fehér cápa nyaralóhely Adriai tenger gyilkos cápa tenger támadás
Az ifjabb generáció már nem is emlékszik rá, pedig volt valamikor, régi, nagyon régi nyári időkben, amikor megérkezett a fiumei cápa és azt jelentette a fővárosi lapok olvasóközönségének, hogy nem történt semmi. Magyar áldozata is volt a nagy fehérnek Márpedig cápák mindig úszkáltak a Kvarner-öbölben. Hol több, hol kevesebb, hol csak a kisebb testűek, mint a macskacápa, hol nagyobbak is. A szakemberek szerint az Adriai-tengerben nem kevesebb, mint 26 cápafaj él. A nagytestű fajok közül az óriáscápa, a nagy fehér és a szürkecápa is honos az Adrián. Index - Külföld - Cápák portyáznak az Adriai-tengerben. A nagytestűek közül a kékcápa a leggyakoribb, de a part menti vizekben ritkán látható, mert ennek a fajnak a nyílt tenger a hazája. Ami a legismertebb nagytestűt, a nagy fehér cápát illeti, az Adriai-tengeren az elmúlt másfél évszázadban – a világ tengereit figyelő Shark Research Institute (SRI) dokumentációja szerint – mintegy kilencven hiteles észlelés történt. A leghíresebb eseteket Elter Tamás újságíró cikke alapján foglaljuk össze. Az egyik legdrámaibb cápatámadás 1908. július 7-én az Isztriai-félsziget déli csücskében lévő Medulin közelében történt.
50 év alatt az adriai cápák és ráják kifogási rátái 94% -kal csökkentek, és 11 faj már eltűnt. Az olaszok túlhalásznak, a horvátok visszafogottabbak. A Nature Specific Reports-ban megjelent cikk szerint az utóbbi években számottevően megcsappant a cápa- és rájanépesség az Adriai-tengerben, s a hanyatlás egyik fő oka a halászat volt. A tanulmány öt, 1948 és 2005 között lebonyolított húzóhálós halászat fogási adatait vonta össze és szabványosította ahhoz, hogy megvizsgálja a cápák és ráják alosztájába tartozó 33 különböző faj (12 cápa, 20 rája és egy macskahal) populációiban mutatkozó hosszú távú trendeket az Adriai-tengerben. Ezeknek a populációknak a kifogási rátái 1948 óta 94%-kal csökkentek és 11 faj már nem lelhető fel. A cápák és a ráják a tengeri ökoszisztéma fontos elemei és eltűnésük súlyosan érintheti a táplálékhálózat dinamikáját. Ezeknek a fajoknak a jelenléte jelentősen csökkenhet a halászat következtében, de a közösségekben végbemenő változások okainak elemzését nehezíthetik a fajok közötti kapcsolatok, s a veszélyeztetettségben és a halászatnak való kitettségben megmutatkozó eltérések.
Az Opatija előtti vizekben több szerencsétlenség is történt. 1955. augusztus 26-án egy 32 éves augsburgi családanya pár méterre távolodott el a parttól, miközben férje és két fia kint napoztak. A nő hirtelen segítségért kiáltott, és a cápa a hozzátartozók szeme láttára csapott le áldozatára. 1955-ben további két fürdőző lelte halálát cápatámadás során. Hat év múlva, 1961. szeptember 24-én ugyancsak a városi strandon, a parttól száz méterre úszó 19 éves egyetemistára támadt egy nagy fehér cápa. A hetvenes évek elején folytatódtak a támadások. 1970 augusztusában Novigrad mellett egy helyi légzőkészülékes búvár, egy évvel később az opatijai strandon egy fürdőző, majd 1971 szeptemberében a Kvarner-öbölben, Ika mellett egy lengyel turista vált áldozattá. Az utolsó halálos kimenetelű szerencsétlenség a dalmáciai Omisnál történt, 1974. augusztus 10-én. Egy légzőcsővel búvárkodó 21 éves német fiatalemberre támadt egy ötméteres példány. Egy olasz nyaraló a búvár segítségére sietett, ki is rángatta a testét a cápa szájából, de a lábát olyan harapás érte, amely végzetesnek bizonyult.
A természetes és az emberi beavatkozás kiváltotta változások összefüggéseinek megfigyelése egy hatékony alternatíva lehet. Az Adria ideális terep az esettanulmányra, mivel hosszú ideje megfigyelhető az emberi beavatkozás, illetve az, hogy jelentős különbség van a Olaszország keleti partjára jellemző kiugróan nagyfokú halászat, illetve a horvát partszakasz sokkal visszafogottabb halászata között. A cikk beszámol arról, hogy az Adria keleti szakaszán sokkal népesebbek és változatosabbak ezeknek a porcos halaknak a populációi, ami azt tükrözi, hogy a horvát fennhatóság alá tartozó vizekben hagyományosan és jelenleg is kisebb mértékű a halászati terhelés, mint az olasz részen. Az eredmények arra utalnak, hogy a népesség és változatosság területén megfigyelhető jelenségeket, illetve azt, hogy nem jelennek meg számottevő helyettesítő fajok, alapvetően a hasznosítás történetével és a halászati terhelésben bekövetkezett változásokkal lehet magyarázni. A tanulmány rámutat arra is, hogy mennyire fontos a történelmi adatok tanulmányozása a tengeri fajok hosszú távú dinamikájának megértéséhez és az aktuális döntések megalapozásához.
2. 000 Ft/fő Kőröshegyi levendulás: kb. 1. 500 Ft/fő + a leszedett levenduláért kell fizetni Minimum létszám: 35 fő
Utazási Szerződése tartalmazza. Fontos! Kérjük, legyen Önöknél a belépésre jogosító kedvezményes igazolvány, valamint arcmaszk!
21. 31. Ajándékutalvány VIDÉKI PIHENÉS AJÁNDÉKBA! SZÉP kártyával is fizethető! Ajándékozzon hosszú lejáratú üdülést vagy nyaralást szeretteinek! Élményt gyűjteni mindenki nagyon szeret!