Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít munkaviszonyt, akkor a juttatást a részére – kérelmére – egy összegben, a keresőtevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni. Az egyösszegű kifizetésre nincsen lehetőség, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt – tehát ugyanoda megy vissza dolgozni, mint korábban. Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv a meghatározott összeget kifizette, akkor úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, azaz későbbi álláskeresési járadékra vonatkozó igény esetén a kifizetés alapjául szolgáló teljes jogosultsági idejét figyelmen kívül kell hagyni akkor is, ha a kifizetést követően rövid időn belül megszűnik a kifizetés alapját képező (új) munkaviszony.
Ez azért fontos, mert a juttatás célja, hogy mihamarabb visszatérjünk dolgozni, és mivel a járadék csak azoknak jár, akikben megvan a munkába állás szándéka, ezért szükséges az is, hogy az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezzünk. Csak azoknak jár az álláskeresési járadék, akik alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével nem áll munkaviszonyban sehol. Csak azoknak jár az álláskeresési járadék, akik nem folytatnak semmilyen kereső tevékenységet. Nem jár az álláskeresési járadék azon személyek számára, akiket az állam öregségi nyugellátásban, rehabilitációs járadékban részesít, illetve a megváltozott munkaképességű személyeknek sem jár az álláskeresés járadék, akik állapotuk miatt szociális ellátásban részesülnek. Nem jár az álláskeresési járadék azon személyeknek, akik valamilyen oktatási intézmény nappali tagozatában tanulnak. Hogyan igényelhetem? Bár az álláskeresési járadék folyósításában a koronavírus okozta vészhelyzet alatt nem történt változás (azaz ugyanannyit kaphatunk ugyanannyi időn át, mint korábban), az igénylés és az eljárás tekintetében mégis számolnunk kell némi változással.
ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK – AKÁR 330 EZRET KAPHATSZ EGY ÖSSZEGBEN! – KÉRELEM KELL HOZZÁ – ÍGY IGÉNYELD – MUTATJUK! A támogatást a következő törvény szabályozza: joghely 1991. évi IV. törvény 25-29. § – a, 454/2015. (XII. 29. ) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK ILLETI MEG AZT A SZEMÉLYT AKINÉL AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEK FENNÁLLNAK: a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, c) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A MUNKAHELY AKKOR MEGFELELŐ HA AZ ÁLLÁSKERESŐ: 4) FOGLALKOZTATÁSA MUNKAVISZONYBAN TÖRTÉNIK 5) A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban a fentieken kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : Az az álláskeresési járadékban részesülő személy, aki - a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, - kérelmezi a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összege meghatározott mértékének egy összegben történő kifizetését - a kifizetés további feltétele: az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. - A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni. Kizáró okok: Postai és elektronikus úton is lehetőség van a dokumentumok és a kérelem benyújtására. Milyen adatokat kell megadni? A kérelem, a határozatlan idejű munkaszerződés(ek) és a megszüntető határozat melléklete (munkáltatói igazolás).
A járvány megfékezésének egyik legfontosabb eszköze az emberek találkozásának és érintkezésének redukálása, ezen elv alapján pedig a járási hivatalban is a leginkább mininálisabbra kell szűkítenünk a konzultációt az ügyintézővel. Noha jelenleg még nem lehet elkerülni az egyszeri találkozást az igényléshez, mégis segíthetünk magunkon (és másokon), és az ügyintézés nagyobb részét elvégezhetjük online. Ennek alapján a lehető legjobb az, ha a szükséges dokumentumokat lefotózzuk vagy beszkenneljük és elküldjük elektronikus felületen, de választhatjuk a postai megoldást is, ezzel azonban az a baj, hogy így több emberrel kell érintkeznünk, és költségesebb is (fénymásolás díja, a levél feladásának díja). Ezt követően ki kell töltenünk néhány formanyomtatványt, mégpedig: az adatvédelmi nyilatkozatot és tájékoztatót, az adónyilatkozatot, az adatlapot az álláskeresőként történő nyilvántartáshoz, a nyilatkozatot az álláskeresőként történő nyilvántartáshoz, az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges nyilatkozatot és dokumentumot.
Pl. valaki 1 hónapig kapja, talál munkát, nem veszi igénybe az egy összeget, s 1 hónap múlva munkanáélküli lesz, akkor a hátralévő 2 hónapig még kaphat álláskeresésit. Ha nem jól tudom, akkor valaki javítson ki. Csak azért írtam, mert esetleg érdemes lehet elgondolkodni, melyik a célszerűbb? Nehogy megint felmondjanak neki próbaidő alatt, s akkor ott álltok egy fillér nélkül... 2016. 16:26 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 A kérdező kommentje: Köszi, én is a jogszabályt néztem, jogász vagyok, bár nagyon más területen, így nekem azért nem volt minden 100%-osan egyértelmű. Szerencsére nagyon keresett szakmája van (főleg mostanában), remélem nem fordul ilyen elő többet. De nem hiszem, hogy arra a pénzre feltétlenül szükségünk van, inkább maradjon meg talonban, sajnos bármi alakulhat. Azért az elég kecsegtető, hogy kevesebb, mint két hét alatt 3 ajánlatot kapott, ráadásul kettőből tényleg nagyon nehéz volt a választás. Milliószor átbeszéltük, hogy, hogy is kéne dönteni. Remélem a jó döntést hoztuk meg.
Mi ebben más? Nem a francokat nem. Normális országokban ez is opcionális. Javasolják, de soha senkit nem köteleznek. Csak tetű posztkommunista beidegződésű országokban szopnak be ilyeneket az emberek. Máshol példátlan emberjogi gáz lenne ennek a töredéke is. De látszik, hogy ezeknek itt ez kell:D Tömegesen fognak felmondani a kötelező oltásra, ebben biztosak lehettek. 09:33 Hasznos számodra ez a válasz? 16/33 anonim válasza: 100% "Tudod, mit mondott erre a kórházi üzemorvos? Akkor keressek másik melóhelyet. " Keressen ő. Mondjuk egy olyan országban, ahol következmények nélkül lehet valakit akarata ellenére "gyógykezelésre" kényszeríteni. Vannak ilyen pöcegödör helyek, sőt, találni fog olyat is, ahol még nem szükséges az alany beleegyezése orvosi kísérletezgetésre. Kötelező oltás: óriási a felháborodás az egészségügyi dolgozók körében | 168.hu. 09:39 Hasznos számodra ez a válasz? 17/33 JLCS válasza: 100% 13-as, sajnos igazad van--gyáva besz-ri csorda a nemzet legnagyobb része. 12-es én is hasonlóan jártam. EÜ-ben dolgozom, átment rajtam is a cucc, közepes tünetekkel hőemelkedésem sem volt.
Az indítványozó azzal sem ért egyet, hogy a kormány nem differenciálta a jogkövetkezményeket, hanem egyből azonnali felmondást helyezett kilátásba. Ezért érthetetlen, túlzó és a kormányzati kommunikációval szöges ellentétben – az elmúlt másfél évben végzett megfeszített, áldozatos szolgálatot teljesítő – egészségügyi dolgozókkal szemben súlyosan méltatlan a rendelet alapján megteremtett kényszerhelyzet.
A harmadik oltás tekintetében megoszlanak a vélemények, hogy kell-e vagy sem – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának pénteki reggeli adásában. A magyar kormány úgy gondolja, hogy olyan véleményt nem ismernek, hogy ártana, a vita arról szólt, hogy hasznos-e – tette hozzá. Kötelező oltás egészségügyben. Ugyanakkor a miniszterelnök bejelentette, hogy lehetővé teszi a kormány a harmadik oltás felvételét, illetve az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz az oltás – írta a Visit this link of Original Article
A miniszterelnök azt is közölte, az egészségügyben a jövőben csak az dolgozhat, aki beoltatja magát a vakcinával. A kijelentése azonnal nagy felháborodást váltott ki, ugyanis még az egészségügyi rendszerben is bőven vannak olyanok, akik nem kérnek egyik oltásból sem. Az Egészségügyi dolgozók nevezetű Facebook-csoportban többen azt írják, a vakcinák kötelezővé tétele a pályájuk elhagyására kényszeríti őket. Sokan kísérleti szereknek tartják ezeket az oltóanyagokat, és nem szeretnék vállalni a kockázatokat, mások az egészségügyi rendszer összeomlasztására tett újabb kísérletet vélik látni a kormány határozata mögött. Vannak olyanok is, akik viszont teljesen egyetértenek, mondván, az egészségügyi dolgozók a koronavíruson kívül több más betegség ellen is kapnak kötelező védőoltást. "Kiemelten veszélyes környezetben dolgozók ne hisztizzenek, váltsanak munkahelyet, ha nem akarják felvenni a vakcinát" – írta egyikük. Magyarországon az egészségügyi rendszer a járvány óta és attól függetlenül is nehéz időszakát éli, az egészségügyi intézményeknek állandó munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük.