Kezdőlap állatvilág | földrajz Horváth Róbert Az Aggteleki-karszt gerinces állatai Ajánlja ismerőseinek is! (0 vélemény) Sorozatcím: Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei II. Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Kiadás helye: Jósvafő Nyomda: Winter Fair Kft. Kötés típusa: tűzött Terjedelem: 23 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 16. 00cm, Magasság: 23. 50cm Kategória: Természettudomány földrajz Horváth Róbert - Az Aggteleki-karszt gerinces állatai Horváth Róbert további könyvei A szerző összes könyve 50% Hűségpont: Értelmező szótár 3. O-Z Kiadás éve: 1991 Antikvár könyv 900 Ft 450 Ft Kosárba 20% Tigrisvér Kiadás éve: 2004 2 200 Ft 1 760 Ft akár 20% Eszelős évek Kiadás éve: 2001 Antikvár könyvek 800 Ft-tól 40% Zahei, a vak Kiadás éve: 1972 540 Ft Az Ön ajánlója Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat. Értékelje a könyvet: Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
Harangtorony és fejfás emlékpark A ma itt látható barokkos jellegű, sisakkal ellátott torony 1851-ben épült. A torony harangját 1882-ben öntette a jósvafői egyházközség. A felújított és esténként kivilágított harangtorony fölötti területen kialakított emlékparkban a tájra jellemző, faragott motívumokkal díszített fejfák találhatók. Református temető A jósvafői temető nevezetességei egykoron a faragott fejfák voltak. Ezeket a sírjeleket ügyes kezű asztalosok, bognárok helyben készítették, és faragták beléjük a megfelelő motívumokat. Napjainkra a temetkezési szokások megváltozása miatt számuk jelentősen csökkent. Zsidó temető Jósvafőn több zsidó család élt, közel 30 fős közösség. 1944-ben egyik napról a másikra itt kellett hagyniuk mindent, s a túlélők közül sem tért vissza senki. A gazdátlan és elhanyagolt temetőt 1994-ben a Raoul Wallenberg Alapítvány támogatásával állították helyre. Kúria Oktatóközpont és Hucul Lovasbázis Táncsics Mihály utca 1. A kisnemesi kúria épületében működik az Aggteleki Nemzeti Park Oktatóközpontja.
Az Őrségi Nemzeti Park védett növényei by Balázs Vas
Előzetes bejelentkezéssel induló túrák: Hosszútúra (Aggtelek - Jósvafő: 5 óra), Speciális túra (Aggtelek - Retek-ág - Jósvafő: 7 óra). Indulnak túrák a Vass Imre -, a Béke-, a Rákózci-barlangban, Meteor-barlangban és a Kossuth-barlangban is. A barlangtúrákon kívül felszíni túrákon is részt vehetnek az idelátogató természetkedvelő turisták. Ezek a túrák is szakvezetéssel kérhetők, és különböző hosszúságú, ill. időtartamúak lehetnek. Az alábbi felszíni túrákat ajánljuk csoportok, és egyéni érdeklődők számára: ökotúra a Nemzeti Parkban; jósvafői és aggteleki faluséta; szőlőhegyi túra; zoológiai túra; botanikai túra. A Nemzeti Park távolabbi területeire is van egyéni túraajánlat, ezzel kapcsolatban a NATURINFORM szolgáltat információt. A hangversenysorozat kiemelkedő értékű és fontosságú eseménye az egész éves programnak. A barlangi hangversenyek helyszínei: a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlang aggteleki Hangversenyterme, illetve a jósvafői Óriások Terme. A kamarazenei hangversenyek helyszíne a Jósvafői festett fakazettás mennyezetű református templom.
087 ha, ebből Magyarországra eső terület: 23. 587 ha Területi egységei: Fertő-táj, Dél-Hanság, Észak-Hanság, Tóköz, Répce-mente 1994 -ben hozták létre A Fertő tó Európa harmadik legnagyobb tava A vízben igen magas a sótartalom, kb. 2 kg/m 3 Jellegzetes növényei: mocsári hízóka, mocsári nőszőfű, fertői mézpázsit, sóballa, sziki őszirózsa Jellegzetes állatai: nagy kócsag, vörös gém, kanalasgém, nyári lúd, réti csík, csuka, nagy pávaszem, sápadt szemeslepke Ritka madarai: vörösnyakú lúd, réti sas, kékes rétihéja Ritka növényei: Boldogasszony-papucsa, légybangó, tarka nőszirom, törpe nőszirom Fertői mézpázsit Sziki őszirózsa Nagy kócsag Nagy pávaszem Hortobágyi Nemzeti Park • • Területe: kb. 82.
Az emeleten található Kessler Hubert emlékszobában fényképek, tervek, könyvek, cikkek, festmények, szobrok és egyéb személyes tárgyak idézik fel a Baradla első és legeredményesebb igazgatójának az életét és munkásságát. Tengerszem-tó A helybeliek évszázadok óta kihasználták a víz energiáját, hiszen felismerték a környék természeti adottságait. A patakok mentén létesült malmok és a hozzájuk kapcsolódó helyi ipar jelentős mértékben hozzájárult a település fejlődéséhez. A Törőfej-völgyben, a mai Tengerszem-tó helyén a Klein család 1840-ben létesítette az ún. Felső-malmot, majd a malomárokkal hozzá kapcsolódó villanytelepet, amely 1917-től már a község lakóházait is ellátta villamos árammal. Az 1930-as években létesült a Tengerszem-tó, a Baradla Menedékház és az új turbina. A műemlék jelentőségű Ófalu és főtere Kulcsszavakban mindaz, amit itt érdemes megnézni: Fogadó az Öreg Malomhoz, "Kisház" (a település egyik legrégebben épült lakóháza), a Pap-palló és az egykori parókia épülete, a tér fölé magasodó harangtorony és a Tájház.
Oszakai várkastély Bezárás 1868 Típus Japán várkastélyai Tulajdonos Tojotomi Hidejosi Elhelyezkedése Oszakai várkastély Pozíció Oszaka térképén é. sz. 34° 41′ 14″, k. h. 135° 31′ 33″ Koordináták: é. 135° 31′ 33″ Oszakai várkastély weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Oszakai várkastély témájú médiaállományokat. Az oszakai várkastély egy japán kastély Oszaka Csúó-ku városrészében. Az épület Japán egyik leghíresebbje a maga nemében, a történelem folyamán fontos szerepet játszott. A várkastély mintegy 60 000 négyzetméteres területen fekszik, ahol összesen 13 épület található, többek között a Toyokuni szentély is. A várkastély nyitva áll a közönség előtt, fesztiválok népszerű színhelye. Könnyen elérhető a közeli vasútállomásról. Története [ szerkesztés] Az épületegyüttes madártávlatból. 1583 -ban Tojotomi Hidejosi kezdte meg a várkastély építését védelmi feladatok ellátására. 1585 -re el is készült a belső rész, de ekkor Tojotomi úgy döntött, hogy kibővítteti a várat, hogy az ellenségnek még nehezebb dolga legyen, ha be akarja venni az épületet.
1583-ban Tojotomi Hidejosi leromboltatta az Isijama Hongan-dzsit, helyére építette az oszakai várkastélyt. 1870-től 1945-ig az oszakai katonai fegyvergyár (Oszaka Hóhei Kósó) nagy helyet foglalt el területen, ám a második világháború vége felé, 1945. augusztus 14-én amerikai B–29 Superfortress bombázó repülőgépek megsemmisítő csapást mértek rá. A parkot 1931-ben megnyitották a nagyközönség számára, azonban területének jelentős hányadát a Japán Birodalmi Hadsereg használta. A második világháború után a legtöbb katonai építményt lebontották, helyükre a nyilvános parkot húzták. A parkban található az oszakai kastélycsarnok, egy nagy atlétikai pálya, egy baseballpálya, egy labdarúgópálya, egy szabadtéri színház, egy szabadtéri koncertterem és az oszakai várkastély őrtornya. A torony tetejéről el lehet látni az oszakai-öböltől az Ikoma hegységig, melyet az oszakai-síkság ölel körbe. Hétvégenként utcai előadók lepik el a parkot. Tavasszal népszerű program a cseresznye és a szilvafák virágzásának megtekintése.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Oszakai várkastély. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Oszakai várkastély Bezárás 1868 Típus Japán várkastélyai Tulajdonos Tojotomi Hidejosi Elhelyezkedése Pozíció Oszaka térképén é. sz. 34° 41′ 14″, k. h. 135° 31′ 33″ Koordináták: é. 135° 31′ 33″ Oszakai várkastély weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Oszakai várkastély témájú médiaállományokat. A központi épület Az oszakai várkastély egy japán kastély Oszaka Csúó-ku városrészében. Az épület Japán egyik leghíresebbje a maga nemében, a történelem folyamán fontos szerepet játszott. A várkastély mintegy 60 000 négyzetméteres területen fekszik, ahol összesen 13 épület található, többek között a Toyokuni szentély is.
Oszaka [2] ( japánul 大阪市, Ószaka-si) település Japánban. Ez az ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún alakult ki, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Oszakai-öbölbe. Közigazgatásilag a Kanszai régió Oszaka prefektúrájában helyezkedik el, amelynek egyben székhelye is. Az Oszakai főegyházmegye érseki székvárosa. A gyakran Japán második legnagyobb városának nevezett Oszaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt. Ma Japán második és a világ kilencedik legnagyobb agglomerációjának, a több mint 19 millió lelket számláló Oszaka–Kóbe–Kiotó metropolisznak a szerves része. Oszakában nappal a lakosság száma az éjjeli 141%-ára növekszik, mutatva a város gazdasági központi szerepét. Míg éjjel 2, 6 millió fővel ez Japán harmadik legnagyobb városa Tokió és Jokohama után, nappal a második helyre tornázza fel magát 3, 7 millió lakossal, Tokió után. [ forrás? ] Gyakran a "nemzet konyhája" (天下の台所, tenka no daidokoro) és a " Japán gasztronómiai fővárosa" nevekkel illetik.