Priamosz jelenik meg megtörten, ő Hektor öreg apja, s kéri, hogy adja ki fia holttestét. Achilleusnak saját apja jut eszébe, így megbocsát és iadja a holttestet. Sőt fegyverszünetet is rendel el, hogy nyugodtan gyászolhassanak a trójaiak. EZ azt mutatja, hogy Achilleus fejlődő jellem. Az Iliászban epizódként jelenik meg a pajzs bemutatása, melyet Héphaisztosz készített. Életképeket láthatunk rajta, melyek a békeidőben mutatják be a lakosság életét. Az Odüsszeia címe azt jelenti, hogy Odüsszeuszról szóló hősköltemény. Iliász-Odüsszeia - Érettségi 2010. Megnevezi a főhőst, Odüsszeuszt, aki Itaka királya volt. Trója ellen harcol, az ő ötlete volt a faló, ezért méltán kapta meg a neve előtt szereplő állandó jelzőt, a leleményest. A csata után indulna ő is haza, azonban ezt az istenek nem engedik. 10 évig bolyong a trójai csata után, de végül hazatér. Az Odüsszeia ugyanúgy 24 énekből áll, mint az Iliász, de itt két szálon indul a cselekmény, amely később összefonódik. A negyedik énekig láthatjuk, ahogy Telemakhosz felnő (20-as évei elején jár).
· Nem az erő, hanem az ész, az okos beszéd visz célhoz. · Önuralom, a vágyak és a tétlenség legyőzése. · Az élet tisztelete és embersége. · Az Odüsszeia embereszménye tehát nem a bátor ember, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember.
A hagyomány Homérosznak tulajdonítja a két nagy ógörög eposzt, az Íliászt és az Odüsszeiát. A két mű kultúrtöténeti sajátosságai, az ábrázolt társadalmi viszonyok alapján a köztük megállapítható különbség jóval több, mint száz év. Ha létező személy volt Homérosz, a legvalószínűbb, hogy kb. 1. e. a VIII-VII. században élt. Lehetett azonban egy ión énekmondó iskola, az ún. Iliász És Odüsszeia — Magyar Tételek: A Homéroszi Világlátás – Iliász, Odüsszeia. Homérida nemzetség gyűjtőneve is. A legendás vak énekmondó szülővárosának rangjáért a monda szerint már az ókorban hét város versengett. A homéroszi eposzok formája a hősdalköltészet hosszú előtörténete során kialakult elemekből építkezik. A legjelentősebbek az időmértékes verselésű sor, a 6 verslábból (daktiuszból és a kiegészítő szpondeuszból) álló hexameter. Szavak ismétlődései, ezek közül is a legjellemzőbben az úgynevezett "homéroszi" jelzők: ezek sajátosan egy melléknévből és egy melléknévképzős főnévből állnak (pl. ezüstíjas, széphajú). Erős hangulati töltéssel színezik a szöveget. Ismétlődő rövidebb-hosszabb szövegrészek, pl.
Az Íliászban tehát az epikus keretek között lelki történések játsszák a főszerepet. Egyén és közösség viszonya azéert válik válságossá, mert a hős eltér a humánus magatartástól, és az indulati ív akkor zárul, akkor ér véget a cselekmény, amikor az emberiesség ismét érvényesül. Szerkezete arányos tagolódású. A 24 ének első harmada a görögök vereségének nyilvánvalóvá válásával ér véget (VIII. ének), a második harmad végén következik be az újabb fordulat, Patroklosz engedélyt kap a fegyver sielésére (XVIII. ének). Párhuzamok, ellenpontok teszik zárttá a művet a cselekmény, a jellemek és a hangulat terén is. Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az Íliászhoz igazodik mind formai sajátosságaiban, mind tartamában (a folytatásának tekinthető, annak részleteit sehol nem ismétli). Szereplői az Íliász világából kerülnek ki. Iliász és odusszeia összehasonlítása. Odüsszeusz itt főszereplővé ép elő. A két mű társadalmi világát jelentős különbség választja el egymástól: az előbbi a törzsi-nemzetségi társadalom válságát ábrázolta, az utóbbi viszont az individuum eposza.
Ebben az esetben 2 szálon fut. Visszalép az időben. Egyik szál: Odüsszeusz bolyongása, kalandjai, kihívások, majd hazatérése. Másik szál: Ithaka története Odüsszeusz távolléte során. 40 nap és egy évtized története. 3. Az istenek szerepe (deus ex machina) Iliász: Akhilleusz édesanyján keresztül éri el az isteneknél, hogy az akháj népek ne győzzenek segítsége nélkül. SZ.12/E - Irodalom - 1. Az Iliász és Odüsszeia embereszménye. Az istenek fegyverrel harcolnak, beleavatkoznak a trójai háború menetébe. Minden rajtuk múlik, az emberek csak játékszerek, bármilyen nagy hősök is; bujtogatnak, személyesen beleavatkoznak a csatába; halhatatlanok, mégis megsérülnek, és az Olimposzon panaszkodnak (az emberek erkölcsileg fölöttük állnak) Odüsszeia: Odüsszeusz az istenek döntése miatt kényszerül bolyongásra, a küklopsz bántalmazása miatt. Majd végül az istenek könyörülete miatt térhet haza 10 évnyi bolyongás után. Jelen vannak ugyan, de nem viselkednek emberként, eltérően az Iliásztól. Korlátozott szerep: az emberek önnön vétkeikért szenvednek, az isteneket alaptalanul vádolják; nem ők alakítják a sorsot, csak néha beleszólnak; külső szemlélők.
A hősi epika társadalmi szerepe természetesen az volt, hogy az arisztokrácia kiváltságos helyzetét igazolja: magasztalja a közösség által tisztelt ősöket, bizonyítsa a mai hősök tőlük való leszármazását, és példaképet állítson az arisztokrácia elé. Ezt a feladatot az epika addig tudta ellátni, amíg a nép és az arisztokrácia érdekei egybeestek. Igen ám, de amikor a társadalom fejlődése folytán bekövetkezett egy szakadás, s az arisztokrácia és a nép érdekei már nemcsak eltértek egymástól, hanem szemben is álltak egymással, akkor ez a két társadalmi réteg távolodni kezdett és értéknek is már más dolgokat tekintett. A hősi ideológia tehát már csak az arisztokrácia szemében érték, már nem tudja betölteni korábbi társadalmi funkcióját, s egy átmeneti kor következik, egy korszakhatár: az i. század. Ebben az átmeneti korban, a régi és az új eszmények határán születtek Homérosz eposzai. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
egy egész sor: "És hogy a rózsásujjú hajnal kél ki a ködből (…)" Jelenetek szerkezeti hasonlósága, pl. a harcleírásban, a vendéglátásban Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Kellékei, állandó elemei: invokáció, propozíció, "in medias res" kezdés, enumeráció, csodás elemek, állandó jelzők és egyéb sémák, toposzok, epikus hasonlatok. Gyakori verssora a hexameter. Az Íliász tárgya a trójai háború történetének egyetlen szakasza, 52 nap eseménysora a tizedik évből. Előzménye (a mondai cselekményen kívül) az ógörög mitológiából elsősorban Zeusz és Léda násza, amelyből Heléna a legszebb földi asszony megszületik, valamint Péleüsz mürmidón király és Thetisz tengeristennő esküvője, amelyet a meg nem hívott viszályistennő aranyalmája tesz nevezetessé, és amelynek következtében majd a hős Akhilleusz megszületik. A mű témáját már a kezdősor megadja: ez a harag, nevezetesen Péleidész Akhilleuszé.
Negyven évvel később Jitro eltűnik a történetből, igaz, ekkorra a zsidók és midjániták viszonya finoman fogalmazva is "megromlott". Vagy talán a honfoglaló háborúra készülő nemzedék narratívájában már nem volt helye a segítő idegen képének? Számomra a legérdekesebb azonban az, hogy a vezetőkkel szembeni elvárások hogyan változtak. A nép maga választ, Mose nem szól bele kit, csak annyit kér: "bölcs értelmes, ismert férfiakat" találjanak. A bölcs és az értelmes lehet a tehetséges szinonimája. Apró változás. Viszont a többi? Ismert férfiakat? Celebeket akarunk az istenfélő, igazság-szerető emberek helyett, akik ráadásul megvetik a tisztességtelen haszonszerzést? Gül Baba életét bemutató szimfonikus költemény világpremierje a török Elnöki Szimfonikus Zenekar előadásában - magyar művészek közreműködésével. A Dvárim könyve és a Tóra korábbi könyvei több helyen is eltérnek egymástól, még a Tízparancsolat szövegében is van eltérés, bölcsek hosszú sora dolgozott, gondolkozott azon, hogy ezeket a különbségeket, néhol ellentmondásokat feloldja. Gondolhatjuk, hogy ehhez képes mit számít ez a pár sor!? Ez a pár sor azonban nagyon-nagyon fontos, hisz a történelemről mesél, arról, hogy hogyan adjuk át a történelmet a gyerekeinknek, a következő generációnak.
Afgán közmondás A szerelem először egy tekintet, azután egy mosoly, azután egy szó, egy ígéret, egy találkozás. Angol közmondás Barátodról jót mondjál, ellenségedről semmit. A jó üllő nem fél a kalapácstól. Arab közmondás Az érdem azé, aki elkezdi, akkor is, ha az, aki folytatja, jobban csinálja. Egy jó cselekedet halála, ha előre beszélsz róla. Azeri közmondás Egy üstben nem lehet két fejet főzni. Belga közmondás Könnyebb megismerni tíz országot, mint egy embert. Bolgár közmondás Az az igazán erős, aki saját magát tudja legyőzni. Az élők becsukják a halottak szemét, a halottak kinyitják az élőkét. Cigány közmondás Az éhes szív árvább, mint az éhes gyomor. Ciprusi közmondás Az, aki azt hiszi, hogy boldogul a többiek nélkül, téved, de az, aki azt hiszi, hogy a többiek nem tudnak boldogulni nélküle, még jobban téved. Cseh közmondás Aki csinálni akar valamit, talál rá eszközt, aki nem akar csinálni semmit, talál rá mentséget. Dán közmondás Ne szégyelld kimondani, amit nem szégyellsz gondolni.
Hétvégére jó idő lesz. Reménykedés abban, hogy jó idő lesz, és sütni fog a nap. 16. Aki szelet vet, vihart arat. Aki ellenségeskedést szít, nagy bajt hozhat a saját fejére. Arra figyelmeztet, hogy okosabb dolog, nem gerjeszteni az ellenségeskedést. 17. Arra fordul, ahonnan a szél fúj. Olyan emberre mondják, aki a véleményét az érdekeinek megfelelően formálja. 18. A szél álljon, te meg szaladjál. "Indulj! " – népiesen. Másik jelentése, hogy ha gorombán kitessékelnek valahonnan egy embert. 19. A szél sem fújhat mindig kedvére. Senki sem csinálhat bármikor bármit. Az embernek alkalmazkodnia kell a közösséghez. 20. Ismeri a szél járását. Valaki fel tudja mérni, hogy hogyan alakulnak majd a dolgok. 21. Átlépi a szelet. Nem őszinte, nem megbízható. Rosszalló kifejezés. 22. Egyen, amit a szél hord. Rosszindulatú kívánság arra, hogy ne legyen mit ennie. 23. Kifogja a szelet a vitorlából. Valamilyen módszerrel eléri, hogy a másik célja ne sikerüljön. 24. Oly állhatatlan, mint a szél. A megbízhatatlan emberre szokták mondani.