Egy huszonöt négyzetméteres melléképületben csaptak fel a lángok hétfőn, a délelőtti órákban Veresegyházon, a Kemény Kálmán utcában. A gödöllői hivatásos tűzoltók kiérkezésekor az épület teljes terjedelmében égett. Az egységek a lángokat eloltották, megakadályozták a tűz továbbterjedését, majd átvizsgálták a kiégett épületet. Lapunk információi szerint az eset során személyi sérülés nem történt. Fotók: PMKI Gödöllő HTP Eddig ismeretlen okokból és körülmények között kigyulladt a nádas Sződ határában ma, október 25-én a délutáni órákban. A váci hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki a több hektáron lángoló területre. A lánglovagoknak megfeszített munkával végül sikerült megfékezni a lángok terjedését, majd elvégezték az ilyenkor szükséges utómunkálatokat. A hatalmas lángok miatt nem tudtak segíteni a szomszédok a váci férfinak, bennégett a lakásban. Lapunk információi szerint az eset során személyi sérülés nem… Lapunk is hírt adott a tragikus esetről, valamint a Tények is beszámolt egy videóriportban. Az egyik lakó megtörten nyilatkozott a tragédiáról. Az eset egyértelműen felhívja a figyelmet az Összefogás választási ígéretében szereplő, de azóta is megvalósulatlan szociális bérlakásprogramra, valamint ennek a meglevők kiárusítása miatti szűkülő piacára.
A mai Szabó Ervin Könyvtárnak helyet adó Wenckheim-palotával szemben álló ház az akkor külvárosnak számító Józsefváros jellegzetes földszintes épületei közé tartozott (csak később húztak rá emeletet), itt a két ifjú egy vagy három héten át osztozott meg egy közel öt méter magas, bolthajtásos kis szobán. Az egykori Stáció utca 5. számú ház helyén 1972-ben a Baross utcát és az Üllői utat összekötő keresztutcát nyitottak (fotó: Dubniczky Zsolt/) Fekete Lajos – aki egyébként maga is próbálkozott versírással – úgy jellemezte a költőt, hogy "igen eleven és természetes eszű diák volt [... Tűz a váci úton uton hazafele teljes film. ] különcködő magaviselete miatt társai nem nagyon kedvelték". Mégis, ennek dacára, amikor a szoba bérlete lejárt, még együtt költöztek át az innen nem messze lévő, a Nemzeti Múzeummal szemközti egyemeletes – a mai Múzeum körút 37. szám helyén álló – ház első emeleti, a múzeumra és a körülötte elterülő józsefvárosi kiskertekre néző lakásába, ahol azonban – az egykori osztálytárs állítása szerint – a lakás rossz állapota miatt mindössze csak egy napot töltöttek.
A tűzoltóság két autóval vonult ki és a szomszédok is vödrökkel, víztömlővel kezdték meg a tűz oltását. A környéken hatalmas dugó alakult… A tűzoltók kiérkezésekor a gépkocsi már teljes egészében égett, az autóban nem tartózkodott senki. A tüzet a váci hivatásos tűzoltók oltották el, majd hűtötték vissza a felhevült fém alkatrészeket, vizsgálták át a kiégett járművet. Kiemelt kép: PMKI Vác HTP Eloltották a tüzet Vácott, a Gödöllői úton, ahol kigyulladt egy családi ház. A kétszintes, mintegy kétszázötven négyzetméter alapterületű épület tetőszerkezete égett – jelentette a Katasztrófavédelem. A váci és a rétsági hivatásos, valamint a váci önkéntes tűzoltók fékezték meg a lángokat. Az oltást a Pest megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította. A házban öt ember lakott, ők… Meg nem erősített forrásból úgy tudjuk, Szobon a pékségben tűz ütött ki. 5 tűzoltóautó 2 mentő érkezett ki a bajbajutottak megsegítésére, Úgy értesültünk, hogy a tűzesetnek két sérültje is van. Tűz a váci úton uton town fc. Kiemelt kép: ismeretlen szerző Egy hajléktalan lelte halálát abban a tűzesetben, amely kedd este 8 óra körül történt Vácon, a Deákvári fasoron egy elhagyatott vasúti melléképületben – adta hírül a DumaKanyar.
Id. RUBIK Ernő, mérnök, repülőtervező (Pöstyén, 1910. november 27. – Budapest, 1997. február 13. ) Tanulmányait a József Nádor Műegyetemen végezte. 1932-ben motoros pilótavizsgát tett. 1933-ban közreműködött Rotter Lajos Karakán gépének tervezésében és építésének irányításában. Első vitorlázó repülőgépét, az M 20-at, Jancsó Endrével együtt tervezte. Id rubik ernő x. 1937-ben Mitter Lajos asztalosmesterrel Esztergomban létrehozta az Aero-Ever kft-t, ahol Vöcsök iskola-vitorlázógépéből az évek folyamán kb. 300 darabot gyártottak. Az Aero-Evernél készült el még a Tücsök, a Pilis, a Cimbora, a Kevély, a Móka és a Futár vitorlázógép, valamint az R-14 Pinty kis motoros repülőgép. Tervezési elve a könnyű, egyszerűen gyártható klubrepülőgépek létrehozása volt, melyeket az anyagilag kevésbé tehetős egyesületek is olcsón megvásárolhattak. 1949-től, az Aero-Ever államosításától 1951-ig az OMRE (Országos Magyar Repülő Egyesület) repülőgép-tervező irodáját vezette, ahol Koma, Lepke, Június 18 és 0E-01 vitorlázógépeit, valamint Kánya motoros vontató repülőgépét tervezte.
12:20 dr. Békési Bertold: Repülőgépeken alkalmazott digitális adatbuszok 12:40 Hideg Mihály: A hazai repülés technikai és ipari perspektívái 13:00 Ebédszünet 13:40 dr. Bánó Imre: Az amatőr repülőgép építés jelentősége, helyzete és jövője hazánkban. 14:00 Lányi Aladár: A legördülő csörlő berendezések üzemeltetési és biztonsági problémái 14:20 Varga Zoltán: A VZA-01 Amphibia. 14:40 Papp István: Repülőfedélzeti irányítható rakéták. 15:00 dr. Bánó Imre: A Dióra helikopter. 15:20 Lányi Aladár: Innováció a légi sportokban. Új repülős sportágak. 15:40 Zárószó 2011. november 26. 10:00 Az id. Rubik Ernő emléktábla megkoszorúzása 1020 "A magyar repülőipar lehetőségei" a Grante gyár nagycsarnokában rendezett kiállítás megnyitása. 2011. november 27. Rubik Ernő (gépészmérnök) – Wikipédia. 10:00 Kiállítás a Grante gyár nagycsarnokában. 16:40 A kiállítás zárása.
Tudtad, hogy Rubik Ernő édesapja 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között, világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazva? Id. Rubik Ernő Kossuth-díjas repülőmérnök, világhírű repülőgép-tervező 105 éve született. A felvidéki Pöstyénben (ma: Piestany, Szlovákia) látta meg a napvilágot 1910. november 27-én. Id rubik ernő általános iskola. A váci Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a Népjóléti Minisztérium támogatásával tanult 1929-1934 között a Királyi József Nádor Műegyetem gépészmérnöki karán. Tanulmányaival párhuzamosan a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnél vállalt munkát mint repülőgép asztalos, majd repülőgép lakatos. Érden 1930 nyarán elsőfokú motoros pilótaképesítést szerzett, később letette a vitorlázó pilóta, illetve oktató vizsgát is. 1936–37-ben tanársegéd a Műegyetemen, és Anderlik Előd professzor munkatársaként segédkezett az aerodinamikai szélcsatorna létrehozásában. 1937-ben Mitter Lajos asztalosmesterrel közösen megalapította az Aero-Ever Kft.
Ennek érdekében fejlesztették fel a polgári célú sportrepülést, ahol a majdani pilóták kiképzése történt. Rubik Ernő már 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tagja volt. Nemcsak a repülőgépek tervezésébe vett részt, de C típusú motorospilóta vizsgát tett, valamint műszaki ellenőrként segítette az egész országban a vitorlázórepülés terjedését. 1936-ban Mitter Lajossal megalapította az Aero-Ever kft. Id rubik ernő utca. vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban, amelynek vezetője, majd üzemigazgatója volt. A gyárban kezdetben vitorlázó gépeket gyártottak melyekkel nemcsak a repülésvezetés alapjait tanulták a hallgatók, de megalapozta az akkor modernnek számító hadseregekben elterjedő deszantos fegyvernem alapjait is. (Mint ismeretes a II. világháborúban a motoros gépek által vontatott teherszállító vitorlásokhoz a szembenálló felek nagy reményeket fűztek. Így pl. a normandiai partraszálláskor a frontvonal mögé irányított vitorlázók szállították a diverzáns tevékenységre küldött deszantosokat is).
Gyúrói repülőtér (LHGR) - Pálya 750 × 20 (fű), 15LH/33RH Magasság: 653 láb, Gyúró Info 123. 300 MHz Kunmadarasi repülőtér (LHKM) – Magasság:? m (? láb), Pálya: 2500 × 80 (betonozott, kiváló állapotban) Volt szovjet katonai repülőtér. Egyelőre (egy kis része) nem nyilvános polgári reptérként üzemel, gyér zártkörű forgalommal, irányítás nélkül. Mátyásföldi repülőtér (nincs ICAO kód) - Magasság:? m (? láb), Pálya: 2 db, kb. 900 méter hosszú futópálya. (műfüves) Magyarország első forgalmi reptere volt a budaörsi 1937-es megnyitásáig. Megyei Lapok. Volt katonai reptér is. Egy részét már beépítették, a maradékon működik Magyarország egyik modellreptere. Mezőkövesdi repülőtér Ferihegy-2 után itt található a leghosszabb betonozott kifutópálya az országban (3, 5 km hosszú, 80 m széles), azonban mai állapota alkalmatlan a leszállásra. A repülőtér közös szovjet-magyar katonai tartalék repülőtérként üzemelt a Varsói Szerződés keretében. Nem működő – átépítés alatt lévő – repülőterek [ szerkesztés] Veszprém – Szentkirályszabadja – BudaWest Airport Magasság: kb.
1936 -ban Mitter Lajossal megalapította az Aero-Ever kft. vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban, amelynek vezetője, majd üzemigazgatója volt. 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között, világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazva. 1944 -től a második világháborúban alkalmazott repülőgép alkatrészeket gyártottak. Id. Rubik Ernő emléknapok. Cégük 1949 -es államosítása után különböző repülőgépgyárakban műszaki osztályvezetőként, főkonstruktőrként dolgozott. 1957-ig csak faépítésű gépeket tervezett, a fémépítésű gépek területén teljesen új gyártási módszereket szabadalmaztatott. Elismerései [ szerkesztés] 1948 -ban megkapta a Népi repülésért érdemérem bronz-, 1957 -ben és 1951 -ben az arany fokozatát. 1957 -ben a Gépipar kiváló dolgozója címmel ismerték el, a Nemzetközi Repülőszövetség ( franciául: Fédération Aéronautique Internationale, FAI) 6. magyarként, 1957-ben megtartott kongresszusán Paul Tissandier diplomát adományozott részére. 1962 -ben a Bánki Donát alapítvány bronzfokozatát kapta.
1951-1955 között a székesfehérvári katonai repülőgép-javító üzem üzemvezetője, majd műszaki, ill. termelési osztályának vezetője. 1955-ben a KGMTI (Kohó-és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái) repülőgép-tervező intézethez, majd az AKKÜ-höz (Alagi Központi Kísérleti Üzem) került. Itt dolgozta ki a tervezési felfogását legjobban tükröző, szabadalmazott szárnyborítású könnyűfém vitorlázógép-családjának első tagját (Gébics), melyet az Aero-Ever jogutódjánál gyártott Góbé-sorozatai, a Mokány és a Kópé követtek. 1957-ben az AKKÜ igazgatója. 1961-től a KPM (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium) Légügyi Főigazgatóság műszaki osztályvezető-helyettese. 1967-től a MALÉV műszaki tanácsadója. 1971-ben vonult nyugállományba, de repülőgép-tervezői munkásságát fáradhatatlanul tovább folytatta. Élete folyamán 28 vitorlázó és három motoros repülőgéptípust tervezett. Gépei, melyekkel repülők ezrei tanultak meg repülni, a vitorlázórepülés magyarországi elterjedését tették lehetővé.