Kísérlet különböző fajhőjű anyagokkal Olvadás és fagyás jelensége, olvadáshő, olvadáspont, rejtett hő A párolgás jelensége, szerepe. Mitől függ a párolgás? Forrás és lecsapódás. forráshő, forráspont, rejtett hő. Forrás és párolgás összehasonlítása A víz különleges viselkedése, anyagszerkezeti magyarázat, gyakorlati következmények. Olvadáspont és forráspont függ a nyomástól. Kísérlet, gyakorlati következmények. Égés, égéshő. Gyors égés. Táplálék, energia felhasználás. Egészségmegőrzés Hőerőgépek, gőzgépek. Történeti áttekintés, Heron, Papin, Newcomen, Watt, Stephenson. Gázgépek, belső égésű motorok. Történeti áttekintés (Otto, Diesel, Csonka, Bánki, Galamb), környezeti hatások. A gépek működési elvei. Gázsugaras motorok, rakétahajtóművek – Kármán Tódor. Vannak olyan körülmények, amelyek mellett a víz forráspontja 10-15 fok körül van?. Környezetvédelem. I. Elektromosság Elektromos alapjelensége, el. állapotba hozás, el. mező kimutatása, a töltés fogalma. Coulomb, Guericke Elektromos áram (ionok, elektronok) áramerősség (jel, mértékegység. Vezetők szigetelők. Benjamin Franklin Elektromos áramkör részei, létrehozása, jelölések, kapcsolási rajz.
Még ha több hőt adunk a folyadékhoz, a forráspont ugyanaz lesz. A párolgás meghatározása Az eljárást, amelyben egy elem vagy vegyület átalakul folyékony állapotból gázállapotba a hőmérséklet és / vagy nyomás emelkedése miatt, ismert módon elpárologtatásnak nevezzük. Az eljárás felhasználható a folyadékban oldott szilárd anyag, például a vízben oldott só elválasztására. Felszíni jelenség, vagyis a folyadék felszínéről a gőzbe kerül. A hőenergia az alapkövetelmény a párolgásnak, vagyis a víz molekuláit megtartó kötések felosztása. Ily módon segít a víz lassan elpárologni a fagyásponton. Fizika. A párolgás nagymértékben függ a vízben lévő víz hőmérsékletétől és mennyiségétől, azaz minél magasabb a hőmérséklet és annál nagyobb a víz, annál nagyobb lesz a párolgási sebesség. A folyamat mind természetes, mind ember által létrehozott környezetben történhet. A főzés és a párolgás közötti fő különbségek Az alábbiakban megadott pontok figyelemre méltóak, mivel megmagyarázzák a forrás és a párolgás közötti különbséget: A forráspont a párolgási folyamatra vonatkozik, ahol a folyadékállapot egy meghatározott forráspontú gáznemű állapotba kerül.
2019 A párolgás egy olyan fázisátalakítási folyamat, amelyben az anyag folyadékról gőzre változik. Kétféleképpen történhet, azaz elpárologtatható és forró. A párolgási folyamat fázisátmenetet jelent a forráspont alatti hőmérsékleten. Másrészt az anyag forráspontja forráspontban történik, ami a környezeti nyomás változásától függően változhat. A víz 100 ° C-on forral, és a hőmérséklet nem emelkedik, még akkor sem, ha a hőt folyamatosan szállítják. Víz - tulajdonságok táblázat: fajlagos hő, hővezető képesség, viszkozitás, elektromos. Ezzel szemben a párolgási sebesség függ a felszíni területtől, abban az értelemben, hogy minél nagyobb a terület, annál gyorsabb lesz a folyamat. Nézzük meg az alábbi cikket, amely leegyszerűsíti a forrás és a párolgás közötti különbséget. Összehasonlító táblázat Az összehasonlítás alapja Forró Párolgás Jelentés A forralás magában foglalja a párolgási folyamatot, amely folyadékot gázgá alakít, ha folyamatosan melegszik. A párolgás természetes folyamat, ahol a folyadék a hőmérséklet vagy a nyomás növekedése miatt megváltoztatja formáját gázgá.
Hővezető képesség víz, jég és vízgőz, hőmérséklettől és nyomástól függően: Összehasonlításképpen: egyéb folyadékok és szilárd anyagok hővezető képessége: 6. Dinamikus viszkozitás víz, a nyomástól és a hőmérséklettől függően: Összehasonlításképpen: Egyéb folyadékok dinamikus viszkozitása: Átalakítás más egységekké: 1 P (Poise) = 0, 1 N * s/m ^ 2 1 cP = 0, 001 N * s/m ^ 2 1 N * s/m ^ 2 = 1 kg/m/s 7. Elektromos vezetőképesség a legtisztább víz, attól függően, hogy Hőfok: 8. Izotermikus összenyomhatóság víz, a nyomástól és a hőmérséklettől függően: V = V0 * (1-Chi * p) (V: térfogat, V0: kezdeti térfogat, Chi: izotermikus összenyomhatósági együttható, p: nyomás) (A korábban helytelenül megismételt képletet kijavították 2008. szeptember 25-én. ) Összehasonlításképpen: néhány más folyadék izotermikus összenyomhatósága: 9. Az alább felsoroltak számára optikai tulajdonságok vizet a hullámhossz és a spektrális színtartomány közötti kapcsolat orientálásához: 9. 1 Elektromágneses sugárzás elnyelése különböző hullámhosszúság a vízben: I: Intenzitás x m vastag vízrétegen való áthaladás után I0: Eredeti intenzitás az átjárás előtt k: abszorpciós együttható A k-értékeket a/4/értékből vettük, ahol különböző forrásokból származó abszorpciós adatokat sorolunk fel, amelyek bizonyos mértékben túlzottan különböznek, különösen az UV-tartományban.
A folyadékok ún. normál forráspontján a normál légköri nyomásra vonatkoztatott (101 325 Pa = 1 atm) hőmérsékletet értjük. A forrásban lévő víz hőmérséklete normál légköri nyomáson 100 °C. A tiszta víz egyik tulajdonsága, hogy óvatosan melegítve túlhevíthető, mely állapotban nagyon instabil. Egy beeső porszem, vagy rázás hatására a víz robbanásszerűen gőzzé alakul. Ez a jelenség sokszor okozott kazánrobbanást, de ezt használják ki a buborékkamrákban is részecskék észlelésére.
A főzési folyamat során, amikor az anyag molekulái olyan eloszlanak, hogy megváltoztathatja az állapotát, a buborékok képződnek és a forrás elindul. Ebben a folyamatban, amikor melegítjük a folyadékot, a gőznyomás megemelkedik, amíg megegyezik a légköri nyomással. Ezt követően a buborékok képződnek a folyadékban, és felületre lépnek, és felszakadnak, és így gáz szabadul fel. Még ha további hőt is hozzáadunk a folyadékhoz, a forrás hőmérséklete megegyezik. A párolgás meghatározása Az az eljárás, amelynek során egy elemet vagy vegyületet folyékony állapotból gáz halmazállapotúvá alakítanak át a hőmérséklet és / vagy nyomás növekedése miatt, elpárologtatásnak nevezik. Az eljárás felhasználható a folyadékban feloldott szilárd anyag, például a vízben feloldott só elválasztására. Ez egy felszíni jelenség, azaz a folyadék felületéről gőzzé alakul. A hőenergia a párolgás alapvető követelménye, azaz a vízmolekulákat összekötő kötések megosztása. Ily módon elősegíti a víz lassú elpárolgását a fagypontnál.