Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Sosem tagadta, hogy a saját neméhez vonzódik és azt sem, elkötelezett baloldali. Mindkettő miatt volt elég baja. Ő Gobbi Hilda, a sokszor nyers, szókimondó, ugyanakkor egyenes ember és ragyogó színésznő. Nem sok hiányzott hozzá, hogy sose halljunk róla, hiszen a II. világháború alatt az életét kockáztatva a kommunista földalatti mozgalomnak dolgozott. Ha kellett munkaszolgálatosoknak szerzett hamis papírokat, de megesett, hogy zokogva bár, de titokban végignézte a zsidók Dunába-lövését, hogy később tanúskodni tudjon a nyilasok ellen. Még az ellenállás idején ismerkedett meg Kádár Jánossal, a későbbi pártvezérrel és Major Tamással, akivel testvérként szerették egymást. Más kérdés, hogy pont Major rúgta ki a Nemzeti Színházból Gobbit, a keményvonalas direktor ugyanis nem nézte jó szemmel a színésznő leszbikus kalandjait, amiről persze az egész színház beszélt. Tisztelték egymást Sinkovits Imrével, bár más politikai oldalon álltak Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Gobbi azzal is kockázatot vállalt, hogy nem csinált titkot a leszbikusságából.
A számtalan filmben és színházi előadáson tökéleteset alkotó színésznő nagy gyűjtő hírében állt, nem csak színháztörténeti ereklyék kerültek a birtokába, de a lebontott Nemzeti Színházat egyben hazavitte volna, ha megteheti, annyira szerette (az építésénél is ott volt). Közel a hetvenhez aztán egyre több betegség gyötörte (a rák is megtámadta a szervezetét), ám a cigarettáról és az italról nem akart lemondani. Gobbi Hilda otthonában nem csak színházi relikviák sorakoztak, a könyvtára is messze földön híres volt Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal 1988-ban megint kórházba került, s sejtette, hogy itt a vége. Végrendelkezett is, a budai villájának árát a színészek támogatására és egy díj alapítására ajánlotta fel (ő harcolta ki, hogy legyen színészmúzeuma az országnak), a nyaralójáról pedig úgy rendelkezett, hogy legyen színészek alkotóháza. Sajnos a 75 éves korában elhunyt legenda akaratát nem teljesítették. A Patkó-villa a halála óta zárva áll és lassan az enyészet martaléka lesz. Gobbi Hilda harminc éve hagyott itt minket.
Németh Lajos nyerte idén az epizódszereplők Aase-díját. A Gobbi Hilda által alapított elismerést Hammerstein Judit, az EMMI kulturális helyettes államtitkára adta át a Bajor Gizi Színészmúzeumban december 16-án. 2013 október 24., 07:00 Vizuál kritika Szigeti Orsolya Elnyűtt papucs a karosszék előtt Gobbi Hilda születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást az Országos Színháztudományi Intézet, hol máshol, mint a Gobbi által alapított Bajor Gizi Színészmúzeumban. Egy nagy vitrin, teli apróságokkal, régi ernyő, olvasólámpa, kártya, szemüveg, egy doboz cigi - megannyi apró kellék az élethez. KRITIKA 2013 október 5., 09:00 mti (va) Gobbi 100 - Beszélgetés a Bajor Gizi Színészmúzeumban Gobbi Hilda és a Nemzeti Színház címmel rendeznek beszélgetést a Gobbi Hilda-centenárium programsorozatának részeként október 10-én, 16 órától a Bajor Gizi Színészmúzeumban, ahol a színésznő életmű-kiállítása is látható. A beszélgetés vendége lesz Cserhalmi György színművész, valamint Imre Zoltán és Gajdó Tamás színháztörténészek.
színész, szereplő, közreműködő Született: 1913. június 6. (Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest) Meghalt: 1988. július 13. (Magyarország, Budapest) 1913-ban született, nagyapja Gobbi Alajos karmester-zeneszerző volt. 1932 és 1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke volt, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, tagja volt a Független Színpadnak, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1960 és 1970 között a József Attila Színházban játszott. A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. 1971-től 1982-ig ismét a Nemzeti Színház, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt. A már fiatalon tehetségével kitűnő Gobbi Hilda legnépszerűbb szerepeinek egyike Szabó néni volt, a rádióban hetente jelentkező Szabó család című sorozatban. Nevéhez fontos intézmények alapítása fűződik a Bajor Gizi Emlékmúzeum, a Horváth Árpád Színészkollégium, a Jászai Mari- és az Ódry Árpád Színészotthon is.
Fényes Elek 1851 -ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: "Gerlachfalva, (Gerlsdorf), tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen, a Kárpátok tövében: 44 kath., 533 evang., 4 zsidó lak., kik főképen gyolcsszövésből s fejéritésből élnek, mellyet legszebben tudnak véghezvinni egész Szepességen. Határa igen sovány, s rakva van apró kavicsokkal. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. p. Lucsivna". [3] 1876 -ban a falu csaknem teljesen leégett. Határából keletkezett Tátraszéplak település. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott. Szlovákia nemzeti parkjai | BUDAVÁRTOURS. Népessége [ szerkesztés] 1910 -ben 580-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011 -ben 809 lakosából 712 szlovák. A Hubert Szálloda épülete Nevezetességei [ szerkesztés] Nagy kiterjedésű határához tartozott a Magas-Tátra és Szlovákia legmagasabban fekvő pontja ( Gerlachfalvi-csúcs), amely a faluról kapta a nevét, egyben a történelmi Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsának számított.
A Tengerszem-csúcs a Magas-Tátra főgerincének egy sarokpontjában emelkedik. Tőle DK-re a koronás Tátra-csúcs fekszik; közöttük a széles Hunfalvy-hágó. A belőle nyugat felé folytatódó főgerincben – a Békás-tavi-hágó mély nyílása után – a Simon-torony szomszédos vele. Szlovákia Legmagasabb Hegye. Észak felé a Hét-Gránátossal végződő hosszú oldalgerinc ágazik ki belőle, amelyben a Tengerszem-csorba választja el a Dénes-csúcstól. A Tengerszem-csúcsnak három orma van: Északnyugati orom – 2499, 2 m; innen a legszebb a kilátás, ez egyben Lengyelország legmagasabb pontja, az országhatáron fekszik. Az oromra felér a Topor-irtásról (Toporowa Cyrhla) kiinduló, a Halastavi-völgyet a Menguszfalvi-völggyel összekötő piros jelzésű ösvény. Ez a legmagasabb pont a Tátrában, ahová jelzett turistaösvény vezet. Az orom egyben elágazási pont is – itt ágazik el a Halastavi-völgyet a Poduplaszki-völgy nyugati oldalvölgyeitől, részeitől elválasztó oldalgerinc, amelyet a Nagy-Békás-csúcs után Békás-gerincnek nevezünk. Középső orom, főorom – 2499, 6 m; már teljesen szlovák területen van, az északnyugati oromtól a Hátsó-Tengerszem-átjáró választja el.
A fenti út, összekötve a Poprádi-tótól a Menguszfalvi-völgyben a Hunfalvy-hágóhoz felvezető úttal, a Tengerszem-csúcs szokásos, legkönnyebb útja. Láncos biztosítás a lengyel oldalon, a csúcsra vezető úton Halas-tótól, a Tengerszem katlanán át (északról) Piros jelzés. Alsó része járóterep, végső része könnyű, de meglehetősen kitett mászás. Bár igen sűrűn járják, gyakorlatlanoknak csak megfelelő vezetés mellett ajánlható. Budapest legjei - a legmagasabb, legrövidebb, legmélyebb és a legnagyobb. A Halas-tavi menedékháztól balra a tó körül vezető ösvényen a tó déli végéhez, ahonnan a tófalon szerpentinösvény visz fel a Fekete-tó északi partjához. A tavat balra megkerülve, a tó déli végéről a törmelékkúpon a völgykatlan hátterét képező fal alá. A füves törmelékkúp tetejéről az ösvény egy gyeppadra lép át és jobbra átvezet ahhoz az omladékkal telt széles szakadékhoz (ebbe folyik le a fentről jövő patak), amely a felső völgymedencéhez húzódik fel. Ebben a szakadékban mozgó tömbökön, törmeléken fel a felső völgymedence tágas törmelékmezőjére. Ezen fel a falak tövének közeléig, majd innen a balra emelkedő törmeléklejtőn egy hosszú és keskeny hószakadék kezdetéhez, amely a Tengerszem-csúcs vad északi falának tövében a csúcs felé húzódik.
A mai Szlovákia területe 1918-ig Nagy-Magyarország részét képezte. Ezt követően alakult meg Csehszlovákia, mely politikailag kissé háttérbe szoruló részét képezte Szlovákia is. 1939-1945 között Hitler ideáját követvén rövid időre létrejött az első Szlovák Köztársaság J. Tiso vezetésével. Történelmi Magyarország Szlovákia a Történelmi Magyarország részeként A magyar lakta vidékek A mai Szlovákia térképe Szlovákia címere Ez időszak alatt nemzeti öntudatra ébredésük érdekében sok olyan döntés és állásfoglalás született, mely napjainkban rányomja bélyegét magyar nemzetünkkel való kapcsolatukra, s viseljük ez időszakok által megkreált mesterségesen szított ellenségeskedések következményeit. Slovakia legmagasabb pontja news. Magyar poén a szlovákok rovására Szlovák poén a magyarok rovására Magyar poén a szlovákok rovására Szlovák poén a magyarok rovására Kisebbségi harcok 1993-tól Szlovákia független demokratikus államként jelenik meg a térképen, 2004-től az EU tagja és 2009-ben csatlakozik az eurozónához. Az ország köztársasági elnöke jelenleg Ivan Gašparovič, miniszterelnöke Robert Fico.
A nemzeti parkban számtalan növényfaj él, a legmeghatározóbbak a luc, juhar, bükk, kökörcsin, ibolya, állatai között megtalálható a róka, a hiúz, a vadmacska és a medve is. Ha szerencsénk van, a sziklákon zergét is megpillanthatunk. Hideg hegyi patakjaiban a vörös pisztráng és a vidra is megél, a fűben az európai viperára érdemes odafigyelni. Pieniny Nemzeti Park Területének szempontjából a legkisebb a szlovák nemzeti parkok között, azonban szépségét tekintve semmivel sem marad el a többi mögött. A szlovák-lengyel határon húzódik, rajta a Dunajec-folyó fut keresztül, ami az egyik legfőbb vonzereje, az ide érkező kirándulók szinte egytől egyig részt vesznek a tutajos kirándulásokon, hogy különleges szemszögből csodálják meg a Pieniny gyönyörű tájait. A Dunajec szurdoka a raftingosok és a túrázók kedvence pontja a parkon belül. A Dunajec völgyében otthon van a vidra, a szarvas, a medve és a farkas, valamint számtalan vízi állatfaj és több hüllő. Slovakia legmagasabb pontja video. A nemzeti park nemcsak természeti látnivalói tekintetében képvisel értéket, de a folklór is fontos szerepet játszik a vidéken.