Véget ért az ellenzéki előválasztás, megszámolták a szavazatokat, lesz miniszterelnök-jelölti második forduló Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jutott a második fordulóba, Csongrád-Csanád megyében Szabó Sándor, Mihálik Edvin, Szűcs Ildikó és Márki-Zay Péter nyert.
Összegzés szerint a klinikai és a virológiai adatok értékelése alapján megállapítható, hogy Magyarországon a 12. naptári héten tovább erősödött az influenza aktivitás. A területek érintettsége között ezen a héten is jelentős különbség volt megfigyelhető, a 100 ezer lakosra jutó influenzás panaszokkal orvoshoz forduló betegek száma 145 és 636 között változott. A friss jelentés szerint a 12. héten tíz közigazgatási területen emelkedett, hétben csökkent, háromban nem változott az orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A százezer lakosra vetített orvoshoz forduló betegek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg (636), Baranya (573) és Zala (529) megyében volt a legmagasabb, Jász-Nagykun-Szolnok (145) és Pest (148) megyében a legalacsonyabb. Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye kivételével az ország valamennyi közigazgatási területen diagnosztizáltak laboratóriumi vizsgálattal igazolt influenzavírus által okozott megbetegedést. Ellenzéki előválasztás második forduló. Az influenzaszerű megbetegedéseket változatlanul a 3-14 éves gyermekek között diagnosztizálták a leggyakrabban (41, 2 százalék), a betegek 31, 5 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 19, 1 százaléka, 8, 2 százalékuk pedig a 60 éven felüli volt.
A kedd este nyolc órakor záruló első fordulóban vasárnap estig több mint 515 ezren szavaztak.
Kemény István és Sárközi Mátyás, (Bern, 1981-1984); Válogatott tanulmányok 1-4. k. (az 1-3. kötetet vál., utószóval Huszár Tibor, jegyzetekkel Vida István, Bp., 1986; a 4. kötetet vál. ifj. Bibó István és Huszár Tibor, szerk. Bibó István, Bp., 1990); Különbség (Bp., 1990). – Nekr. Illyés Gyula (Tiszatáj, 1979. sz. ); Kemény István (Irodalmi Újság, 1979. 7-8. ); Tóth János (Kat. Szle, 1979. z. ); E. Fehér Pál: A Bibó-probléma (Kritika, 1979. 9~ sz. ); Bibó-Emlékkönyv 1-2. (Bern, 1979); B. L, a harmadik út és a következő nemzedék (szemelvények és beszámoló a második genfi értelmiségi találkozó Bibó-szimpóziumáról, Genf, 1980); Keresztury Dezső: B. I. -ról (Vigília, 1980. 8. ); Huszár Tibor: Beszélgetés B. -nal (interjú, Valóság, 1980. 9. ); Papp Zsolt: B. – Társadalomelemzés és politika (Kritika, 1980. ); Juhász Gyula: B. békeajánlatáról (Kritika, 1983. 22. ); Szabó Zoltán: B. (Sz. Z. : Ősök és társak, Bern, 2984); Szilágyi Sándor: A szellemi ellenállás jelképe. Bibó István – Az államtudós és államférfi. B. -tanulmányok (Chicago, 1985); Dénes Iván Zoltán: A hatalom humanizálása (D. : Az önrendelkezés érvényessége, Bp., 1988); Sándor Iván: A kilencvenes évek és Bibó hagyatéka (Bp., 1988); B. életrajzához.
A szigorú egyházi ellenőrzést megvalósító református közoktatási törvény fogalmazói számára ez a kitétel, illetve a benne testet öltő szándék nyilvánvalóan vörös posztó. A helycsere A támadások az 1994-es választások után felerősödtek. A közismerten mértéktartó Pest Megyei Hírlap szeptemberi számában T. M. szignóval Bibó tevékenységét súlyosan elmarasztaló "olvasói levél" jelent meg. Szerzője szerint nem elég, hogy Bibó csatlakozott a "Demokratikus Chartá"-hoz, ráadásul osztja Konrád György marihuánafogyasztást propagáló nézeteit, és támogatja az SZDSZ egyházi iskolákat megregulázni akaró javaslatait. Magánbeszélgetés - ifj. Bibó István (Juszt László műsora) - YouTube. A hagymázos cikk szerzőjében sokan Takaró Mihályt, a Dunamelléki Egyházkerület nagy befolyással bíró oktatási főtanácsadóját sejtették. Bibó válaszlevelében pontról pontra cáfolta a cikk állításait. (Tény, hogy soha nem csatlakozott a "Demokratikus Chartá"-hoz, pedagógia programjában pedig kitér a kábítószer problémájára is, és elveti a leghalványabb különbségtételt is a "kemény" és a "lágy" drogok között. )
Előjegyzem
1996 -ban feleségével és tanár munkatársai egy részével együtt megalapították a Protestáns Gimnázium Egyesületet, majd 1997 -ben a Sylvester János Protestáns Gimnáziumot, amelynek igazgatója volt 2008 -as nyugdíjba vonulásáig. 2001 -ben Várhegyi György Díjat, 2008 -ban Pannon Példakép Díjat kapott. Főbb művei [ szerkesztés] A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története; MTA Könyvtára, Bp., 1979 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei) Budapest, Kálvin téri református templom; TKM Egyesület, Bp., 1999 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) A Gönczy Pál Református Iskola-Alap, 1986/88–1998. A budapesti református gimnáziumok újraindításáért; szerk. Bibó István, Járosi Márton; Gönczy Pál Református Iskola-Alap Kuratóriuma, Bp., 1999 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének Levéltári Regesztagyűjteménye. Göncz Árpád óta nagyon hiányzik a humorérzék a politikai életből - Librarius.hu. Repertórium; szerk. Bibó István, Kerny Terézia, Serfőző Szabolcs; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Bp., 2001 Pollack Mihály; Holnap, Bp., 2008 (Az építészet mesterei) 1956/ Bibó István; szerk., utószó ifj.
A jogelmélet területén belül elsősorban a jogi kényszer, a jogi kötelező erő, a jogerő, legitimitás, a nemzetközi jog struktúrájának kérdéseivel, az államelméleten belül alkotmánytannal, közigazgatástannal, az államhatalmi ágak elválasztásával, a közigazgatási reformmal és a területrendezéssel, a társadalomelméleten belül a társadalmi értékrendszerek, ideológiák, forradalmak, a szabadság és erőszak problémakörével foglalkozott. Az 1945 utáni Mo. legjelentősebb politikai gondolkodója volt. Bostonban Bibó-díjat alapítottak (1980). – F. m. A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberiség történetében (Szeged, 1935, Bp. reprint, 1989); Etika és büntetőjog (Bp., 1938); A magyar demokrácia válsága (Bp., 1945); A kelet-európai kisnépek nyomorúsága (Bp., 1946); Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (Bp., 1948); The paralysis of international institutions and the remedies (London, 1976); Válogatott írásai szemelvények (szerk. Kende Péter, Párizs, 1979); Összegyűjtött írásai I-IV. (sajtó alá rend.
Ebben felszólította a magyar népet, hogy "a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyvereivel éljen". A következő napokban tervezetet készített "a magyar kérdés kompromisszumos megoldására". Nem bocsátott meg neki a kádári kommunista hatalom. 1957 májusában letartóztatták. Ifj. Bibó István többek között elmesélte, hogy a szovjet hatalomátvétel után a börtönbe kerültek sorsa mennyire siralmas volt, amin édesapja úgy próbált meg segíteni, hogy az "elítéltek" nevében szerkesztett kegyelmi kérvényeket, amelyet aláíratott egy hozzátartozóval, amit egy harmadik ember segítségével tudott eljuttatni a megfelelő címzettnek. E jótékony munkának következtében nagyon sok embert évekkel korábban rehabilitálhattak. "Amikor édesapám az '56-s elítéltetése után 1963-ban az általános amnesztiával kiszabadult, rögtön elkezdett kérvényeket írni azoknak az »ötvenhatosoknak« a nevében, akik az amnesztiatörvény szövege ellenére, vagy a szövegétől nem érintve még mindig a börtönbüntetésüket töltötték.