A magyar Ugaron lendületesen, szenvedélyesen indul, de ez a szenvedély később lankad, elhalkul, elnémul. Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. A beszélő itt még felülről, fölényesen néz le az ugarra, amelyen gázol, és az "elvadult táj" is még mozdulatlan, passzív. Valamiféle megvető kívülállást is tükröz a mutató névmás (" Ezt a vad mezőt ismerem "). A versnek nincs megszólítottja, vagy legalábbis nincs nyelvileg jelölt megszólított. Ugyanakkor a beszédmód feltételezi egy megszólított jelenlétét: a deixis (rámutatás) és a határozott névelő használata arra utal, hogy a lírai én partnere maga az olvasó, azaz hozzánk beszél. Az " Ez a magyar Ugar " sor kifelé mutat a szövegből, és valamiféle közös előismeret létezését sugallja (a határozott névelő miatt). A 2. strófában a lírai én felfedező szándékkal vizsgálja a környezetét, és hetyke, egyelőre még magabiztos hangon kéri számon a virág (azaz a szépség, a kultúra) hiányát: Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág.
1904-ben Budapestre, majd Párizsba utazott. Barátságot kötött Bölöni Györggyel. 1904-ben állapította meg az orvos vérbaját. Ady motívumok: I. A MAGYAR UGAR MOTÍVUMA - Találkozás Gina költőjével: Ady első igazi magyar ugar verse, a magyar árvaság és a Montblanc sivárság vádló, keserű költeménye. Vajda János emlékét eleveníti fel: szellemi rokonság vele, a magyar földön való élés reménytelensége formálta művészi alakításukat. - 1905 után egymást követik a magyar ugar versek, pl. A lelkek temetője, A Tisza-parton, A magyar ugaron → ezek a versek jelezték először, h Ady rátalált saját költői hangjára. Adyt nem szerelmi lírája emelte költővé, hanem azok a versei, amelyek a hazai viszonyokkal elégedetlen, Nyugatra vágyódó, haladni akaró Magyarország közös érzéseit, egész kialakuló köztudatát szólaltatták meg. - Móricz Zsigmond szerint a magyar ugar Ady nagy felfedezése Az Ugar-motívum Az 'Új versek' ciklusai közül a legtöbb vitát, a legtöbb ellenérzést 'A magyar Ugaron' váltotta ki. Ady a magyar történelem prosperáló korszakában olyan nemzetképpel állt elő, olyan egyoldalúan lesújtó képet festett a hazáról, mely joggal váltott ki méltatlankodást nemcsak ellenfelei, hanem barátai körében is.
Mindenki így gondolta, erre jön Ady, aki terméketlen, üres, sivár, kietlen, elhagyatott, reménytelen, sáros pusztának látja. Ady vívmánya ez az új látásmód. Ezt nemcsak utólag gondolták a kortársak, hanem már az Új versek megjelenésekor. Adynak új mondanivalója volt: hívei többségét A magyar Ugaron típusú versekkel vonzotta be. A magyar ugar motívuma éreztette meg velük, hogy Ady nagy költő. Juhász Gyula már 1905-ben azt írta Adyról: " a fiatal, modern magyarság legnagyobb költője ". Oldalak: 1 2 3 4 5
Végig az ugar a színtér, de érezni lehet, hogy ez csak egy allegóriaként végigvitt metonímia, és a költő dühe, indulata nem az ugarnak szól: nem a résznek, hanem az egésznek, nem egy elhanyagolt földdarabnak, hanem az egész félfeudális magyar világnak. A magyar Ugaron Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett. A magyar Ugaron, bár első pillantásra szemben áll a romantikus költészettel, valójában hangulatában, témájában és indulati töltésével annak hagyományát eleveníti fel. Legközelebbi rokona Vörösmarty késői költészete. De látomásos képi világa már nem a romantika költői képeit idézi, hanem szecessziós (a burjánzó indák, a bódító virágok a szecessziós ornamentika motívumai).
Elvadult tájon gázolok: - U - - - - U U Ős, buja földön dudva, muhar. - U U - - - U U U Ezt a vad mezőt ismerem, - U - U - - U U Ez a magyar Ugar. U U U U U U Lehajlok a szent humuszig: U - U U - U U U E szűzi földön valami rág. U - U - - U U U - Hej, égig-nyúló giz-gazok, U - - - - - U - Hát nincsen itt virág? - - U - U - Vad indák gyűrűznek körül, U - - - - - U - Míg a föld alvó lelkét lesem, - U - - - - - U - Régmult virágok illata - - U - U - U U Bódít szerelmesen. - - U - U U Csönd van. A dudva, a muhar, - U U - U U U U A gaz lehúz, altat, befed U - U - - - U - S egy kacagó szél suhan el - U U - - U U U A nagy Ugar felett. U U U - U - A B C B 8 9 8 6 ^ Félrím A B C B 8 9 8 6 ^ Félrím A B C B 8 9 8 6 ^ Félrím A B C B 8 8 8 6 ^ Félrím
Petőfi: a szabadságot jelképezi az alföld. Ady szerint a magyar táj elátkozott, pusztulásra való. Petőfi konkrét tájat, az Alföldet mutatja be. Ady: nem konkrét táj, nem jelölhető ki a térképen, vizuálisan létezik, látomásszerű Ugar és az Alföld, mindkettő a magyar puszta, a magyar mező. De Petőfi versében élettel teli, mozgalmas, szép a táj. Adynál dudva, muhar, giz-gaz a jellemző J elkép/ szimbólum a táj mindkét versben. Petőfi: a síkság – a szabadság jelképe. Adynál a Ugar - a magyar elmaradottságot jelképezi Versszervező elv: Petőfi: Szebb az alföld a hegyvidéknél. Tájleírás a fentről látott végtelen táj válik egyre konkrétabbá, (gulya, ménes, tanya, csikósok) majd újra távolodik Ady: ellentétre épít. Vad mező- szent humusszal, az ősi jól termőfölddel, a virággal- a dudva-muhar, Milyen eszközökkel fejezi ki a két költő a mondanivalóját? Petőfi ( lásd korábbi blogbejegyzésben) Ady: jelzők, költői képe k – régmúlt virágok – a régi, dicsőséges múltra utalnak, az alvó lélek – a magyar ember szunnyadó érékeire vonatkozik, a buja föld – a termékeny talajra.
Leírás Eladó terráriumok közvetlenül a készítőtől! Az elkészítésénél fontos szempont, hogy vásárlóink elégedettek legyenek a termékeinkkel, ezért legjobb szakmai tudásunknak megfelelően rakjuk össze a terráriumokat! A terráriumokat egyedi igények, elképzelések szerint is el tudjuk készíteni, de természetesen aktuális raktárkészletünkből is választhat! Prémium sziklahátterezést is kérhet a terráriumokba, melynek színe egyedi rendelés esetén kiválasztható! Búvóhely csömöri út 129. 2D és 3D hatású hátterek egyaránt rendelhetőek. Amennyiben nincs konkrét elképzelés a háttér színét illetően a megrendelés során, véletlenszerű színben készítjük el. A terráriumokat teljesen berendezve is lehet kérni, egyedi konzultáció alapján segítünk az adott állat természetes környezetének kialakításában. Kérjük, hogy a megjegyzés résznél jelezze felénk, ha profi berendezést is szeretne biztosítani az állatkának.
Megközelítés A búvóhely Budapesten, a XIV. kerületben (Zuglóban) található, főútvonalon, közel a XV. kerülethez. Gépkocsival a belváros irányából a Thököly, majd a Csömöri úton haladva, a XV. kerületből érkezve a Drégelyvár utca felől (Csömöri út folytatása) közelíthető meg. Tömegközlekedéssel a 7-es és 8E autóbuszokkal érhető el. Parkolás: a ház előtt, kis forgalmú, csendes utcában, vagy igény szerint kapun belül, az udvaron. Búvóhely csömöri út 2. A parkolás ingyenes. A pontos címet telefonon, a foglalással egyidejűleg közöljük.
Kiadó 300 nm-es Családi ház Budapest III. kerület Remetehegyi út III. kerületben, Remetehegyen, Remetehegyi úton kiadó: PANORÁMÁS, 300nm-es, három szintes, önálló, IGÉNYES családi ház, 1300nm-es parkosított kerttel. 6 + 3 fél szobás. (2 nappali + 4 háló + külön vendégrész + 36NM TERASZ. ) Remetehegyi út zsákutca részén, TELJES KÖRŰEN ÚJJÁÉPÍTETT, klimatizált ház, ősfás telken. Golfpálya és angol iskola séta távolságban! Garázs és további parkolási lehetőség a telken belül. Bérleti díj 3400 EUR/hó (906. 000- Ft/hó) Az ingatlan minimum 1 évre, bútor nélkül, 2012. Búvóhely csömöri út 70. december 1-től bérelhető, (kis állattartás megbeszélés kérdése). Kiadó 265 nm-es Újszerű Sorház Budapest II. kerület Bimbó út A Rózsadomb legszebb részén a Bimbó utcában hosszútávra kiadó egy azonnal költözhető 264 m2-es, frissen felújított, bútorozatlan sorházi öröklakás. A lakás 4 szintes, belső lépcsős. Irodának vagy akár 3 generáció együttélésére is alkalmas. Egyedülálló örök panoráma már a lakás földszintjéről is. Önálló kizárólagos használatú kis kert és két darab garázs tartozik a lakáshoz.