A Szombathelyi Püspöki Palota bemutatása - YouTube
A falképek "al fresco" technikával készültek. Biztosan tudjuk, hogy a díszterem festéséhez két alkalommal hozzányúltak. Ismereteink vannak az 1893-as beavatkozásról, amely a mennyezet teljes déli és keleti holker oldalát érintette, megváltoztatva az eredeti koloritást és részben annak kiosztását. Szombathely püspöki palota budapest. A következő esztétikai változtatást az 1991-es pápalátogatás előtt végezték el. Jelen restaurálás elsődleges célja visszaállítani az 1783-ban készült Maulbertsch által elkészített díszítőfestés koncepcióját. A szakmai munkát Tarr György és Pintér Attila restaurátorművészek végzik. Szólj hozzá!
Az iskola névadója, a püspöki palota tervezője az a Hefele Menyhért volt, akinek születése 300. évfordulóját ünnepeljük idén. Ez az év tehát a jubileum jegyében telik, de az intézmény egyébként minden évben megtartja a versenyt. A tavalyi győztes csapat idén is vállalta a megmérettetést. "A tavalyihoz képest valamivel nehezebb volt ez a makett, hiszen a tetőnek a peremét, ami itt látható, azt nehezebb volt megcsinálni, mint a tavalyit, hiszen egy újfajta hajtást találtak ki rá. Szombathely püspöki palota teljes film. És hát a csapatunk is változott, mert az egyik tag az más lett. Szerintem voltak olyanok, amik könnyebbek voltak, és voltak, amik nehezebbek a tavalyihoz képest" - fogalmazott Pup Csongor János, a Bői Általános Iskola tanulója. Az első helyezett a Kemenesmagasi Átalános Iskola csapata lett, a dobogó második és harmadik fokára pedig a Bői Átalános Iskola egy-egy gárdája állhatott fel. A verseny végén minden csapat hazavihette a három és fél óra alatt összeállított papírmakettet, vagyis a püspöki palota kicsinyített mását.
A meleg folyadékot a szivattyú a hőközpontba juttatja, ahol leadja a felvett hőt, majd újraindul az egész folyamat. A talajvíz is remek hőforrás lehet, hiszen állandó hőmérséklete 7-12 °C körül van, melyet úgynevezett búvárszivattyúkkal lehet kinyerni. Ez a rendszer azonban már sokkal összetettebb, hiszen a víz hőjének elvonása után a vizet vagy egy kútba, vagy felszíni vízbe kell vezetni, de akár el is lehet szivárogtatni földbe fektetett dréncsöveken át. Az úgynevezett levegőkazán a külső környezet hőmérsékletét használja fel, a levegő energiáját alakítja át hőenergiává. Képes akár -20 °C-os levegőből is annyi meleg levegőt előállítani, mely egy nagyobb családi ház felfűtéséhez is bőven elegendő. A levegőkazános hőszivattyú működése a vákuum által történik, ugyanis a berendezés egyik oldalán lévő kompresszor vákuumot képez, így itt lehűl a levegő, ezzel egyidejűleg a másik oldalán nagy nyomás alakul ki, ami viszont melegíti a levegőt. Ez a rendszer a padlófűtéssel párosítva a leghatékonyabb.
A fajlagos fűtőteljesítmény jellemzően egy 3 és 5 közötti érték. Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi villamos energiával 3-5 egység hőenergiát állíthatunk elő (szemben mondjuk az elektromos fűtéssel, ahol 1 egység villamos energiával 1 egységnyi hőenergiát kapunk). A CoP erősen függ a levegőből nyert hő esetén a külső hőmérséklettől. Igen hideg külső hőmérséklet esetén több munkát kell befektetni az eredményes fűtéshez, mint enyhe időben. A levegő hőjét hasznosító hőszivattyúk ezért kisegítő hagyományos fűtést is igényelnek, mert nagy hideg esetén gazdaságosabb azt alkalmazni. Geotermikus hőszivattyúk nál ez nem áll fenn, mert a talaj, talajvíz hőmérséklete gyakorlatilag állandó az egész év folyamán. A fajlagos fűtőteljesítmény jellemzően nem a hőszivattyú konstrukciójától függ, hanem annak üzemi körülményeitől. Ugyanannak a hőszivattyúnak más hőmérsékleti viszonyok között más lesz a fajlagos fűtőteljesítménye. A fűtés gazdaságosságát ezért a fajlagos fűtőteljesítményből nem lehet megítélni.