És ez vezet minket a molnárkalács nevű, leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elterjedt süteményhez (ami egyébként se nem kalács, se nem tészta), hiszen a gyárból érkeztek aztán a sütőformák. A borsodnádasdi molnárkalácsüzem gyártósora LITURGIKUS SZIMBÓLUMOK "Településünk élő népszokása a molnárkalács ostya sütése. A sült tészta eredete, formája, készítési módja alapján általánosságban a római katolikus liturgia kellékeként használt ostyával rokon" – írta Sági Tibor helytörténész. A magyar ostya szó a latin hostiából eredeztethető, amely engesztelő áldozatot jelent. A katolikus szertartásokról ismert hajszálvékony ostyát már a középkorban sütővasnak használt formákban sütötték. Eredetileg holland sütemény lehetett, Magyarországon kívül Ausztriában, Németországban, Franciaországban is elterjedt. A molnárkalács alapanyaga liszt, só és víz, de gyakran dúsították zsírral, vajjal, tejjel, tojással, cukorral, tejföllel, alkalmanként különböző ízesítőanyagokkal (dió, mák, sajt). Sajtkészítés – Sanyi nyárikonyhája. Alapvetően azonban egy olcsó, minden háztartásban megtalálható alapanyagokból készült végtelenül egyszerű sütemény.
Hozzávalók: 4 szelet kicsontozott sertéstarja, 1 kis üveg vörösboros (vagy ecetes) aszalt szilva, fél citrom leve, 5 dkg reszelt márványsajt, 3 gerezd fokhagyma, 2 evõkanál olaj, késhegynyi õrölt szegfûszeg, 1 mokkáskanál reszelt citromhéj, só õrölt fekete bors ízlés szerint Elkészítés: A vörösboros aszalt szilvát leszûröm és kimagozom. A levébõl 1 dl-nyit elkeverek a citromlével, a citromhéjjal, a sóval, a borssal, a szegfûszeggel. A hússzeleteket körben bevagdosom és a felhevített olajon mindkét oldalán átsütöm. A zsiradékból kivéve félreteszem. Helyére teszem a zúzott fokhagymát, üvegesre futtatom, majd ráöntöm az elõkészített fûszeres-boros szilvalevet. Jól összeforralom. Aszaltszilvás-sajtos pecsenye - Receptkereső.com. Tûzálló tálba teszem az átsütött hússzeleteket, mellé rakom a kimagozott aszalt szilvát és rálocsolom a fokhagymás levet. Rászórom a reszelt márványsajtot és a tálat lefedve 30 percig párolom, majd annyi ideig pirítom fedõ nélkül, amíg éppen csak színesedni kezd a teteje. Nem szabad barnára pirítani, mert a sajt keserûvé válik a tetején.
A zöldfűszeres fűszerolajokban tartott sajtoknak igen csábító íze van. Kapros, kakukkfüves, majorannás stb., ezek spagettivel keverve, koktélparadicsommal stb forgatva igen csábítóak! A sajtkészítésben tudjátok mi a legnehezebb? Jó jejet beszerezni.. Valóban nem egyszerű dolog, nekem most sikerült 15 litert beszereznem. A sajtkészítés nagyon egyszerű. a tejet 30 percig tartjuk 68-69 Con, mikor visszahűlt 37 C ra beoltjuk oltóval (lehet kapni az interneten). 15 literre 4 ml oltót tettem. Összekavarjuk, 1 óráig állni hagyjuk. Utána felvágjuk a sajttésztát, leszedjük a savót róla. Tetszés szerint ízesítjük. Nekem ebben volt saját vegeta, fokhagyma pép, apró rozmaring. formákba szedjük és mehet be a hűtóbe szűrőkanalakban. Természetesen készíthető tehéntejből és kecsketejből egyaránt. Gyógyétrendekben, idősek étrendjében, gyermekétkeztetésben nagy szerepe lenne, csak sajnos kevesen csinálják otthon. A molnárkalács: kalács vagy ostya? - Magyar Konyha. Amint hagyuk kicsit tovább a formába 3-4 napot, már készen áll a füstölésre és készíthetünk füstöltsajtot, ami igazi finomság.
GÜRDÖS TÉSZTA Magyarországon valószínűleg a nagyobb kolostorokból terjedt el a sütés módja, de amíg az egyházi célokra kizárólag vízből és lisztből készítették, a mindennapos étkezéshez már sóval, cukorral vagy mézzel ízesítették. A köznyelvből gyorsan kikopott az ostya szó, sokáig csak a szentmisék részeként használták, a mise és az áldozás kellékét hívták így. A népi nyelvben már kalácsként szerepelt, nagy valószínűséggel azért, mert falun szinte minden sült tésztafélét kalácsnak hívtak. Gyúrt sajt készítés házilag. A hetvenes évek végén már üzemi szinten is elkezdték gyártani a molnárkalácsot és visszatért az ostya elnevezés is. Helyenként, zömmel Heves megyében a gürdös tészta elnevezés is előfordul, aminek eredete nem tisztázott, de valószínű, hogy tájszóként terjedt el itt. Az 1964-es Heves megyei Népújságban például így említik egy lakodalom apropóján: "A havannai szivarra hasonlító gürdös tésztát minden vendégnek adnak, de mézzel már csak a vőlegény és a menyasszony száját kenik be. Ez utóbbi szokás az ősi vogul magyar bálványáldozat késői változata.
Nagymama almás pitéje Hozzávalók 6 személyre 60 dkg liszt 25 dkg cukor 1 kocka margarin 1 nagy evőkanál zsír 1. 5 csomag sütőpor 2 tojás 10 evőkanál tej 2 ek. tejföl Töltelékhez 1. 5-2 kg alma fahéj zsemlemorzsa 30 dkg cukor Tojás a kenéshez Elkészítési idő: 1 óra 5 perc Elkészítés: Mindent elkészítünk, kimérünk. Az almát megmossuk, majd lereszeljük. Egy nagy tálban keverjük össze a lisztet, a sütőport és a sót. Tegyük bele a tálba a többi hozzávalót is. Gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát. A tejből és a tejfölből szükség esetén még tehetünk. Ha jól összeállt, s a kezünkről is lejön a tészta, készítsünk két cipót, és rövid ideig pihentessük. Rólunk. Majd lisztezett gyúrótáblán tepsi méretűre nyújtjuk a tésztát. Margarinnal kikent tepsibe mehet az első lap, amit szórjunk meg zsemlemorzsával, majd tegyük rá az almát, és ízlés szerint fahéjjal és cukorral ízesítsük. Ezt lefedjük a másik lappal. Kenjük meg tojásfehérjével, és szurkáljuk meg villával. 180 fokon, elmelegített sütőben aranybarnára sütjük.
Az utóbbi pár napban nagyon szerettünk volna enni süteményt. Nem volt kedvem most sem muffinhoz, sem tortához. Egyszer csak beugrott egy klasszikus!! Hát persze a nagyiféle almás pite! Gyerekkorom kedvenc süteménye volt, és ma is az. Ebből bármennyit, BÁRMENNYIT meg tudnék enni. Főétel helyett is inkább ezzel laknék jól annyira szeretem. A problémát az adta, hogy ez alapból egy nagyon cukros sütemény. DE megcsináltam cukor és simaliszt nélkül. NAGYON NAGYON és higgyétek el nagy FINOM lett. Az átdolgozott recepttel pluszban egészséges is! Reggelinek is kiváló, mert van benne gyümölcs, rost és olyan szénhidrát ami lassan szívódik fel. Jó étvágyat hozzá!! Hozzávalók (30*35 méretű sütőtálhoz): Tésztához: 400 gr teljes kiőrlésű zabliszt (átszitálva) 250 gr vaj / kókuszzsír (hidegen) 100 gr cukornak megfelelő édesítőszer (én folyékonyat használtam) 2 nagy ek tejföl 1-2 ek zsemlemorzsa 1 tk sütőpor 1 citrom reszelt héja, vagy lustáknak (mint én is): csomagolt reszelt citromhéj – ezt a fűszereknél lehet találni boltokban.
Mennyei íz, édes emlék, nosztalgikus hangulat... A vajat elmorzsoljuk a lisztben, majd hozzáadjuk a cukrot és a sütőport. A tejet kis csészébe kanalazzuk, majd hozzáadjuk az ecetet. A lisztes keverék közepébe lyukat készítünk, ebbe öntjük bele az ecetes tejet és a tojássárgákat, végül addig gyúrjuk, míg formázható tésztává áll össze. A tortaformát alaposan kivajazzuk, majd darált keksszel megszórjuk mindenhol. A tésztát 1/3 – 2/3 arányba elválasztjuk. A tészta 2/3-át jó alaposan lisztezett pulton 1 cm vastagra nyújtjuk, majd a sodrófára tekerjük és így helyezzük a tortaformába. A tésztát meghintjük darált keksszel azért, hogyha az alma mégis levet ereszt, ne áztassa el a tésztát! Az almákat megpucoljuk, lereszeljük, levét kicsavarjuk. Hozzáadjuk a cukrot, citromlevet, vaníliát, fahéjat és a darált kekszet, majd alaposan összekeverjük. Az alma tölteléket a tésztára helyezzük és elegyengetjük! Ezután a tészta maradék 1/3-át kinyújtjuk, majd derelye vágó segítségével 1 cm széles, kb. 28 cm hosszú csíkokat vágunk, amiket egymással keresztezve a töltelékre helyezünk.