Ugyanez mondható el a házas zsellérekről is, annyi megjegyzéssel, hogy a két kézműves a főúton, a mészárszék és a felső kovácsműhely szomszédságában szerzett telket. Az 1890-es években a számtalan családra ágazó Nagyfejeők között öt földtulajdonnal rendelkező családfő mellett iparos, kerülő, napszámos, cseléd foglalkozásúakat találunk. A Fő utcán és Hatházon kívül már a Temető-zugban, illetve Nyavalykán és Kismezőn is találunk egy-egy családot. Ez is jelzi a társadalmi státusbeli széttagoltságot. [1] Irodalom: FÜVESSY ANIKÓ és VADÁSZ ISTVÁN: Nagyivan. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. Jegyző - 3. Kerület - Arany Oldalak. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2] A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [3] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
• Elektronikus úton dr. Deák Ferenc jegyző részére a … - 4 hónapja - Mentés projekt koordinátor Budakalász - Budapest, III. • Elektronikus úton Dr. III. kerület - Óbuda-Békásmegyer | jegyző. Deák Ferenc jegyző részére a … - 5 hónapja - Mentés Adóügyi csoportvezető Budakalász - Budapest, III. Deák Ferenc jegyző részére a … - 5 hónapja - Mentés szociális és hagyatéki ügyintéző Budakalász - Budapest, III. kerület 6 km Budakalászi Polgármesteri Hivatal …), családvédelmi koordinációs feladatok, illetve a jegyző hatáskörébe tartozó hagyatéki eljárás lefolytatása …. Deák Ferenc jegyző részére a … - 6 hónapja - Mentés humánpolitikai ügyintéző Budakalász - Budapest, III. Deák Ferenc jegyző részére a … - 6 hónapja - Mentés
A család más ágainál már napszámosokat is találunk. A házasságok révén igen kiterjedtté váló rokonság a Vona családdal kezdődött, majd a Fejes, az Urbán, a Balogh, a Bugán, a Toldi, a Szabó, a Tóth, az Adamecz, a Rózsa családra terjedt ki. Az 1920-as években Nagyivánra került értelmiségiek egy része is a családból nősült (Korom Vellás József, Sipeki László). Különösen erős és több generáción át ismétlődő kapcsolat fűzte a Trázsiakat a Fejesekhez, de rokonságba kerültek a Nagyivánra az 1820-as években került Dematsek nemesi származású kántortanítói családdal is. A sok ágra bomló családban a XIX. század végétől a földes gazdák mellett kereskedő, hivatalnok, napszámos is akad. Az 1940-es években a család egyik tagja vitézi címet kapott, és Tölgyesre magyarosított. [1] Irodalom: FÜVESSY ANIKÓ és VADÁSZ ISTVÁN: Nagyivan. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. Kozadat.hu. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2] A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Trázsy család címerével foglalkozik. Trásy Imre nemesi címerterve a nemesítési kérvény beadványán, 1751-ből való. A kisnemesi Nagyfejeő és a Trázsi familia jelenléte több évszázados Nagyivánban, leszármazottaik ma is a faluban élnek, noha csak részben tartják számon történelmi gyökereiket. Ehhez nem pusztán a történelmi fordulatokban bővelkedő XX. század járult hozzá, hanem az is, hogy a Nagyfejeő és a Trázsi család nemesi rangja egy időben részben vitatott volt, másrészt az anyakönyvi bejegyzésekben sem volt használatos. Ez azért is különös, mert a két család folyamatos itt-tartózkodása alatt számos, idegenből Nagyivánra került famíliáról gondosan feljegyezték a "nobilis" bejegyzést. Mindig "nemes" bejegyezéssel szerepel az anyakönyvekben az 1760-as évekig gyakran feltűnő, később Tiszaörsre kerülő Lendvay család vagy az 1780-as években jegyzőként Nagyivánon lévő Borbás Imre. Ott olvashatjuk a "nobilis" megjelölést az 1800-as évek első évtizedeiben a Rázsó, a Gyurtyánszky, a Demátsek, a Szabó, a Szilák, az Izsold, illetve a jegyzőként a faluba kerülő Thoma família esetében is.
A közel két kilométer hosszú szurdokban csaknem 50 kisebb-nagyobb barlang bújik meg, közöttük a látványos sűrű-hegyi Ördög-lik. Forrás: Csesznek község önkormányzata Szinte minden szakasza tartogat meglepetéseket, akadályokat, kihívásokat. A fejünk fölé boruló lombsátor alatt, a félhomályos völgykatlanban mindenfelé hatalmas, mohás sziklák tornyosulnak. Legszebb része mégis az Ördög-gát vagy Gizella-átjáró, ahol egy leszakadt, méretes sziklatömb torlaszolja el az utat, s csak egy keskeny, mindössze kétméteres részen lavírozhatjuk át magunkat. Telepített vaslétra segít a 4–5 méteres magasság biztonságos leküzdésében. Nagy esőzések és hóolvadás után patak folyik a mederben. Néhol bedőlt fatörzsek és mohás, ember nagyságú kőzettömbök között ügyeskedhetjük át magunkat. A palóc Grand Canyont imádják a túrázók: csodaszép látvány a határ menti szurdokvölgy - Utazás | Femina. Világviszonylatban is geológiai kuriózumnak számítanak az országban elsőként itt fellelt fatörzsbarlangok. Ezek az üregek tulajdonképpen a kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai. A Páris-patak völgye védett természeti terület, látogatását megéri egybekötni a közeli, ősmaradványairól híres Ipolytarnóc bemutatóhelyének megismerésével.
Sajnos innen már lehetetlen továbbmenni. A 20-30 méterre fölénk magasodó völgyszoros szépségétől azonban nem tudtunk elszakadni, ezért úgy döntöttünk, ahelyett, hogy ugyanazon az ösvényen, amin jöttünk, visszatérnénk a bejárathoz, a szurdok egy másik, izgalmasabbnak tűnő ágán vágunk neki a visszafelé vezető útnak. 8 / 26 Visszatekintve a szurdok végéról a palóc Grand Canyonra Fotó: Somogyvári D. György El is indultunk a meredek kapaszkodón, ahol a görgetegköveken egyensúlyozva egymásra dőlt fák alatt/fölött/között próbáltunk előrejutni. Ez talán még ment is volna, de hirtelen vészjósló, sötétszürke, esőtől duzzadó hasú felhők kezdtek el gyülekezni az égen. A terep nehézségét látva, és nem tudva, milyen hosszú még az út a szurdok kinyíló pereméig, meg onnan vissza a völgybe, jobbnak láttuk visszafordulni. A bejárat felé ballagva kicsit sajnáltam, hogy kihagytuk a kalandosabb utat, de a pár perc múlva nyakunkba zúduló, hideg eső gyorsan "megvigasztalt". Paris patak völgye youtube. A Páris-patak völgye pedig már első látásra meggyőzött arról, hogy nemcsak ősszel, de tavasszal vagy nyáron, meg talán télen is, és persze felülről, a fennsíkról mindenképp érdemes lesz újra megcsodálni.
Néhol bedőlt fatörzsek és mohás, ember nagyságú kőzettömbök között ügyeskedhetjük át magunkat. Világviszonylatban is geológiai kuriózumnak számítanak az országban elsőként itt fellelt fatörzsbarlangok. Ezek az üregek tulajdonképpen a kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai. A Páris-patak völgye védett természeti terület, látogatását megéri egybekötni a közeli, ősmaradványairól híres Ipolytarnóc bemutatóhelyének megismerésével. Megközelítés Érdemes Nógrádszakál-Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról balra letérni, majd a vasúti sínen áthaladva megközelíteni a szurdokot. A tájékozódást segíti az Ipoly Erdő Zrt közút mellett elhelyezett információs táblája, amely részletes leírást ad a védett területről. Túratipp Útvonal: Nógrádszakál (Z) – Páris-patak szurdoka (Z+) – Litke (Z) – Ipolytarnóc. Páris-patak völgye – Nógrádszakál. Táv: 15 kilométer. Szint: 560 méter. Időtartam: 3–4 óra. Könnyű túra, nem igényel különösebb felkészülést, de az izmokat azért jól megmozgatja. 2. Felső-szoros, Bükkalja Kács és Cserépváralja között, az utóbbihoz némileg közelebb húzódik a Bükkalja talán legtöbb látnivalóval kecsegtető, 10–15 méter magas sziklafalakkal övezett szurdokvölgye.
9 / 26 Megközelítés Érdemes Nógrádszakál-Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról balra letérni, majd a vasúti sínen áthaladva megközelíteni a szurdokot. A tájékozódást segíti az Ipoly Erdő Zrt. közút mellett elhelyezett információs táblája, amely részletes leírást ad a védett természeti területről. Páris-patak szurdoka, a palóc Grand Canyon. Minden évszakban szabadon látogatható. Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György Forrás:
Útvonal: Pilisszentkereszt (K) – Dera-szurdok (S+) – Szent-kút (K+) – Pilisszentkereszt. Táv: 4, 7 kilométer. Szint: 200 méter. Időtartam: 1 óra. Könnyű túra. 5. Ördög-árok, Bakony A Bakony egyik legvadregényesebb vidéke a Bakonyoszlop és Dudar között húzódó Ördög-árok. Paris patak völgye hotel. Kialakulásához a víz mélyítő, romboló munkája és több barlang beomlása is hozzájárult. A közel két kilométer hosszú szurdokban csaknem 50 kisebb-nagyobb barlang bújik meg, közöttük a látványos sűrű-hegyi Ördög-lik. Forrás: Csesznek község önkormányzata Szinte minden szakasza tartogat meglepetéseket, akadályokat, kihívásokat. A fejünk fölé boruló lombsátor alatt, a félhomályos völgykatlanban mindenfelé hatalmas, mohás sziklák tornyosulnak. Legszebb része mégis az Ördög-gát vagy Gizella-átjáró, ahol egy leszakadt, méretes sziklatömb torlaszolja el az utat, s csak egy keskeny, mindössze kétméteres részen lavírozhatjuk át magunkat. Telepített vaslétra segít a 4–5 méteres magasság biztonságos leküzdésében. Nagy esőzések és hóolvadás után patak folyik a mederben.
A Kő-völgy leglátványosabb része a Felső-szoros, ahol érdekes sziklaformációk, monumentális, orgonasípszerű kőzettornyok váltakoznak a Tardi-ér vájta szűk mederben. Forrás: Turista Magazin archív A bedőlt fatörzseken való átjutás, a mohával borított sziklák kerülgetése, a kőről kőre ugrálás maradandó élményt nyújt az ide látogatóknak. A szoros bal oldali felső peremén, a Szaduszka-tetőn jégkorszakban képződött kisebb kőtengerekkel találkozhatunk. A szurdokon végigmenve a Dobi-rét késztet megállásra, amely főként tavasszal és nyáron elbűvölő, amikor százszámra nyílnak rajta a virágok. Cserépváralja felől a piros sáv jelzésen érkezhetünk leggyorsabban a szurdokba, de rövid kitérővel a Csordás-völgy kaptárköveinek impozáns méretű piramistornyait is meglátogathatjuk. Útvonal: Cserépváralja (P) – Felső-szoros – Kács. Táv: 8 kilométer. Szint: 260 méter. Időtartam: 2 óra. Könnyűnek mondható terep, jól jelzett turistautakon, sok látnivalóval és érdekességgel. 3. Rám-szakadék, Visegrádi-hegység Az ország talán legismertebb szurdoka, amely vadregényességével minden évszakban túrázók sokaságát csábítja.