Erkel Ferenc élete és munkássága Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész 1810. november 7-én látta meg a napvilágot Gyulán. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. Az 1837-es évben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. Első operáját, a Bátori Máriá t 1840-ben írta meg. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. Fotó: Erkel Ferenc 1844-ben megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnusz ának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848? 1849-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott.
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Egy egyszerű élet képe bontakozik ki az előtt, aki végigtekint Erkel Ferenc pályáján. egy egyszerű életé, színes, romantikus események nélkül - de ez az élet lassan, szinte észrevétlen, egy ország és egy korszak (majdnem századnyi korszak) életévé tágul. Így lesz a szerényen polgári, munkás életből - történelmi élet, forduló a magyar zene történetében és hű tükre századának. Erkel Ferenc élete, amint átíveli - 1810-től 1893-ig - a múlt századot, egybeesik a magyar történelem mindaddig legnagyobb korszakával. Egy ország feudális elnyomásból, provinciális elmaradottságból felemelkedik a szabadság és a kultúra európai távlatú, márciusi széljáratú magaslataira (1810-1848). Azután, az elbukás lavinaomlásán, évtizedes elesettségen, majd fáradságos, küzdelmes kapaszkodókon át feljut a "siker", a "beérkezés" - a kiegyezés csalóka tisztására (1849-1867). Az emelkedés, gyarapodás, erősödés kora következik - a "biztonság", a "konszolidáció" kora: alkalmas arra, hogy szilárd keretül szolgáljon egy munkás, hasznos, eredményes élet betetőzéséhez (1867-1893).
szinte látom magam előtt, ahogy a konzervatív Nemzeth-isták elismerően bólogatva könnyeznek erre a kígyóvállú, rasztás, orgánummentes leepzsy-re, mer ugye ez a Nemzeth-kép. Nem volt sehol se egy 100 kiló feletti IGAZI FÉRFI, aki kigombolt dekoltázsú fehér bocskai-ingben é énekelt, férfiasan érzelmesen ordított volna? /s
Más nem fogja neked (helyetted) megadni, de irányt mutatni, motiválni esetleg igen. Hogy kik ezek az emberek? Őket neked kell megtalálnod. Amikor a tanítvány készen áll, megjelenik a Mester. Légy nyitott. Olvass könyveket, hallgass és nézz meg minél több előadást, járj emelt fejjel és nyitott szemmel és - főleg -nyitott szívvel. Ez egy hosszú út ami az anyaméhtől a sírig tart (vagy esetleg még tovább)? Tedd fel a kérdést magadnak: ezt az utat járom? És hidd el, nem lesznek válaszok, ha nincsenek kérdéseid. Ne felejtsd el, "az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik". Jó utazást, Kurdi Ferenc
550 Ft 1 350 - Készlet erejéig Pándi Marianne: Hangversenykalauz I.? Zenekari művek 660 Ft 1 460 - Készlet erejéig Eősze László: Richard Wagner életének krónikája 600 Ft 1 400 - Készlet erejéig Demény János: Bartók Béla a zongoraművész 600 Ft 1 399 - Készlet erejéig Várnai Péter: Rösler Endre-2 db. hanglemez mellékl 600 Ft 1 399 - Készlet erejéig Kodály Zoltán: A magyar népzene 1 990 Ft 2 789 - Készlet erejéig Ambrózy Ágoston: Borostyán-Schubert életének regén 800 Ft 1 599 - Készlet erejéig Gerő Katalin (szerk. ) - Várkonyi Tamás (szerk. ): Strém Kálmán 700 Ft 1 690 - Készlet erejéig Peter I. Tschaikowsky (op.
*1830), Baranyai Béla: Somogy vármegye nemes családai. 602-604. In: Borovszky Samu szerk. : Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Irodalom: A címer ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel. Szeretettel sebezve: Szülőkről felnőtt gyerekeknek - L. Stipkovits Erika - Google Könyvek. Külső hivatkozások: Rövidítések Lásd még: Címerhatározó Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!
Később komáromi várőrségbe került és időközben átlépett a gyalogsághoz, ahol a 46. zászlóaljban a főhadnagyságig vitte. 1849. február 8-án az osztrákok Érsekújvárnál elfogták. Sikerült megszöknie. 1850-ben Angliába, Londonba emigrált, majd pedig 1851 végén innen az Egyesült Államokba utazott. Ez utóbbi országban több cikket is írt. Publikációi révén (közvetve) új világirodalmi könyvhős is született: róla mintázta meg Kari May (az újságban leírtakat olvasva) indiánregényeinek főhősét, az apacs főnök Winnetou hűséges barátja, Old Shatterhand alakját. 1864-ben végleg hazatért Magyarországra. Címerhatározó/Segnyei címer – Wikikönyvek. A Fiumei úti sírkertben nyugszik. (Görögök a magyar nemesség soraiban [2]) Az őseik a 16. század elején görög földről települtek be Erdélybe (valószínűleg macedónok voltak). Az egyik szerzetes leszármazottjuk helytelenül X-esítette és latinosította az eredetileg Santhos vezetéknevüket. Ettől kezdve írták Xántus alakban a nevüket. Somogyi törzsökös és kihirdetett nemes családok. Xantos (Xantus 1833, 1843.
A népet vezető hős királybíró elesett: Hosszaszón építették fel az ún. Xántus-kápolnát e győzelmek emlékére, valamint szeretett királybírójuk és vezérük sírboltjául. A székely néphagyomány szerint Xantus királybírót itt temették el. Xantus Benedek gazdag primőr, igen kitűnő ember, jeles hazafi, hadfi és polgári hivatalnok is volt: igazságszeretete, és hősi halála szentesítette nevét a székely néphagyományban. Utódai később főként Csíktapolcán éltek. Csíktapolcai Xantus Ignác (1788-1849) uradalmi jogtanácsos és Wunderlich (Szidnai) Terézia (1807-1877) fia, Xantus János (1825-1894) viszont már a Somogy vármegyében fekvő Csokonya (ma: Csokonyavisonta) kisközségében született 1825. 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1848. szeptember 16-tól Somogy vármegye, illetve a 4. dunántúli önkéntes nemzetőr zászlóaljban lett nemzetőr. Innen Pestre ment: beállt a honvédseregbe, ahol tüzér lett. Több ütközetben is vitézül harcolt: tűzmesterként vett részt a pákozdi csatában. október 16-tól hadnagy volt a zászlóaljában.
2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1