[1] 2015 – New Horizons amerikai műhold tervezett elhaladása a Pluto mellett. 2016 – Terrortámadás Nizzában a francia nemzeti ünnepen.
Úgy száműzzétek a társadalmi életből az összes lealacsonyító megkülönböztetéseket, nyissátok meg a zsidók előtt a kereset és a jómód összes kapuit. Ahelyett, hogy visszatartsátok őket a földműveléssel és iparral való foglalkozástól, buzdítsátok őket erre! Jovagyok.hu - 1789.július 14.- A Bastille ostroma. " "Il faut finir des juifs le honteux esclavage – Véget kell vetni a zsidók szégyenletes rabságának" – ez a Racine -idézet volt az egyik pályadíjnyertes mű mottója. Pár évvel ezután sor is került ennek a követelésnek a teljesítésére. A Nemzetgyűlés heves vita után kinyilatkoztatta az "emberi jogokat". A deklaráció megszövegezése körüli összecsapásokban Rabaud de Saint Étienne, aki mint kálvinista lelkész a protestáns érdekeket védelmezte, hitsorsosai mellett a zsidók számára is a legteljesebb vallási egyenlőséget és szabadságot követelte: "Nincsen jogunk szemrehányással illetni ezt a népet azokért a hibákért, amikbe a mi barbárságunk taszította". Az emberi jogok nyilatkozatának tizedik pontja végül is kimondta, hogy "senkit sem szabad akár vallásos, akár más meggyőződései miatt megszorításoknak alávetni, feltéve, ha azok megnyilvánulása nem sérti a törvényesen megállapított rendet".
A városházán pedig már július 12-én délután megkezdték a polgárőrség szervezését és a fegyverek kiosztását. Július 13-án aztán folytatódott a fegyverkezés. A párizsi lázadók fölgyújtották a közgyűlöletnek örvendő vámállomásokat, és ezen a napon került sor a Saint-Lazare apátság kifosztására is. A párizsi lázadók mindenhol fegyvert és lőport kerestek, mert attól tartottak, hogy Necker menesztése után hamarosan a városra és polgáraira támadnak a király csapatai. Nem sejtették, hogy a király csapatai lényegében tökéletes passzivitásukkal segítik majd elő a forradalom győzelmét. A Bastille legendája - 1789. július 14. - Montázsmagazin. A Bastille ostroma 1789. július 14 reggelén a Bastille személyzete összesen 114 közkatonából – ebből 82 invalidus -, egy őrmesterből és öt tisztből állt. Ezen kívül nagy mennyiségű lőszerrel is föl voltak szerelkezve, amit két nappal korábban szállítottak át a börtön épületébe. Bernard René de Launey, az erőd kormányzója – akinek már az apja is a Bastille kormányzója volt és ott is született – egyedül az élelmiszer- és vízellátásról nem gondoskodott: az ostromot így lényegében egy-két napi ellátmánnyal kezdték meg.
A bejárat szétlövése gyakorlatilag megpecsételte volna az várbörtön sorsát. Tudta ezt de Launey is, aki felajánlotta a kapitulációt, melynek értelmében a Bastille védői fegyveresen elvonulhatnak. E forgatókönyvet a bizalmatlan lázadók érthető módon nem favorizálták. De Launey ezt követően végzetes döntést hozott és lebocsátotta a felvonóhidat. 1789 július 14 d. A beözönlő lázadók hamar lefegyverezték az erőd védőit, majd szabályos vérengzésbe kezdtek, melynek áldozatául esett többek között maga a kormányzó is; fejét lándzsára tűzték. Alig egy nappal az ostrom után hozzáláttak a Bastille bontásának, egy évre rá pedig lényegében semmi sem maradt a királyi zsarnokság szimbólumából. A Bastille makettje, ami az erőd köveiből épült Forrás: AFP/Roger Viollet Pucéran rohangálva ünnepelték a szabadságot A történelemformáló ostromot egy évvel később, 1790 július 14-én ünnepelték meg először, amely " Fête de la Fédération " (Szövetség ünnepe) néven vonult be a történelembe. A Mars mezőn tartott, megbékélést szimbolizáló megemlékezésen korabeli források szerint – dacára az esős időnek - több százezer ember gyűlt össze.
A Bastille védői közül hét vagy nyolc esett áldozatul összesen a kapitulációt követő vérengzéseknek, az ostromlók közül pedig közel százan lelték halálukat, amikor a délután folyamán az erőd ágyúi tüzet nyitottak. A Bastille pusztulása A Bastille sorsa ezt követően meg volt pecsételve. Bontásához lényegében már másnap hozzáláttak, az ostrom egyéves évfordulóján már semmi nyoma nem volt. Még a bontást végző építési vállalkozó is jól járt: az erőd maradványait potom pénzért fölvásárolta, és különböző emléktárgyakat - például az erőd köveiből a Bastille-t ábrázoló makettet - készíttetett belőlük, amiket aztán jó pénzért értékesített. A Bastille makettje, amely az erőd köveiből készült Forrás: AFP/Roger Viollet A foglyok közül a négy hamisító kereket oldott a tömegben, mert számíthattak rá, hogy hamarosan újra börtönben találhatják magukat. 1789 július 14 vs. A két zavart elméjű fogoly - a Végtelenség őrnagya néven bemutatkozó de Maleville gróf és Tavernier - elmeállapota hamarosan világossá vált, őket néhány nap múlva a charentoni elmegyógyintézetbe szállították.
Az országot pénzügyi csőd fenyegette, ezért XVI. Lajos király – 1614 óta először – 1789 májusában összehívta a rendi gyűlést. Az események irányítása azonban csakhamar kicsúszott a király kezei közül: az adópolitika tárgyalása helyett a megjelent követek többsége olyan új alkotmányt követelt, amivel alapjaiban újíthatják meg az országot. Ezzel a rendi gyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakult át. Bár úgy tűnt, a király enged a követeléseknek, ez nem így történt. Az uralkodó a hadsereg mozgósítása mellett döntött, majd július 11-én elbocsátotta a népszerű főminisztert, Jacques Neckert, és egy új, ultrakonzervatív kormányra bízta az ország vezetését. A döntés érthetően hatalmas felháborodást váltott ki Párizsban, ahol egyébként is már egy ideje szó szerint puskaporos hangulat uralkodott. XVI. Július 14. – Wikipédia. Lajos francia király Forrás: Wikipedia A francia fővárosba végül július 12-én érkezett meg Necker leváltásának híre. A hatás nem maradt el: a tehetséges szónokok által feltüzelt párizsiak vad fegyverkezésbe kezdtek, a Francia Gárda katonái pedig a nép mellé álltak.
Olvasás közben végig és még azután is velem maradt ez a történet, miután becsuktam a könyvet. Az ilyen könyveknél az ember elgondolkodik azon, hogy mit tenne ilyen helyzetben, hogy lehet ezt feldolgozni, mi is a fontos az életben. Talán csak egy pillanatra, vagy amíg kitart a könyv, de ott van, megmozgat valamit. Hallgatni kellene rá, mert sosem tudhatjuk, hogy nem mi leszünk-e egyszer ilyen vagy hasonló helyzetben. Ne így legyen! "– A tegnapjaim lassan eltűnnek, a holnapok bizonytalanok. Mi éltet akkor? Minden egyes nap éltet. A pillanatban élek. Eljön az a holnap is, amikor nem fogok emlékezni arra, hogy önök előtt állva elmondtam ezt a beszédet. Alice - Teljes sorozat online magyarul reklám nélkül. De csak, mert egyszer el fogom felejteni, még nem jelenti azt, hogy ma nem élem meg minden pillanatát. El fogom felejteni a mai napot, de ez nem jelenti azt, hogy a mai nap nem számít. " >! 326 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632457185 · Fordította: Neset Adrienn 16 hozzászólás
Beszédében megemlékezett a díjátadót már meg nem ért Glatzerről, és az Ice Bucket Challenge (jegesvödör-kihívás) teljesítésével felhívta a figyelmet az ALS betegekre, amit Kristen Stewart is teljesített. [3] Őket követve rengeteg ember hajtotta még végre, és adományokat gyűjtöttek a betegek számára. Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek – Julianne Moore Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek – filmdráma – Julianne Moore BAFTA-díj a legjobb női főszereplőnek – Julianne Moore Screen Actors Guild-díj: legjobb női főszereplő – Julianne Moore Londoni Filmkritikusok Köre: Az év színésznője – Julianne Moore Teen Choice Awards: Choice Movie Actress (jelölés) – Kristen Stewart Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Internetes Szinkron Adatbázis (magyar nyelven).. Still Alice (2014) teljes film magyarul online - Mozicsillag. (Hozzáférés: 2017. október 25. ) Turner Classic Movies (angol nyelven). ) A Megmaradt Alice-nek a Rotten Tomatoeson (angol nyelven). ) További információk [ szerkesztés] Megmaradt Alice-nek az IMDb-n
Lydia, Alice lánya költözik haza, hogy anyja gondját viselje. Lydia egy könyvet olvas fel Alice-nek, majd megkérdezi anyját, szerinte miről szólt. Alice nehezen artikulálva egy szót mond: szeretetről. Itt a vége a cselekmény részletezésének!
Alice felkeres egy orvost, aki különböző szűrésekkel és tesztekkel teszi a nőt próbára, és megállapítja, hogy korai Alzheimer-kórban szenved, ami egy igen ritka formája a betegségnek, és örökölhető. Alice először nem akarja elmondani férjének, Johnnak ( Alec Baldwin), azonban megfeledkezik egy fontos találkozójukról. John bátorítására Alice összehívja három már felnőtt, önálló életet élő gyerekét, a várandós Annát ( Kate Bosworth), az egyetemista Tomot ( Hunter Parrish) és a színészi ambíciókkal ellátott Lydiát ( Kristen Stewart), és kitálal nekik a betegségéről, amit lehet, hogy megörököltek. Tom és Anna elvégzik a szükséges teszteket, és kiderül, hogy Anna örökölte az Alzheimer-kóros gént. Lydia nem csinál tesztet. Alice mindennap memóriajátékokat játszik, felír a táblára szavakat, amiket letakar, és öt perc múlva ellenőrzi, emlékszik-e rájuk. A családjával szókirakót játszik a telefonján, és feljegyez alapvető kérdéseket, amiket minden nap meg kell tudnia válaszolni, mint hogy hogy hívják, mikor született, kik a gyermekei.