Egy évi kényszerszünet után idén nyáron ismét rendeznek programokat a városháza patinás udvarán. Két nagy rendezvénysorozat nyolc produkciójának tíz előadása várja július elejétől az érdeklődőket. A sort Aranyosi Péter és Vida Péter közös humorestje nyitja. – Ez a patinás hely mára a szegediek és barátaik fontos találkozási helye lett a kultúrával. A tavalyi pandémiás év után pedig az idén kiemelt hangsúlyt kapnak az udvar programjai. Városházi esték szeged 2021. A járvány egy időre megbénította, de nem ölte meg, sőt inkább megerősítette a Városházi Esték programjait – mondta Kozma József, a közgyűlés kulturális, oktatási, idegenforgalmi és ifjúsági bizottságának elnöke a rendezvénysorozatot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. Hozzátette: több mint fél évszázada rendeznek kulturális programokat nyaranta a városháza neobarokk udvarán. A városháza neobarokk udvarán először Vaszy Viktor kezdeményezésére, 1970-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok kiegészítő programjaként jött létre egy zenés rendezvénysorozat. Olyan sikeresnek bizonyult, hogy azóta szinte folyamatosan bővült a szereplők és műfajok köre.
Szegedi Hírek Sokszínű Városházi Esték 2017. 06. 22. - YouTube
Rendező: Jean-Pierre Dardenne, Luc Dardenne. A filmekről bővebben a oldalon olvashatnak. Péntek esti bulik A SZOTE Klubban pénteken 22 órakor Diszkó Láz – Lemezlovas: Novák. A JATE Klubban pénteken 22 órakor Party dj. Palotai-val és dj. Fraser-rel. Éjfélig ingyenes! A H2O Clubban (Felső Tiszapart, Vízitelep) pénteken este Karaoke házibuli. Fellép: DJ. Sindel. A belépés ingyenes. Városházi Esték 2010 / Szegedi Hírek. Az Ikon Caffé&Lounge-ban (Kárász u. 9. ) pénteken este Friday's night party – a legnagyobb funky, r'N'b, hip-hop zenék a 80-as évektől napjainkig. Fellép: DJ Gureega. Az M-Klubban (Roosevelt tér 5. ) pénteken este Sláger Disco, kívánságpéntek.
Vándorkonferencia a Szegedi Tudományegyetemen A Magyar Politikatudományi Társaság éves vándorkonferenciáját tartja "Válság – Választás – Demokrácia" címmel Szegeden, pénteken és szombaton az IH Rendezvényközpontban. A program részleteit a oldalon olvashatják. Közéleti Kávéház A Somogyi-könyvtár büféjében pénteken 15 órakor minden feltalálás iránt érdeklődőt szeretettel vár a Feltálalók Baráti Köre. Bővebb információ a oldalon. Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar II. sz. épületében (Rákóczi tér 1. fsz. tárgyaló) pénteken 17 órakor Otthon és Egészség előadássorozat 2. rész: Főzni tudni kell? Szeged.hu - Idén nyáron se kerülje el a városháza udvarát: koncertek jönnek és lesz mjúzikelkámedi is. Ebben a sorozatban arról lesz szó, hogyan tudjuk elkerülni a főzéssel járó hibákat, amik általánosak a mai háztartásokban, amik miatt a mai főzés inkább tönkreteszi az ételeinket, ahelyett, hogy javítaná. Előadó: Szekeres Márta, vegyész. Pénteki moziműsorok A Grand Caféban pénteken: 19 órakor: Tapsvihar – feliratos dán film, rendező: Martin Zandvliet. 21 órakor: Vérvonal – feliratos izlandi-német-dán film, rendező: Baltasar Kormákur.
206 A hűséges szolga (B. ) 208 A kővé vált kincs (B. ) 211 A különös ágyútöltelék (B. ) 214 Balassa Menyhért, a rablólovag (B. ) 217 A hricsói kőbarát (B. ) 220 Serédy Gáspár húszezer aranya (B. ) 224 A leányvári víg özvegy (B. ) 227 Tarkő feketébe öltöztetett vára (B. ) 230 Fáncsy György és a török aga párviadala (B. ) 232 A gonosz ember hamis esküje (B. ) 234 A befalazott Báthori Erzsébet (B. ) 237 A smaragdos kard (B. ) 240 Szent Demeter és Bethlen Gábor napja (B. ) 244 A murányi Vénusz és a füleki kapitány (B. ) 247 Szunyogh Katalin állhatatossága (B. ) 250 Thököly István kincse (B. ) 253 Csáky fiú a Csákyak börtönében (B. ) 256 Bottyán János és a müezzin (B. ) 260 Miről kapta a nevét Fülek vára? Monda, rege - Szókereső. (R. ) 263 Rákóczi Ferenc elfogása és szökése (B. ) 263 A pénzhamisító gróf és az órás mester (B. ) 267 A feszület és a zsiványok (B. ) 270 Alföld Tiszai legendák (R. ) 274 A kunhalmok emlékezete (R. ) 276 Csörsz árka (R. ) 278 Csandár vezér legendája (R. ) 281 A Toldi-legenda (R. ) 284 Mátyás királlyá választása (B. )
A betolakodók elleni küzdelem már az 1700 évvel ezelőtti eleinknek is mindennapos terhet okozott. Ennek a védekezésnek volt az egyik módja a sáncrendszerek kiépítése, melynek Hajdú-Biharban is maradtak fenn darabjai. Ördög árka, (Debrecen) Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda. Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. Megmentik Csörsz király árkát | 24.hu. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet.
Legrégibb nyomát a XVI. sz. Székely István Világkrónikájában találjuk, ki a 718-ik évnél megemlíti, hogy Seita, Pannónia királya megvítta a Csersz árokját, melyet - folytatja tovább -nem azért hívtak Csersz árokjának, hogy azon Csersz király feleséget hozott magának, hanem azért, mert az árkot ő készítette még az Attila előtti időkben. Csörsz király személyisége sok fejtörést okozott régebbi történetiróinknak. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. Voltak, kik Caesar nevének valami elferdített alakjára gondoltak; mások (köztük Katona István s ujabban Szabó Károly) a honfoglaláskori Curzan vezérben, Kund fiában vélték föltalálni a mondai Csörszöt, ámbár ugy Anonymus (Curzan), mint az egykoru bizanciak (Kurszan? sz, Kursz? sz) ortografiája szerint csakis Kurzánnak, Kurzának olvashatni Árpád ezen vezértársának nevét, melynek alighanem a mai Karsa helynév felel meg. A monda eredetére a «Csörsz-», «Csersz-» vagy «Csörsz-árka» név vezet, mely - tekintve, hogy több magyar vidéken «ördög-árok»-nak, «ördög-borozdá»-nak nevezik a hasonló barbárkori erődítményeket vagy határárkokat - nem egyéb a szláv «csertovszky-jarek» (szószerint: «ördög-árok») elnevezés átvételénél.
Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában. Az Ördög árka A cívisvárostól 6, 8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. Nem is véletlenül! A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Csörsz árka monday. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1, 5-3, 1 méter mélyek voltak, és 3, 4-10, 4 méter szélesek. Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is.
Ez a "virág" valójában egy rovar. A kérész kifejlődve csak néhány óráig él, és június második felében rajzik, hazánkban szinte kizárólag csak a Tisza mentén. A virágzó folyó, a kérészek rövidke léte a carpe diem (élj a mának! ) elvét követőket ihleti meg igazán. Tiszavirágok násza (fotó: Kovács Mihály, Szaló) A Tisza azonban másként is inspirált: Juhász Gyula egyik legismertebb versében, a Tiszai csöndben egy melankolikus, révbe ért hajókat ringató, nyugodt folyót rajzol elénk. Csörsz árka monde entier. Az ezerarcú folyó Petőfinél vad áradásban tombol. Mások megint másképpen látták: Ady a földhözragadtsággal azonosította a Tisza-parton című versében, Tompa Mihály viszont mesevilágot álmodott a vizébe, a szerelmes halászfiú és egy aranyhal történetét szőve rímekbe. Fesztivál az árvíz emlékére A Szegedi Szabadtéri Játékok lelátóit az 1879-es nagy árvízben a település segítségére siető városokról nevezték el – ma is így hívják az egyes tribünszektorokat. Az árvíz pusztítása után magához tért város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül.