Nem tudjuk feloldani az N-t, vagyis nem tudhatjuk pontosan, ki lehet a geci, de most egy N arancs cikket fogunk idézni: "Másodfokon durván súlyosbították a modern Magyarország első felségsértési ítéletét Persze nem így hívják, hanem "információs adat" megsértésének. A Veszprémi Törvényszék másodfokon eltiltotta foglalkozásának gyakorlásától az Orbán-interjú meghekkelésének bűnbakját. Karácsonyi ajándékozási szokások – 90.9 Jazzy. A Veszprémi Naplótól már régebben (4 kollégájával együtt) elcsapott Földesi Gáborra 400 ezer forint bírságot szabtak ki és három évre eltiltották a lapszerkesztéstől – az ítélet jogerős. Csupán emlékeztetőül, Földesit azzal vádolták, hogy ő tette bele Orbán 2016 karácsonyi interjújába az eredeti szövegben nem szereplő kitételeket. Konkrétan ezeket: nemcsak a pedagógusok bére, hanem "a kórházi hullák száma is emelkedik", Magyarország pedig azért stabil ország a forrongó nyugati világban, mert mi kikértük az emberek véleményét, "bár nem érdekelt minket", és "minél többen találjanak vissza a karácsony pogány értelméhez".
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt. Méz Úgy tartottak, hogy a méz megédesíti az életet, ezért máig sokféle a karácsonyi vacsora kezdő fogása a mézbe mártott fokhagyma, dió, mézzel ízesített ostya. Aki mézet vagy sült tököt evett, az egész évben felvértezve érezhette magát a torokbetegségek ellen. A hagyományos karácsonyi étkek közül nem hiányozhat a dió, a mák, a méz, az alma és az aszalt szilva. Alma A családfő az almát annyi gerezdre vágta, ahányan az asztalt körülülték: mindenki kapott belőle, hogy olyan kerek és összetartó legyen a család, amilyen kerek az alma, s hogy ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon. Az alma a szépség és egészség megidézésére, a rossz távoltartására is szolgált. Karácsonyi magyar népszokások. Fokhagyma A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-an, Luca napján volt a leghosszabb az éjszaka, és ilyenkor illett fokhagymát dugni a kulcslyukba. Vagy keresztet rajzolni vele az ajtóra, hogy elűzzük az ártó szellemeket.
A vesszőért a pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszővel megveregette a jószágokat, hogy egészségesek legyenek. Regölés István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. Borszentelés December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor. Aprószentek napja (december 28. Adventi szokások. ) A Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemő, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. Az Aprószentek-napi vesszőzés, az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája. A gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.
A gyermek pedig úgy élheti át a várakozás örömét, hogy naponta kinyithat egy ablakot, vagy kibonthat egy zsákocskát és kiveheti az ott elrejtett apró ajándékot. Az adventi naptárt egy édesanya találta ki, gyermekének örömére, hogy gyorsabban teljen a várakozás. Egyházi szertartások és szokások [szerkesztés A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen az oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (roráte) misét tartani. [1] E szertartásokon különös hangsúlyt kap a megváltó várása és Szűz Mária tisztelete. Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett egyházi énekek. Nevük onnét ered, hogy az "Ó! " felkiáltással kezdődnek. Szentcsalád-járás A szentcsalád-járás[1] a 20. század elejéről származó katolikus szokás.
Túlélte a kínzásokat, időskorában – egyesek szerint százévesen – halt meg. Ő az egyetlen a tanítványok közül, aki jelen volt Jézus Krisztus kereszthalálánál. Szent János-napi boráldás eredetéről annyit tudunk, hogy a középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak: akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet, és az nem árt neki. A mérget először megitatták két gonosztevővel, akik azonnal meghaltak. Szent János imádkozott, megáldotta a mérgezett boros kelyhet, kiitta, és semmi baja nem lett; köpenyét a gonosztevőkre terítette, akik feltámadtak. A pogányok a látottak alapján a főpapjukkal együtt megkeresztelkedtek. Szent Jánost boros kehellyel a kezében is szokták ábrázolni. A kehelyből kígyó mászik elő. XVIII. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat.
A regösénekben fontos szerepe van továbbá ősmagyar mitológiai elemeknek (Csodaféle szarvas) és Szent István király alakjának is. regösének a regölés legmeghatározóbb eleme. Részei: Beköszönő – A regösének mindig ezzel. Jókívánságok – Az első részben a regösök a ház népének jó egészséget, vagyont kívánnak. Misztikus jelenet – általában a csodaszarvasról, vagy Szent István-ról. Összeregölés – ilyenkor a házban lakó fiatal lány és egy legény nevét egy énekben említve összepárosítják őket Záradék – ebben a részben gyakran utalnak a regösöknek adandó jutalomra, továbbá megátkozzák azt, aki nem ad adományt. BORSZENTELÉS A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor. Borszentelésnek mondják, valójában megáldják a bort ezen a napon. János evangélista volt a legfiatalabb az apostolok közül, s az egyetlen, aki nem halt vértanúhalált.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző. Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok. Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie.
Magyarország 21. leggazdagabb emberének, Nagy Eleknek a cége letarolta az erdő egy részét, és elbontotta a hegy oldalát Budapest 12. kerületében, hogy luxuslakásoknak csináljon helyet. A telek korábban az önkormányzaté volt, de azt még nem árulták el, hogy mennyiért adtak túl rajta. Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy a főváros XII. kerületében a Csillagvölgyi úton rengeteg fát vágtak ki egy építkezés miatt. Sőt, elbontották a hegy oldalát is, hogy a helyére luxusapartmanokat húzzanak fel. Kirándultunk egyet, hogy megnézzük Budapest egyik legzöldebb utcáját, és ezt a tájpusztító beruházást. Nagy elek forbes. A kanyargós úton először egy erdő mellett haladtunk el, amit később egy villasor vált fel. Az ott élők eddig erdőre néző kilátással büszkélkedhettek, azonban az utóbbi időben a teraszukról nézhették végig az új lakópark kivitelezését kísérő természetrombolást. Az építkezésre a főbejáratánál lehet belátni, ahol drótkerítés van, illetve a kerítés tövében lévő dombokról lehet befotózni a területre.
Nagy Elek: "Több forgatókönyvre fel kell készülniük a borászoknak" Címkék: Balla Géza erdély Mád Magyar Borok Bálja Ménes pénz recas Tokaj válság A Forbes listája alapján a 21. leggazdagabb magyar ember Nagy Elek. Érdekeltségeihez tartozik a BÁV, a Főtaxi és számos kereskedelmi ingatlan. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy érdeklik a borok és hogy édesapja híres író volt. E-mailes interjút készítettünk vele még a jávány csúcsán. Megyei Lapok. A járvány idején egy szép gesztussal került be a hírekbe: felajánlotta, hogy a tulajdonában álló egyik hotelt rendezzék be karanténkórháznak (végül nem került rá sor). Hogy jött az ötlet? A járvány kitörésékor az első gondolataim között volt, hogyan tudnék hozzájárulni a járvány elleni védekezéshez. Így született meg a javaslat, hogy a csoportunkhoz tartozó harkányi Baranya Hotelt, annak 105 szobás teljes kapacitásával és szolgáltatásaival az Operatív Törzs járványügyi munkájának támogatására ajánljuk fel. Ha egy kis terhet le tudunk venni az erőn felül teljesítő egészségügyi intézményekről, azzal akár emberéleteket menthetünk meg.
Összeállította a legbefolyásosabb nők listáját a Forbes, a közélet kategóriában a miniszterelnök felesége került az első helyre. Lévai Anikó állítja, ritkán kér Orbán Viktortól, de a kormányfő olyankor odafigyel a véleményére. A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó lett a magyar közélet legbefolyásosabb asszonya a Forbes legfrissebb lapszámában megjelent rangsor szerint. A havilap a legbefolyásosabb nőket rangsorolja áprilisi számában négy különböző kategóriában. Az üzleti szférában az OTP volt marketing- és értékesítési ügyvezető igazgatója, Balogh Gabriella lett az első, aki jelenleg Spéder Zoltán médiabirodalmának meghatározó vezetője. Nagy elek forbes reports. A médiakategóriában az RTL-es kereskedelmi igazgató, Vidus Gabriella lett az első, a kultúra területén pedig az ország legnagyobb prózai színházát irányító színész-rendező, Eszenyi Enikő nyert. Lévai Orbánról: "Megfontolja a kérésemet" Hiába az ország legbefolyásosabb emberének társa, nincs érdemi befolyása, vagy legalább is nem használja azt – írta a Forbes e-mailben küldött kérdéseire válaszolva Lévai Anikó.