Na Slovensku aj po slovensky Reisz András véleménye eltér a közfelfogástól, maga is szélsőségesnek nevezi gondolatait. | 2015. július 9. A 444-nek köszönehőten értesültünk arról, hogy Reisz András meteorológus ( akinek palócos kiejtése kapcsán számos tévhitről írtunk) interjút adott az Új Szó nak. Ebben a palóc kiejtéséről csupán érintőlegesen esik szó, ellenben Reisz egy másik fontos témát is felvet. Reisz András (Forrás:) A határon túli magyarok esetében általában negatívumként szokták emlegetni, hogy kénytelenek megtanulni egy másik nyelvet – hazájuk államnyelvét. Sokan a magyarként megmaradás feltételének tekintik, hogy az államnyelvet minél kevésbé, csak a legszükségesebb szinten ismerjék. Németh Lajos a TV2 meteorológusa átadja a stafétabotot » Csibészke Magazin. Reisz azonban eltérő állásponton van. Amikor elkezdtem az egyetemet, ez még nem élt bennem, sikerélmény volt, hogy felvettek, hogy átjöttem Magyarországra, hogy magyarként magyarul tanulhassak, aminek most már nem látom jelentőségét. Ilyen szempontból a szüleimmel is sokat vitatkoztam, hogy az öcsémet irányítsák szlovák közegbe, hogy tanulja meg az államnyelvet.
A TV2 meteorológusa örülne, ha az emberek megtanulnák a különbséget zápor, zivatar és eső között és elfogadnák, hogy mindig a természet az úr. A természeti katasztrófákról szóló filmeket messziről elkerüli, viszont a klímaváltozás kommunikációját radikálisan megváltoztatná. Mennyire zavarja, amikor a hölgy kollégáira azt mondják, hogy a "csinos időjós", önre pedig azt, hogy a "cuki felvidéki fiatalember"? Mivel alapvetően nem vagyok népszerűségre vágyó ember és nagyon önkritikus is vagyok, ezért mérlegelek minden kritikát. Mindig megnézem például, hogy ki mondja, és miért. Amikor pozitív jelzőt kapok azt is helyén kezelem, mert én tudom, hogy mik a hiányosságaim, mik az erényeim. Ha ez a kívülről jövő véleménnyel egyezik, annak nagyon örülök, mert akkor ők is észrevették bennem azt, ami számomra fontos és, amit én képviselek. Ha "cuki felvidékinek" hívnak, azt helyén kezelem. Szeretek cuki és szerethető lenni, de nem erre hajtok. Reisz András meteorológus Fotó: Polyák Attila - Origo Azt mondja, nem érdekeli a népszerűség, viszont gyerekként szeretett szerepelni, ha jól tudom.
Fotó: Polyák Attila - Origo Hasonló eset az is, amikor azt mondják, hogy "Soha nem látott jégeső volt". Az lehet, hogy adott ember soha nem találkozott még akkora jégesővel, adott környéken, de a felmenői valószínűleg igen. Sok probléma van tehát ezekkel a kijelentésekkel. Az emberi megfigyelés és tapasztalat, az nem összekeverendő az objektív, tudományos mérésekkel. A 80-as, 90-es években egészen más volt az időjárás-jelentés a rádióban és a tévében. Mit hozna vissza belőlük? Az edukációt. De ez nem is egy időjárás-jelentés feladata. Arra lenne szükség, hogy tudatosabbá tegyük az információkat az emberek számára, hogy értsék, hogy miről van szó. Ha nem tudják, hogy mi a különbség az eső, zápor és a zivatar között, akkor az, amit a kollégáimmal csinálunk a televízióban, szinte felesleges. Szükség lenne rá, hogy a körülöttünk zajló minimális természeti jelenségeket ismerjük. Nem azért kell tudnunk, hogy aztán kaszáljunk egy műveltségi vetélkedőben, hanem azért kell tudnunk, mert ebben élünk.
Sőt mivel a gazdasági növekedés ebben az évben 4 százalék fölött lesz, közel a 4, 5 százalékhoz, a nyugdíjprémium idén "minden emberi számítás szerint nagyobb lesz, mint legutóbb volt" – közölte. "A korábbi megállapodásunk hatályban van: tehát mi a nyugdíjak értékét megőrző politikát folytatjuk, sőt nyugdíjemelésekre törekszünk, önök pedig támogatják azt a gazdaságpolitikát, amely képes előállítani ennek a nyugdíjemelésnek az anyagi alapjait" – mondta Orbán Viktor az Idősek Tanácsának. A kormányfő szólt a nyugdíjasok munkavállalásának kérdéséről is, kifejtve: ma több munkahely van Magyarországon, mint amennyi munkaképes, nyugdíjkorhatár előtt álló ember. Lehet más a nyugdíjprémium-számítás? | VS.hu. Ezért lehetővé kell tenni a dolgozni akaró nyugdíjasoknak – folytatta -, hogy a nyugdíjuk megtartása mellett maradhassanak a munka világában, illetve visszakapcsolódhassanak oda. Ismertette az ezzel kapcsolatos új intézkedéseket, például a nyugdíjas szövetkezetek létrehozását, amelyekből ma 146 van, és 10 600 embert foglalkoztatnak. Emellett november 1-jétől olyan új szabályok lépnek hatályba, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó nyugdíjasok egyrészt megkapják a nyugdíjukat, másrészt a munkabérüket, úgy, hogy utóbbi után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni – közölte.
A képlet azt jelenti, hogy 7, 5 százalékos GDP-növekedésnél kaphatnak legfeljebb 80 ezer forintos prémiumot a jogosultak, míg 6, 5 százalék esetén 60 ezer, 5, 5 százalékos növekedésnél pedig 40 ezer forintot. A kormány tervei szerint változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya, ami annyit jelent, hogy a Gyurcsány-kormány által tervezetthez képest 1 százalékkal megemelték a gazdasági növekedési ütemet. A Bajnai-kormány - elődjéhez képest - gyorsítaná a nyugdíjkorhatár emelését is. 2012-től fél évente emelnék a korhatárt, ez először az 1952-ben születetteket érinti.
Idén is lesz nyugdíjprémium-kifizetés, és minden számítás szerint nagyobb lesz, mint legutóbb volt - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén. A kormányfő beszámolt továbbá a testület tagjai előtt arról, hogy ebben az évben eléri a 230 ezret azoknak a nőknek a száma, akik igénybe vették a 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét. "Mi ezt nagymamanyugdíjnak szoktuk magunk között nevezni, mert ezt egy családpolitikai intézkedésnek is szántuk", hiszen így a fiatal szülők komoly segítséget kapnak "az unokák pesztrálásában" - fogalmazott. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy rehabilitálni kell a családról való gondolkodást, helyre kell állítani a többgenerációs családi gondolkodási modellt Magyarországon. Magyarázatában arról beszélt, hogy az Európa szinte minden országát sújtó népességfogyásra adott válaszok radikálisan megosztják a kontinenst. Európa egyik fele szerint ugyanis ha nincs elég fiatal, "vegyünk (... ) Afrikából meg Ázsiából, vagyis telepítsünk be az elfogyó őshonosok, bennszülöttek helyett migránsokat, idegeneket".