Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik ezt a napot. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Ezeken a napon a napkorong középpontja a Földről nézve pontosan a földi egyenlítő fölött található. Ez a két nap általában március 20-án és szeptember 23-án következik be. Március 24. Ezen a napon úgy gondolták, hogy el kell vetni az összes káposztafélét, de nagyon vigyázni kell, hogy az, aki vetni indul, még véletlenül se találkozzon kakassal, mert akkor bizony repce nő a káposzta helyett. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja A katolikus egyház ezt a napot tartja az Angyali Üdvözlet napjának, vagyis ekkor tartják Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Ezt a napot a fák oltására, szemzésére is alkalmasnak találják, és úgy vélték, annak a fának az ágát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. A szegediek úgy vélték, a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést adnák oda.
Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. " [2] " Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692 -ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését. Elnevezései [ szerkesztés] I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták végezni a gazdák. A debreceni és a Winkler-kódexben: Gyümölcsoltó Boldogasszony A szegedi Lánykódexben: Testfogadó Boldogasszony A lőcsei kalendáriumban: Boldogasszony fogadása A moldvai csángók között: Gyümőcsótó [3] Az Érdy-kódexben: Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatja A müncheni kódexben: Máriának hirdetete napja [4] Ma is érvényes latin elnevezése: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis A magyar vallásos néphagyományban [ szerkesztés] A néphagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül.
Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széleskörű termékenységünnep – az egész magyar nyelvterületen számos szokás és hiedelem forrásává vált. Ezt a napot fecskehozónak is nevezték. A költöző madarak ugyanis ekkorra már általában visszatértek, valóban megérkezett a tavasz és kezdődhetett a munka. Érdekesség, hogy a madarak távozását egy másik Mária-ünneppel, a szeptember 8-i Kisboldogasszony (Fecskehajtó Boldogasszony) napjával hozták összefüggésbe. Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz. Bálint Sándor néprajzkutató Ünnepi kalendárium című művében azt is leírja, hogy ez a nap ihlette az Úrangyala és az Üdvözlégy kezdetű imádságokat. Az Alföldön és a palóc falvakban honos néphit szerint, aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, annak "teljesül a jóravaló kívánsága". Ezen a napon, hajnali három órakor, a gyöngyöspatai asszonyok Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végezték.
Bár ezekben a napokban elővigyázatosságból a legtöbben otthon tartózkodunk, a napfény, a tavasz és az ébredő természet bizonyára mindannyiunk figyelmét felkelti és mindannyiunknak feltöltődést jelent. Március 25. most ugyan szokatlan hideggel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év mégis ebben az időpontban köszönt különleges fordulópontot: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van. Gyümölcsoltó Boldogasszony háttértörténete A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. " Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? " Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. " A 'gyümölcsoltó' szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.
A gyümölcsök regionális megoszlása alapján a hagyományos tájjellegű gyümölcsfajtában leggazdagabb három régió a Dél- Alföld, Közép- Magyarország, és az Észak- Alföld. Tájfajtáink közül a Gönci barack uniós oltalmat szerzett, a Szentendre-szigeti szamóca pedig elnyerte a HÍR védjegyet. A zöldség tájfajták termeszthetőségére és forgalmazhatóságára vonatkozó jogszabály 2011. július 14-én lépett életbe. A gyümölcs tájfajtákról szóló rendeletet is már tavaly szeptemberben elkészítette a tárca, de jóváhagyásra (notifikálásra) el kellett küldeni az Európai Uniónak, ezért a jogszabály csak most jelenhet meg. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Brazília kedvence a fűszeres csirkehússal töltött, bundázott krokettféle, aminek jellegzetes kúpos formája van. Igazi partiétel és street food, nagyon finom és kiadós. A coxinha (ejtsd: kosínnya) jelentése combocska, ami a hússal töltött krokett formájára utal, és története is van, miszerint egy szakács leleményének és egy királynői rendeletnek köszönhetik a brazilok az egyik kedvenc fogásukat. Csirkés tejszínes tészta recept. A történet szerint a 19. század hajnalán a brazil uralkodócsalád egyik fiúgyermekének készült, aki semmi mást nem volt hajlandó enni, mint csirkecombot. Egy nap azonban elfogyott a comb, csak csirkemell állt rendelkezésre, így a szakács összeaprította a mellet, fűszerezte, vékony tésztába csomagolta, majd bundázta, és olajban kisütötte. Nemcsak a gyereknek tetszett az étel, de az épp ott vendégeskedő Teresa Cristina uralkodónőnek is nagyon ízlett, és utasítást adott, hogy a receptet az ő szakácsai is megtanulják és rendszeresen készítsék. Az eredeti csirkemelles recept ma is a legnépszerűbb, de természetesen megjelentek más változatok is: a tésztát olykor burgonyásan készítik, a töltelék pedig lehet sonka vagy sajt is.
1 A tésztát főzzük meg a csomagoláson található használati utasítás szerint. Amikor elkészült szűrjük le és tegyük félre felhasználásig. 2 Egy nagy serpenyőben forrósítsuk fel az olajat, majd dobjuk rá a kockákra vágott csirkét, fűszerezzük sóval és borssal, és süssük addig, míg a hús szép ropogós kérget nem kap. Fontos, hogy a húst csak akkor tegyük a serpenyőbe, ha az olaj már forró. Ekkor a csirkén képződő kéreg megakadályozza, hogy sütés közben "levet eresszen" a hús és kiszáradjon. 3 Ha a hús megsült, szedjük ki és tegyük félre egy tányérra, míg elkészítjük a tejszínes öntetet hozzá. Csirkés tejszínes tészta. 4 A serpenyőben, amiben a hús sült, öntsünk még egy kicsi olajat, majd pirítsuk meg az apróra vágott fokhagymát rajta. Öntsük hozzá a tejszínt és szórjuk bele a reszelt parmezán felét végül pedig sózzuk és borsozzuk. Közepes fokozaton gyakran kevergetve főzzük kb. 5-7 percig, amíg a szósz kissé besűrűsödik. Adjuk hozzá a spenótot, a szárított paradicsomot, és lassú tűzön további 5 percig főzzük, míg a spenót megpuhul.
Tésztaszűrő kanállal átmerjük a spagettit a szószunkhoz és jól egybeforgatjuk. Közben parmezánt és bazsalikomot szórunk rá. Mehet be a sütőbe! Csirkemelles-gombás-tejszínes tészta | Joetvagyat.com. Tepsibe vagy sütőtálba öntjük és a tetejét még megszórjuk sajttal: ettől istenien ropogós lesz, ezt a lépést semmiképp se felejtsük ki. Addig sütjük, míg aranybarna nem lesz. Buon appetito! Biztonságos fizetés iratkozzon fel a hírlevelünkre © 202 2 Receptvadász Minden jog fenntartva.
A tésztához egy lábasban felolvasztjuk a vajat, felöntjük 5 dl csirkelevessel és 5 dl tejjel, majd hozzáadjuk a lisztet, és addig főzzük folyamatosan keverve, amíg sűrű masszává összeáll, és elválik az edény falától. Ekkor egy nagyobb deszkára borítjuk, hagyjuk kézmelegre hűlni, majd néhány határozott mozdulattal kicsit átgyúrjuk. A tésztából félmaréknyi adagokat szaggatunk, a tenyerünkben kilapogatjuk, kiskanálnyi krémsajtot és evőkanálnyi csirkét teszünk bele, a széleit összecsippentjük, felül összenyomkodjuk, és kúposra formázzuk. Felvert, enyhén sózott tojásba, majd zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, forró olajban aranybarnára sütjük. Tejszínes csirkés tészta. Konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd melegen tálaljuk. Kínálhatunk hozzá paradicsomos vagy tejfölös mártogatót, nem fogja elrontani!