1996-ban a 100 forintos érme bicolor kivitelűre változott, 2009-ben a címletsor a bimetál 200 forintos érmével bővült. 2019. október 1-től a bicolor 100 forintos érme változatlan érmeképpel, acél helyett rézötvözetű alapanyagból készül. A sorozat valamennyi címletének előoldalán a kibocsátó ország megnevezése – 1993-2011 között "Magyar Köztársaság", 2012-től "Magyarország" – olvasható, valamint Magyarország címere, illetve egy-egy magyar vonatkozású motívum (védett magyar növény vagy állat, illetve a lakosság által megszavazott Lánchíd képe) látható. 1995 Ös 100 Forintos Érme Értéke / 1995 Ös 100 Fortinos Érme Értéke 1. Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel. A kisebb címletek előlapját Kósa István, hátlapját Bartos István tervezte, míg a bicolor 100 forintos és a bimetál 200 forintos érme elő- és hátoldala Kósa István munkája. Mind a "Magyar Köztársaság", mind a "Magyarország" feliratot viselő érmék törvényes fizetőeszközök, valamint a rézötvözetű bicolor 100 forintos érmék mellett az acél alapanyagú bicolor érmék is forgalomban maradtak. A forgalmi érméket a Magyar Pénzverő Zrt.
A nikkeltartalma 25 százalékról 4 százalékra zsugorodott és helyét az olcsó cink váltotta fel. Kossuth Lajost a nagy kócsag nevű madarunk váltotta fel, mely az érmén nem sikerülhetett különösebben nagyra, hiszen 21, 2 mm-es átmérőre nem lehet nagy kócsagot vésni. Nem meglepő a további súlycsökkenés sem: 4, 2 grammra fogytak az utolsó 5-forintos érméink. Az ország nevének megváltozásával 2012-től ezeket az érméket változatlan paraméterekkel, de immár "Magyarország" felirattal verték tovább, még idén 2018-ban is, annak ellenére, hogy az emberek már gyakorlatilag nem is használják őket, olyan keveset érnek. 1 forintos - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Mármint a névértékük ér keveset, ugyanis a bennünk lévő fém, még ez az olcsó ötvözet is, többet ér, mint 5 forint. Ez a fémek világpiaci árfolyamától függően folyamatosan változik, de ennek a videónak a feltöltésekor az 5-forintos érménk fémértéke 7 forint, tehát a gyártásának már nincs semmilyen gazdasági értelme. Még körülbelül 5 évet adok az 5-forintos érmének, mielőtt végleg befejezi földi pályafutását: hasonló sorsra fog jutni, mint a 2008-ban kivont 1- és 2-forintos.
Helyét a kétszáz forintos bankjegy vette át a forgalomban. 1994-es kétszáz forintos (Magyarország) Érték 200 forint Tömeg 12 g Átmérő 32 mm Vastagság 1, 7 mm Perem Recés Összetétel 500‰ Ag 500‰ Cu Évjáratok 1994-1995, 1997-1998 Katalógusszám – Előlap Leírása Koronás kiscímer, Lánchíd Tervezte Bognár György Tervezés dátuma 1992. Hátlap Leírása Deák Ferenc Tervezte 1994. Leírás Szerkesztés Az érme 500‰-es ezüst - réz ötvözetből készült. Átmérője 32 mm, vastagsága 1, 7 mm, tömege 12 g. Előlapján félkörívben a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat olvasható, ezen belül a koronás kiscímer és két oldalán megosztva a verési évszám, alatta a Lánchíd, az alatt a 200 FORINT értékjelzés látható (az értékjelzés számjegyei kissé átlapolnak). A 100 forintos érmék alapanyagát korszerűbb fémötvözetre cseréli a Magyar Nemzeti Bank. A jelenleg használt 100 forintos érmék továbbra is forgalomban maradnak. 1 fortinos érme értéke . A forgalomban levő 100 forintos érme külső megjelenése és legfontosabb paraméterei (például átmérő, vastagság) változatlanok maradnak, ám az alapanyaguk acél helyett réz-nikkel-cink ötvözetre változik.
A Családok éve tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank 2018. május 25-én az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozatát bocsátotta ki 2 millió példányban. A Magyarországon megrendezésre kerülő Divízió I/A Jégkorong Világbajnokság alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 2018. április 18-án az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozatát bocsátotta ki 2 millió példányban. A Magyarországon megrendezésre kerülő 2017-es FINA Világbajnokság alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 2017. június 14-én az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozatát bocsátotta ki 2 millió példányban. A forint bevezetésének 70. 1 forintos érme értéke 2020. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 2016. augusztus 1-jén az 50 forintos forgalmi érme emlék változatát bocsátotta ki, 2 millió példányban. "Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek" felirattal a Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 3-án az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozatát bocsátotta ki, 2 millió példányban. Linket ajánlok ide Mire figyeljünk, ha érméket, papírpénzeket vásárolunk gyűjtési céllal? Ha érmék vagy bankjegyek gyűjtésébe kezdünk, célszerű egy adott korszakra specializálódnunk.
Az a kevés meleg víz pedig igazi paradicsom az algáknak, amelyek, hasonlóan a Balatonhoz, a kilencvenes években több helyen szinte fürdésre alkalmatlanná, élvezhetetlenné tették a vizet, és időről időre most is kivirágoznak. Ahogy most a microcystis, a mérgeket termelő kékalgafaj is. Madárrezervátum drónvideó: Ha mindez nem lenne elég, tíz napja öt strandot kellett ideiglenes bezárni a szennyezett víz miatt, népegészségügyi szakemberek csatornából bemosódó emberi ürüléket orrontanak. Örülhetünk, hogy még létezik Egyelőre nem fog kiszáradni a tó (most még), de hamar kritikussá válhat a helyzet, ha nem pótoljuk mi magunk vagy a természet a vizet. Megnyugtató megoldás lenne a víztározók bővítése és a vízgyűjtőterület csapadékvizeinek összegyűjtése, becsatornázása. Ha optimistán tekintünk a tóra, örülhetünk, hogy egyáltalán létezik. Velencei tó : hungary. Tókörnyéki gazdák már százötven éve véglegesen le akarták csapolni az ekkor éppen félig kiszáradt tavat. Szemük előtt óriási termékeny szűzföldek terültek el (akárcsak a Balaton esetében, kiszárítására már Mária Terézia idején részletes tervek születtek).
(Kiemelt kép: Áder János köztársasági elnök a Magyar Horgászat Nagyköveteinek VII. találkozóján és horgászversenyén, a Magyar Országos Horgász Szövetség rendezvényén Székesfehérváron, a palotavárosi tavaknál 2019. május 23-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
A Velencei-tó vízgyűjtőterülete meglehetősen kis kiterjedésű (hatszáz négyzetkilométer), a lehullott csapadékot ugyanis a legtöbb helyen elvezetik a vízügyesek, de nem a patakba vagy közvetlenül a tározókba. Megoldás lehet az Antall-kormány idején, 1993 nyarán megépült és a tótól északra húzódó kincsesbányai vízbázisból ide vezetett több kilométer hosszú csővezeték. Az ígéretek ellenére ódzkodnak azonban megnyitni a csapokat, a vízbázis látja el ugyanis Székesfehérvárt is, egy esetleges vízhiányért nem szívesen vállalná senki a felelősséget. Áder Jánoshoz fordult az MSZP a Velencei-tó kiszáradása miatt | 168.hu. De félnek az idegen, esetleg inváziós fajok megjelenésétől is, kiszámíthatatlan ugyanis, milyen folyamatokat indítana be például pár váratlanul megjelenő új halfaj. De nem kell idegen élőlény sem egy ökológiai katasztrófához: annyira sekély és meleg volt a víz már nyár elején is, hogy az oxigénhiányban több mint háromtonnányi hal, a teljes állomány két százaléka fulladt meg. Sokkolta őket a hirtelen jött tízfokos vízmelegedés júniusban, amikor egy hét alatt 15-ről 25 fokra emelkedett a vízhőmérséklet.
Ha nem történik semmi, még ez is megtörténhet. A kormány egyelőre lesöpört az asztalról egy negyvenmilliárd forintos megmentési tervet, mondván, a Velencei-tóra most nincs pénz. Hiába tiltakoztak civilek a Velencei-tó partján pár napja oly módon, hogy PET-palackokból töltötték fel a leapadt tavat. Az a száz liter, amit visszaadtak Európa egyik legmelegebb tavának, persze vajmi kevés. Az akciót figyelemfelkeltésnek szánták: nyár közepére ugyanis a víztömeg majdnem fele eltűnt, és a vízszint most is ijesztően alacsony: a szükséges 130–170 centiméter helyett nem egészen kilencven centi mély. Egy meleg nyári napon a párolgás akár fél centméterrel is csökkentheti a vízmélységet. Veszedelmes kártevõ pusztít a magyar vizekben: vészesen fogynak a halállományok | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. Évente körülbelül egyméternyi víz párolog el a tóból. Megoldás pedig egyelőre sehol. Magyarország harmadik legnagyobb tava (a Balaton és a Tisza-tó után) mindig is sekély volt, átlagosan másfél méter mély, ezért nem annyira meglepő, hogy hosszan tartó csapadékszegényebb időszakokban szinte gázlóvá apad, sőt átlagosan mintegy százévente ki is szárad.
Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten! Azt is elmondta, hogy sok halfaj van, amelyet a kipusztulás veszélye fenyeget, illetve a helyükre nem őshonos, invazív fajok kerülnek. Bár elsőre nem is gondolnánk, de a kormoránok károkozása igen komoly, hiszen mértéktelen módon tűnnek el a halak, annyit fogyasztanak - ez pedig azonnali és központi beavatkozást igényel. Sokan nincsenek vele tisztában, de a kormorán, ami északról jön időszakosan, több halat fogyaszt, mint a horgászok éves összfogása. A halastavaknak óriási szerepük van (nem csak gazdaságilag), hiszen egy élő, virágzó felület, és túl azon, hogy sokszínű élővilágot tart fenn a madaraktól egészen az alsóbb rendű élőlényekig, a helyi környéknek turisztikai kapcsolódása, rekreációs bázisa is. Dérer István kiemelte, mivel a hal egészséges, könnyen emészthető és hasznos táplálék, "meg kell tanulnunk a halat fel is dolgozni ", mert még mindig alacsony mértékű a halfogyasztás Magyarországon. Címlapkép: Getty Images
1863 és 1866 között annyira, hogy feljegyzések szerint medrében a fehérvári huszárok gyakorlatoztak. Vészes vízhiány legutóbb 1993 és 2003 forró és száraz nyarain fordult elő, aztán a nedvesebb időszakokban szép lassan újra feltöltődött a tó. Noha köztudott, hogy minden tó sorsa, hogy előbb-utóbb feltöltődik, elmocsarasodik, a tizenkét-tizenötezer éve keletkezett Velencei-tó azonban még csak életútja felénél jár. És, ahogy eddig is, valamikor pocsolyává fogy, valamikor pedig kiárad. Ez az esőzésektől függ. Csakhogy ennek ma már nem kellene így lennie. A tó ugyanis régóta szabályozható, keleten a Császár-víz (Császár-patak) táplálja, amelynek felső szakaszára már ötven éve víztározók épültek. A zámolyi és pátkai tározó együttesen tíz-tizenegymillió köbméter vizet képes összegyűjteni. Ennyi víztömeg pedig negyven centiméterrel emelhetné a vízszintet. Akkor mi itt a probléma? Hát az, hogy most alig van bennük víz, ráadásul annak minősége sem megfelelő. A patakocska pedig csak lassan tölti fel a tározókat.