Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott. Külpolitikai munkásságának elismeréseként 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, s szintén 1990-ben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat. A német újraegyesítés elősegítéséért 1991-ben Solingen az Éles Penge-díjat, 1992-ben Bonn városa a német szabadkőművesek humanitárius nagydíját adományozta számára. A német ARD televízió 26. Arany Európa-díjainak 1994. végi átadásán politikai különdíjat kapott az egykori Kelet-Nyugat-Európa között lévő vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. Mukli gyula meghalt magyar. 1995-ben Kassel városában a Prizma polgári díjat vehette át a német egység megteremtése érdekében vállalt szolgálataiért. Munkásságát számos további díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többek között 2005-ben a bajorországi Memmingenben Szabadság-díjjal tüntették ki a német újraegyesítésben játszott szerepéért. Ugyanebben az évben megkapta a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetést.
Bulgáriai, jugoszláviai külszolgálata alatt nagykövetségi titkári, később tanácsosi rangban tevékenykedett. 1969-től kezdődően 16 éven keresztül az MSZMP KB Külügyi osztályán dolgozott. Politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes, majd egy évig osztályvezető volt. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt külügyminisztériumi államtitkár, miközben 1987-88-ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is. A nyolcvanas évek végétől az MSZMP-n belüli reformszárny tagjaként tartották számon, a külkapcsolatokról vallott és külföldi tárgyalópartnereivel folytatott megbeszélésein meg is fogalmazott nézetei nyomán az a vélemény alakult ki róla, hogy felkészült, felvilágosult gyakorlati szakember. 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, nevéhez fűződött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal. Erdélyi Mónika Férje : Judy Kislanya Erdelyi Monikat Szolitotta Anyanak A Vigyazat Gyerekkel Vagyok Musorban Youtube - Nem aprózta el az életet mukli gyula!. 1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni.
Horn Gyula utoljára a 75. születésnapjára rendezett ünnepségen jelent meg a nyilvánosság előtt. Fotó:
2022. jan 24. 11:19 Erdélyi Mónika házát árverezik / Fotó: RAS-Archívum Az ember, akinek a neve lassan minden végrehajtással kapcsolatos ügyben előkerült, szerepel a népszerű műsorvezetőnő, Erdélyi Mónika házának árverezéséhez kapcsolódó tulajdoni lapon is. Mint írtuk, Erdélyi Mónika érdi otthona kényszerárverés alatt van, 49, 5 millió forintos kikiáltási áron. A tévés viharos válását követő vagyonmegosztási per miatt került újra eladósorba a Pest megyei ingatlan, ám eddig – ahogy a korábbi években – nem sikerült vevőt találni rá. Úgy tudni, már korábban született egy bírósági döntés a vagyonmegosztás miatt, ám az ingatlant a tavaszig érvényben lévő moratórium miatt nem tudták elárverezni. ( A legfrissebb hírek itt) Erdélyi Mónika házát nem most bocsátják először árverésre, mégsem talált még vevőre. Mukli gyula meghalt damu. Pedig a szép és csendes környéken található, 180 négyzetméter alapterületű ingatlan gyönyörű kerttel rendelkezik, a tévés hosszú évek kemény munkájával csinosítgatta éveken keresztül. Ám válása kislánya édesapjától a vártnál keményebben zajlott, nem tudtak megegyezni a közös vagyonról – ebben többéves pereskedés után a bíróság döntött.
1954-1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként. 1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban. A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni. Bulgáriai, jugoszláviai külszolgálata alatt nagykövetségi titkári, később tanácsosi rangban tevékenykedett. 1969-től kezdődően 16 éven keresztül az MSZMP KB Külügyi osztályán dolgozott. Meghalt Horn Gyula volt miniszterelnök - Ring Magazin. Politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes, majd egy évig osztályvezető volt. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt külügyminisztériumi államtitkár, miközben 1987-88-ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is. A nyolcvanas évek végétől az MSZMP-n belüli reformszárny tagjaként tartották számon, a külkapcsolatokról vallott és külföldi tárgyalópartnereivel folytatott megbeszélésein meg is fogalmazott nézetei nyomán az a vélemény alakult ki róla, hogy felkészült, felvilágosult gyakorlati szakember.
Életének 81. évében meghalt Horn Gyula volt miniszterelnök. A kormány részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának. Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. 1994 és 1998 között volt kormányfő. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja részvétét fejezi ki Horn Gyula családjának, valamint az MSZP vezetőinek és tagjainak, hiszen Horn Gyula nemcsak Magyarország miniszterelnöke, hanem a szocialista párt meghatározó személyisége is volt – közölte a Fidesz-frakció szerdán az MTI-vel. *** Horn Gyula, a harmadik Magyar Köztársaság 1994 és 1998 közötti miniszterelnöke 1932. július 5-én született Budapesten. 1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Mukli gyula meghalt janos. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat.
Mint mondta: "legfontosabb erényemnek azt tartom, hogy meg tudom mozdítani a teret. Tehát ha meglátok egy üres teret, kirajzolódik belőle számomra, hogy abban a térben mi lesz a teendő. " Maár Gyula 1984-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben elnyerte az újdelhi filmfesztivál különdíját. Meghalt Magos Gyula festőművész. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el művészi munkáját. Életútja elismeréseként 2010-ben megkapta a Kossuth-díjat is. MTI Kép: Feleségével, Törőcsik Marival 1976-ban 4
Kötelező oltások a munkahelyeken: mit tehet a munkáltató? 2021. november 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet – Dr. Király György. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, ott a védőoltás kötelező felvételét jogszabály már elő is írta. A részleteket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei foglalták össze. A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti - fizetés nélküli szabadság -, míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat. "A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében" – hangsúlyozza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Mit tehetünk, ha cégünknél elrendelik a kötelező oltást? És mit nem tehetünk meg? A hatályos kormányrendelet ugyan pontosított, de még így is van bizonytalanság az oltás kötelező elrendelésével kapcsolatban. A Pozderka ügyvédi iroda szakjogásza szerint a munkáltató nem elrendeli az oltás felvételét, hanem megállapítja, hogy a munkakör ellátásához szükséges az oltás felvétele. Ez azért fontos, mert a munkáltató nem korlát nélkül dönt az oltás elrendelésé ről, hanem azt kell megvizsgálnia, hogy az egyes munkavállalói csoportok munkavégzéséhez szükséges-e az oltás felvétele. Van, ami azért nem egészen egyértelmű Ilyen például az, hogy az oltottságnak – mint a munkavégzés feltételének – az egészség megóvása érdekében kell fennállnia. Megszólaltak a tanárok: siker a kötelező oltás eltörlése, de tovább szervezik a sztrájkot. Arról viszont, hogy mit jelent az egészség megóvása, nem határoz meg minőségi kritériumot a rendelet. Nem azt mondja, hogy az oltottság akkor lehet munkavégzési kritérium, ha szükséges az egészség megóvása érdekében. Pusztán azt rögzíti, hogy AZ EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN LEHET AZ OLTOTTSÁGOT MEGKÖVETELNI.
2021. 11. 02. A Kormány múlt heti döntése értelmében 2021. november 1-től a munkáltatók kötelező oltást rendelhetnek el munkavállalóik számára. Dr. Fehérvári Szilvia, az Andersen partnere a privát szektort érintő szabályokat foglalja össze. A versenyszférában tevékenykedő cégek esetében az 598/2021. (X. 28. ) számú Kormányrendelet teszi lehetővé, hogy a munkáltatók – a munkahely és a munkakör sajátosságait is figyelembe véve – a munkavégzés feltételeként írják elő a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára. Csehországban mégsem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás - Blikk. Az állami vagy önkormányzati intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottakra egy másik kormányrendelet vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályok kizárólag a munkavállalók esetében teszik lehetővé az oltás kötelező tételét, így azokra, akik például megbízottként dolgoznak a munkáltatónál, az új lehetőség nem terjed ki. Ugyanez érvényes a munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatottakra is: a kölcsönzöttek esetében az oltás előírására a munkáltatónak, vagyis a kölcsönbeadónak van joga, a kölcsönbe vevőnek nincs.
Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a munkafeladatok ellátása a munkahelyi munkafolyamatok vagy a munkahelyen kívüli munkafolyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek. Fontos figyelembe venni továbbá a távmunkában és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is. "Akkor jár el megfelelően a munkáltató, ha munkavédelmi szakember bevonásával megvizsgálja, hogy a munkaszervezet átoltottsága mellett melyek azok a munkakörök, amelyeknél a védőoltás felvétele lehet megfelelő munkavédelmi eszköz ahhoz, hogy a koronavírussal történő megfertőzöttség és a fertőzés továbbadásának esélye alacsony szinten maradjon" – mondja dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A döntés meghozatalát követően a munkáltató az érintett munkavállalókat köteles arról tájékoztatni, hogy munkavégzésük feltételeként előírja a védőoltás felvételét.
Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére. 7. Érdemes-e kivárni? A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket. Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések. 8. Tehető-e kivétel? Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód.
Az 598/2021. (X. 28. ) Korm. rendelet legfontosabb munkajogi és adatvédelmi kérdései A Magyar Közlönyben a mai napon jelent meg a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. rendelet, melynek célja, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként a koronavírus elleni védőoltás felvételét előírják a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek találják a munkahelyen dolgozók biztonsága érdekében. A Kormányrendelet rendelkezéseit november 1-jétől kell alkalmazni. 1. A munkáltató indoklás nélkül kötelezheti munkavállalóit védőoltás felvételére A Kormányrendelet megadja a munkáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a munkavégzés feltételeként a védőoltás felvételét előírják a munkahelyen dolgozó kollégák számára. Fontos, hogy a Kormányrendelet nem köt indoklási kötelezettséget ezen munkáltatói döntéshez, vagyis a munkáltató a jogszabályból közvetlenül következően mindenfajta indoklás nélkül írhat elő oltási kötelezettséget a dolgozók számára. Az oltási kötelezettség azokra a munkavállalókra vonatkozhat, akik a védőoltást 2021. november 1. napja előtt nem vették fel, tehát számukra írható elő a munkavégzés feltételeként az oltási kötelezettség.