A helyszíni rajongók mellett a Szerencsejáték Zrt. videómegosztó csatornáján további 44 ezren követték figyelemmel a koncerteket. A Puskás Aréna Szoborpark színpadjának építésében 7 napon át, átlagosan naponta 60 ember vett részt, emellett a koncertek kifogástalan minőségéért egy 110 főből álló stáb felelt a helyszínen.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Az ötvenes években készült alkotások a Népstadion és az Ifjúság útja között, a Népstadion kapujához vezető dromosz szerves részét képezik. Az elnevezés az ókori görög gyökerekre tekint vissza: olyan útvonalat neveztek így, amelyen a győztes hadsereg vonult be a városba gazdag hadizsákmánnyal megpakolva. Megyei Lapok. Puskás Ferenc Stadion főbejárata előtti emlékpark Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd 1953-ban, a stadion megnyitására készített füzetben még csak, mint leendő szoborsort mutatták be az Ifjúság útját: "A főbejárathoz vezető, 320 méter hosszú, 45 méter széles felvonulási utat teljes hosszúságában két, egyenként 12 métere széles, kristálytiszta vizű tavacska szegélyezi majd. Ezekben nyolc-nyolc monumentális, háromalakos szoborcsoportot helyeznek el. A világ legszebb sportszobraiban gyönyörködhetnek majd a stadionba igyekvő nézők, és azok is, akiknek arra visz majd útjuk" - olvasható. Az eredeti elképzelés szerint az olimpiákon győztes sportolók itt vonultak volna a kapuhoz, egyenesen a Népstadionba.
színes magyar játékfilm, 1982, rendező: Sándor Pál író: Mezei András, forgatókönyvíró: Tóth Zsuzsa, operatőr: Ragályi Elemér, vágó: Kármentő Éva, zene: Selmeczi György, főszereplők: Rudolf Péter, Margitai Ági, Major Tamás, Zsótér Sándor, Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari, 89 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? Szerencsés Dániel (Rudolf Péter) és barátja, Angeli Gyuri (Zsótér Sándor) '56 decemberében úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. Dániel a Bécsbe távozó szerelme után siet, Gyurinak pedig menekülnie kell, mert a forradalom alatt részt vett az utcai harcokban. Mitől különleges? Az '56-os forradalom után körülbelül 200 ezer ember hagyta el Magyarországot. A Szerencsés Dániel nem a harcokról, a forradalomról, hanem annak utóhatásáról és erről az emigrációs hullámról szól. Sándor Pál rendezőnek a történelmi háttér apropó arra, hogy feltehesse a szocializmusban és napjainkban is újra aktuális kérdést: menni vagy maradni? Index - Kultúr - Két zsidótól betojt az egész falu. A rendező a saját életéből merített ihletett: '56 decemberében ő is ott állt a Keleti pályaudvaron a Bécsbe készülő tömegben, de végül nem szállt fel a vonatra.
Az epizódszerepekben is olyan nevekkel lehet találkozni, mint Törőcsik Mari, Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Szabó Győző, Lukáts Andor, Balikó Tamás, Méhes László, Scherer Péter vagy Szarvas József, emellett felbukkan benne Rudolf Péter is. A forgatókönyvet Hársing Hilda írta, az operatőr Kapitány Iván. A széria költségvetése jelenleg 740 millió forint, ebből 480 millió forintot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) finanszíroz. A kormány szerdán döntött a produkció 100 millió forintos támogatásáról. Lencsó Rita, az MTVA sajtófőnöke a tájékoztatón kiemelte, hogy a közmédia szeretné a történelmi témájú filmek készítését segíteni, hiszen ennek hagyománya van a magyar televíziózásban, és emellett "minden olyan mű, amely magyar és rólunk szól és értéket teremt, kiemelten fontos". A 74 napos forgatás után, az utómunkálatokat követően várhatóan 2014 októberében kezdi vetíteni a közmédia a tévéfilmsorozatot. Rudolf péter filmek. A forgatást hamarosan a film Facebook oldalán is követni lehet. (MTI) Melyik a kedvenc Greenaway-filmed?
Itt egy vicces adat: több idő telt el a Moszkva tér bemutatója óta, mint amennyi a Moszkva tér bemutatója és a rendszerváltás között. És ezzel meg is nyertem a versenyt, hogy hány szót kell leírni egy új Török Ferenc-film kapcsán, amíg eljut az ember a Moszkva térhez, a rendező karrierjének eddigi legnagyobb közönségsikeréhez. Viszont az sokkal érdekesebb, hogy mi történt Törökkel 2001 óta. Rendezett még egy filmet a naiv nosztalgiáról (Szezon), még egyet brókerekről (Overnight), egy, a családjától megszökő ötvenes nőről (Isztambul), aztán állítólag a kétezres évek budapesti fiataljairól ( Senki szigete), bár ez az utóbbi inkább az ő szándéka volt, nem a végeredmény. Péter Rudolf – Filmsarok. Nehéz megmondani, hogy mi Török Ferenc stílusa vagy védjegye, hogyan választja a témáit, mik azok, amik őt érdeklik, miért pont arról készít filmet, amiről éppen. Főleg azért, mert itt van a második világháború után játszódó, Szántó T. Gábor novellájából készült 1945, ami végképp nem hasonlít semmire az eddigi életművéből.
Arról pedig, hogy egy kijárási tilalom mi mindent felszínre tud hozni egy közösségen belül, legyen az kis család vagy egy egész nemzet, már jóval enyhébb körülmények között ugyan, de 2020-ból is lehetnek tapasztalataink. Eldorádó (1988) A listánkra kívánkozó filmek egyik tipikus kategóriáját azok az alkotások adják, amelyekben egy-egy nagy, több korszakot átölelő történelmi tabló részeként villannak fel a forradalom napjai. A napfény íze, Tízezer nap, Anyám és már futóbolondok, Húsz óra – és az Eldorádó, amiben Bereményi Géza a saját családtörténetét vitte örökké emlékezetes módon mozivászonra. Ennek utolsó fejezetében pedig az egykor nagyhatalmú kereskedőkirály-nagyapa szembesül azzal, hogy 1956 után más világ jön. Napló apámnak, anyámnak (1990) Mészáros Márta nemzetközi elismerések sorát kivívó Napló-trilógiájának utolsó részében épp Moszkvából tér haza Budapestre 1956 őszén a női főszereplő, miközben a szerettei itthon aktív résztvevői a forradalom történéseinek. A szovjet csapatok bevonulása után nyugatra menekülnek, majd hazatérnek, de ez csak egy ideig tűnik jó döntésnek.