2016. augusztus 29. 09:46 MTI Négyszázhetvenöt éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel - foglalta el a török Buda várát. A Magyar Királyság fővárosa majdnem másfél évszázadig maradt kezükön, a Szent Liga seregeinek csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk. Az 1526. augusztus 29-én a török ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. II. Könyv: Buda oppugnata (Kasza Péter (Szerk.)). Lajos király menekülés közben vesztette életét, a csatamezőn holtan maradt hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java. Nagy Szulejmán szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, és falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot. Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett. A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére helyőrséget nem hagytak hátra. Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal nem az ország végleges elfoglalása volt.
Ugyanakkor a nagy hadsereg megfelelő ellátása is gondot okozott, mert az ostromlott erődítmény körüli falvakat és vidéket a törökök teljesen elpusztították és feldúlták, így a mindennapi élelmezés igen szegényes volt, azt kiegészíteni pedig nem igen tudták. Így elmondható, hogy nem csupán a védők, de az ostromlók is igen szorult helyzetbe kerültek. Az idő sürgette tehát a törököket, hogy a várat mielőbb elfoglalják, mert ha nem is érkezik meg a királyi felmentő had (amiként nem is mozdult el a gyülekezőhelyéről), akkor hamarosan éhínség és járvány fog kitörni az ostromlók táborában (amint a vérhas már fel is ütötte a fejét), mely gyakran még nagyobb pusztítást okozhat, mint az ellenség fegyvere. Az isztambuli velencei követ jelenti, hogy a fényes Portán az a hír járja, hogy a vár elfoglalhatatlan, vagy "bevétele körül naponként újabb és újabb nehézségekre bukkantak, ami miatt az egész tábor elégedetlen, nagy lévén a halandóság is. " Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. 1541 augusztus 29 janvier. Zrínyitől Rákócziig.
Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. 1541 augusztus 29 online. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat.
Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. 1541 augusztus 29 octobre. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették. Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el a híres szavak: "Ne siess uram, hátra van még a fekete leves" (mármint a kávé).
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Amikor Buda várát elfoglalták a törökök - Cultura.hu. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza.
23 perc olvasás Miként Buda várának, az ország fővárosának elvesztését 1541. augusztus 29-én a török hódoltság kora kezdetének tekintjük, úgy visszavétele 1686. szeptember 2-án, 145 esztendei megszállás után bizonyos tekintetben a török uralom végét jelentette, mivel ezt követően az oszmánok magyarországi uralma viharos gyorsasággal omlott össze. Elfoglalásáig Buda az ország politikai, katonai és gazdasági-pénzügyi központja volt, e funkcióit azonban 1541 után más városok vették át, mint Pozsony vagy Bécs. Visszafoglalása ezért nem csupán stratégiai szempontból volt elsőrendű fontosságú, hanem az ország politikai-gazdasági egységének visszaállítása szempontjából is. A hatalmas katonai vállalkozás jelentős keresztény összefogás révén valósult meg. Az ostromló seregben a császári csapatok és a német birodalomból érkezett egységek mellett ott harcolt sok ezer magyar katona, és nem feledkezhetünk meg az Európa minden részéből ideérkező nagyszámú önkéntesről sem. A Buda alatt megfordult összesen mintegy százezer katona egyötöde áldozta életét a Magyar Királyság fővárosának visszavételéért, megteremtve ezzel a lehetőséget az ország teljes felszabadítására.
Bibliogr. : p. 38. In: Psychiatria Hungarica. – ISSN 0237-7896. – 1999. 14. évf. 1. sz., p. 32-38. Sarungi Emőke- Arany Zoltán: Vizuális pszichoterápia családdal, SIPE Nemzetközi Kollokvium, Szentgotthárd, eptember Formálás (Vizuális pszichoterápia serdülővel, előadás), Pszichoterápiás Konferencia, Szeged, 2002. április 26. Csorba János; Rózsa Sándor; Gádoros Júlia; Vetró Agnes; Kaczvinszky Emilia; Sarungi Emoke; Makra Judit; Kapornay Krisztina Suicidal depressed vs. Dr. Sarungi Emőke, a Gyászfeldolgozás Módszer Magyarország vezetője - YouTube. non-suicidal depressed adolescents: differences in recent urnal of affective disorders 2003;74(3):229-36. Sarungi Emőke – Imre Gabriella:Why is Growing Up So Difficult? (angol nyelvű előadás) és Arany Zoltán-Sarungi Emőke:Visual Family Therapy (angol nyelvű poszter) I. Művészetterápiás Világkonferencia, Budapest, 2003. március Bemutatkozik a Szegedi Vizuális Pszichoterápiás Műhely Magyar Pszichiátriai Társaság XI. Vándorgyűlése Szeged, 2004. január Imre Gabriella – Sarungi Emőke:Találkozás belső képeinkkel (workshop) Pszichoterápiás Konferencia, Szeged, 2004. április Sarungi Emőke: Életközépválság – Vizuális pszichoterápiás műhelyfoglalkozás Magyar Transzperszonális Egyesesület Szimpóziuma, Budapest, 2005. április Aranytíz Művelődési Központ Viktor (esettanulmány) in:Vizuális pszichoterápia, Animula kiadó, 2006.
Rólunk Gyógyulás a Gyászból Egészségmegőrző, Fejlesztő, Terápiás és Művészeti Alapítvány. A Gyógyulás a Gyászból Alapítvány jogerősen bejegyzett alapítvány, amely Dr. Sarungi Emőke felnőtt- és gyerekpszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos alapított. A célkitűzések közt a fő cél a Gyászfeldolgozás önsegítő módszer minél szélesebb körben való terjesztése és gyászfeldolgozás specialisták képzése Magyarországon. Gyászfeldolgozás - mentalkert.hu. Ezen kívül a művészeti pszichoterápia népszerűsítése, transzkulturális projektek létrehozása, fiatal szakemberek támogatása és anyagi támogatás nyújtása olyan személyek számára, akik nem tudják a pchichoterápia vagy a gyászfeldolgozás teljes díját kifizetni. Összességében a támogatandó cél a testi és lelki egészségnek megőrzése és visszanyerése a terápia, fejlesztés, művészetek eszközeivel. A kutatórium elnöke: DR. Osváth Viola.
a házasságkötés, gyermek születése, nyugdíjazás. A gyász feldolgozása életünk egyik legmeghatározóbb momentuma. Módszer A Gyászfeldolgozás Módszer® az USA-ból indult az 1970-es évek végén, Magyarországon Dr. Sarungi Emőke szegedi pszichiáter jóvoltából 2011 óta elérhető. Célja, hogy segítségünkre legyen a jelentős érzelmi veszteség okozta fájdalom, az elszigeteltség és a magány feloldásában, hogy energikusan, felszabadultan éljük meg életünket. A program alapvetése, hogy minden emberi kapcsolatunk egyedi. Ezáltal a gyász is egyedi, ezért természetesen mindenki másként éli meg. A bennünket ért veszteségekért nem okolhatjuk magunkat. Nem változtathatunk a történteken, de az érzelmi viszonyulásunkat igen. Csupán 1% a mi felelősségünk, ezt kell felvállalnunk, cselekednünk a gyógyulásunk érdekében! Dr. Sarungi Emőke - Pszichoforyou Szívvel. Lélekkel. Neked.. Hogyan segíthet a gyász feldolgozása? A Gyászfeldolgozás Módszer® Támogató egyéni formában (7 héten keresztül heti 1 órát vesz igénybe) és csoportosan is (2 hónapon keresztül, heti 1×1, 5 óra). A gyász feldolgozása során a résztvevő elsajátít egy cselekvés programot.
A szerzői filmek az egyediség elfogadásában segítenek, a sajátosat kívánják megmutatni. Ez pedig megerősítheti a gyászolót abban, hogy az ő élettörténetének és vívódásainak éppúgy van létjogosultsága, mint a művészfilmben látott szereplőkének (pl. Alejandro González Iñárritu Bábel je vagy a Remény Maria Sødahl tól). A dokumentumfilmek, mint a Fliegauf Bence rendezte Van-e élet a halál előtt?, a sorstársközösségek dinamikáját pótolhatják: a gyászoló magányosságérzetét csökkenthetik, a saját élmény kifejezésére sarkallhatnak, egy-egy sikeres feldolgozási példa mentén pedig cselekvésre késztethetnek. Többek között arra, hogy bátran merjünk segítséget kérni, ne akarjuk mindenáron egyedül, saját erőből feldolgozni a gyászt. A szakértők szerint az Agymanók "minden korosztálynak élvezetes, és lehetőséget nyújt a családban a közös beszélgetésre, a gyerek által átélt veszteségelemek megfogalmazására" Milyen filmeket ajánlanának halottak napjára? Talán nincs elkeserítőbb gyász, mint a gyerekek gyásza.
A pszichoterápiás képzés propedeutikai fázisának elvégzése után (1995-1996), az OPNI Tündérhegyi Pszichoterápiás osztályon a Klinikai képzés 2 évét végezte el (1996-1998). A szegedi Nevelési Tanácsadóban (1999 – 2003), majd a Logopédiai Intézetben (2003 – 2009) dolgozott gyermekpszichiáterként. A Pszichoanalitikusan Orientált Pszichoterápiás Egyesület szupervíziós csoportjában vett részt rendszeresen két évig (1998-2000), majd a Csoportanalitikus Kiképző Társaság képzését végezte el csoportanalitikus szinten (2003-2007), csoportos szupervízión szintén a CSAKIT kiképzőinél vett részt (2007-2009). Ezt követően részt vett a Gyógyulás a Gyászból Magyar Központ létrehozásában (2009-2011), majd a The Grief Recovery Institute (Los Angeles, Sherman Oaks, California) képzésén gyászfeldolgozás specialista képzettséget szerzett. 2009-től a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékének oktatója, emellett magánpraxist folytat az M6 Pszichológiai Tanácsadó és Oktató Központban, amelynek szakmai tevékenységében vesz részt rendszeresen (2009 -).