Nem tréfált a légkör április elsején. Félelmetes peremfelhő, cseresznye nagyságú jégesővel vonult át a zivatarrendszer keleten. Április elseje van és zivataroktól volt hangos a keleti országrész. Ez akár tréfa is lehetne, de a légkör ezúttal tényleg nem viccelt. A felettünk örvénylő mediterrán ciklon hidegfrontjának előoldalán látványos, nyarat idéző zivatarvonal állt össze a kora délutáni órákban. Kora délutáni radarkép A zivatarokat felhőszakadásszerű eső, intenzív villámtevékenység, jégeső kísérte. A jégszemek borsó és cseresznye nagyságúak voltak, és nem egy helyen kiadós mennyiség gyűlt össze belőlük a felszínen. Gulyás Gergely: A választás tétje fejlődés vagy visszafejlődés - Hírnavigátor. Beszámolók szerint Debrecen környékén négy zivatar hullám is átvonult és mind a négyhez társult jégeső is. Pdaniel2000 fotója Földesről Balage84 fotója Nagymacsról Csjschssv fotója Debrecenből Márton József fotója Fehérgyarmatról A zivatarrendszer élén félelmetes peremfelhő alakult ki, melyről Nyíracsádról érkezett látványos fotó. Czapi1 fotója Nyíracsádról Kittikas16 fotója Hermánszegről Délután az első hullám mögött, a frontvonal mentén egy kisebb zivatarlánc is összeállt, ami jelenleg is kelet felé halad.
Képtár Észlelések Társalgó Új észlelés Kép feltöltése Automaták Tudástár GYIK Automata választás: Balmazújváros automata Jelenlegi adatok Balmazújváros térségében Üzemeltető: Jakab Zoltán Utolsó mérés ma 18:53 Hőmérséklet °C Harmatpont Páratartalom% Légnyomás hPa 24 órás csapadék mm/24h Csapadékintenzitás mm/h Szélerő km/h Szélirány ° (D) Saját automata csatlakoztatása Páratartalom Csapadék Csapadékintenzitás
Általános információk Hivatalos megnevezés: Magyar Köztársaság Főváros: Budapest Államforma: köztársaság Terület: 93 036 km2 Vallás: katolikus (66%), protestáns (28%) Hivatalos nyelv: magyar Időeltérés: nincs Földrajz: Magyarország a Kárpát-medence középső és nyugati, alacsony fekvésű harmadára terjed ki, kétharmad része Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország. Az országot északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Fő- és egyben legnépesebb városa Budapest. 100 000 lakosnál népesebb városai még Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár. BODAJK szállás - 11 ajánlat - SzállásKérés.hu. Az ország 1955 óta ENSZ, 1990-től az Európa Tanács, 1996 óta – egyebek között – az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21-e óta pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.
Bodajk, lakótelepi elágazás buszmegálló (150 m) Koordináták: DD 47. 324320, 18. 231896 DMS 47°19'27. 6"N 18°13'54. 8"E UTM 34T 290836 5244921 w3w ///vásáleté Itiner: Bodajkról a K jelzésén indulunk a volt sípályán keresztül a Gaja-szurdok északi végébe, majd a Pisztrángos-tóig. A tótól a K+ jelzésen jövünk vissza egy rövid szakaszon a patak jobb partján, és kapaszkodunk fel a peremre az Alba Regia-forráshoz. Gaja-szurdok - festői szurdokvölgy a Bakonyban - Csodahelyek. A forrástól a P jelzésen indulunk vissza Bodajkra, majd a P+ jelzésre áttérve, a kálvárián keresztül érkezünk a faluközpontba. A túráról részletesen: Indulás a Móri-árokból Bodajk közlekedési központjából indulunk a Táncsics Mihály utcáról, ahol az Országos Kéktúra útvonala is keresztezi a várost és a Móri-árkot. A település a honfoglalás korától lakott, ám az egész környékhez hasonlóan a török hódoltság alatt elnéptelenedett; a 18. század legelején magyar, szlovák és német telepesek érkeztek ide. Kedvező pozíciója folytán mezővárossá vált, jelenleg is városi ranggal bír. A 19. században kedvelt fürdőhely lett a központban feltörő langyos víznek köszönhetően, melynek gyógyerőt tulajdonítottak.
Állítólag Imrének ez volt a kedvelt kilátóhelye, ahol végzetes rosszullét érte, míg a szájhagyomány szerint Viktor szerelmi bánatában innen hajtott a fogatával a mélybe. Amit biztosan tudhatunk, hogy Károlyi Imre gyermekei valóban állítottak emlékül egy henger alakú gránitoszlopot az apjuknak, de azt vandálok ledöntötték, és a patakba görgették. A hordalék azóta már be is temette az emlékművet. A vaskereszt meredek szikláiról a völgy mindkét irányába kitekinthetünk. Gaja-szurdok - Pe-Ki Apartmanok. Délkelet felé még a Gaja patak végállomását jelentő Fehérvárcsurgói-víztározót is megpillanthatjuk, de kilátásban a völgytúránk során még máshol is lesz részünk. A kereszttől visszaereszkedünk a völgybe, amit a jelzésünk a sokak által ismert Ádám-Éva fánál ér el, ami napjainkra már csupán egy gyerekek játékául szolgáló üreges fatörzs. Hajdanán két öreg tölgy állt itt, a nagyobb termetű Ádám és a kisebb, Éva. A két összenőtt matuzsálem közül mára az 1960-as években tűz következtében elpusztult Ádám maradványai láthatók, Éva feltehetően a II.
A megtekintések számát nap végén összesítjük
Zsólyomka-völgy – Zemplén A Zsólyomka-völgy leginkább festményre illő pincesoráról híres, ezért a borkedvelőknek kifejezetten ajánljuk, de a környék több szép túraútvonalat is rejt. Kifejezetten szép séta a Magyar Kálvária útvonala, ami a pincéktől indul. Zsolyomkai pincesor Sárospatak közelében Remete-szurdok – Budai-hegység Főként a fővárosban élők körében kedvelt kirándulóhely, de megéri vidékről is felutazni, és bejárni ezt a gyönyörű részt. Családi programnak is kitűnő, mert nem nehéz terep. Egyik legérdekesebb pontja a a régészeti leleteiről híres Remete-barlang. A máriaremetei kegytemplomtól a kéktúra jelzését követve érhető el. Kőszikla-szurdok – Zalai-dombság A homokkőből lévő sziklafal igazi különlegesség, a helyiek könnyező sziklaként is emlegetik, mert esőzések után a sziklafal résein víz szivárog, ami olyan, mintha a szikla könnyezne. A szurdokban egy tanösvényt alakítottak ki, melynek legvégén létra segítségével juthatunk ki a szorosból. Megközelíteni Nagybakónaktól tudjuk a kék jelzésen.
Sokan a Sobri Jóska-barlangot is itt keresik, ami valóban a szikla tetején nyílik, ám a ferde padokon úgy tudjuk csak megközelíteni a sziklaüreget, ha nem a táblánál, hanem pár tíz méterrel visszább, a völgyben indulunk a hegyoldalnak. A barlanghoz alig kivehető ösvény kapaszkodik fel, ám ez rendkívül veszélyes! A sziklás környezetben könnyen visszacsúszhatunk, így csak azok vállalják be a kalandot, akik biztonságosan mozognak a kitett, meredek terepen. Nem hiába itt rejtőzött a legenda szerint Sobri Jóska, a Bakony híres betyárja. A sziklamélyedés védettsége, sík aljzata, a közeli patak és Balinka igazi betyárkomfortot teremtett az erdőn élő törvényen kívülieknek. Innentől a völgy játékosan kanyarog a meredeken letörő sziklás gerincek között. Az árnyas erdő végigkíséri a patakot, amely széles, öreg fákkal támasztott partjával igazi idillt teremt. Egy sziklás kiszögellés mögött kis rétre érkezünk, ahol egykor az Ádám–Éva-fa állt. Napjainkra csak az Ádám-fa kidőlt, kiszáradt törzse nyújt remek játszóteret a szurdokban túrázó gyerekeknek.
A kék jelzésről balra letérve a piros jelzést követve jutunk vissza Bodajkra. Térkép forrása: