A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal volt látható Magyarországon. A nagyszabású tárlat egyik különlegessége volt, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozott, s a külföldről érkezett kötetek közül több is a középkor óta először tért vissza Magyarországra. Mátyás király hatalmát, erejét, fényes udvarát az utókor évszázadok távlatából is csodálja. Mesés gazdagsága lehetővé tette, hogy a korszak legmodernebb kultúráját, stílusát, az itáliai reneszánsz vívmányait meghonosítsa Budán. Tudósokat, művészeket támogatott, pompás építkezéseket folytatott, és mindemellett létrehozta a korszak egyik legjelentősebb reneszánsz uralkodói könyvtárát, a Bibliotheca Corviná t. A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. A legkorábbi reneszánsz uralkodói bibliotéka volt Európában Itálián kívül. Kevésbé köztudott, hogy a míves itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok.
Természetesen ezen a miniatúrán is ott látjuk a magyar király ideálportréját. Mátyás számára dolgozott a némileg invenciózusabb miniátor testvérpár, Gherardo és Monte di Giovanni is. Ők díszítették annak a háromkötetes Bibliának az utolsó kötetét, amely azonban a király váratlan halála miatt, befejezetlenül maradt Firenzében. A Psaltérium-kötet kettős címlapjának építészeti keretbe foglalt jelenetein Dávid történetének epizódjai elevenednek meg, de e történet, a Góliát és a filiszteusok felett aratott győzelem, valójában az első címlapon, a francia király, VIII. Károly társaságában megjelenő Mátyás királyra utal: ő az új Dávid, aki legyőzi ellenségeit, a törököket és a német-római császárt. A Corvina könyvtár számára azonban nem csak Firenzében, hanem Itália más városaiban is készültek kódexek. Budán pedig valószínűleg milánói miniátorok dolgoztak a királyi kódexfestő műhelyben. A Budán készült kódexek stílusa nem csak a firenzei miniatúrákétól tér el, hanem a milánói iskola mellett, más észak-itáliai elemeket is ötvöz.
A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye
Az elkészült másolatot bőrrel és selyemmel bevont fatáblák közé fogták, és ötvösök készítettek rá a vereteket. Egy példány értéke egy nagyobb birtokéval vetekedett. Mátyás, igazi reneszánsz emberként gazdagon díszített lapokat rendelt. A szövegtükör alig a felét foglalta el az oldalnak, a többi kép és díszítés volt. Az illuminátorok és miniátorok iniciálékkal és lapszéli arabeszkekkel, koszorúkkal és keretekkel tették műalkotássá a Corvinákat. Mátyás kódexei olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul corvus vagyis hollót jelent. Egyes kódexek kezdő lapján tipikus reneszánsz architektonikus miniatúra található: oszlopokkal, a háttérben üde táj. Az alakok közt még a kánonképekben is gyakran felismerhető Mátyás király és Beatrix alakja, sőt az ifjú Corvin Jánosé is. Szimbólumok közül a: sárkány = bátorság; méhkas = szorgalom; kút = elmélyülés, bölcsesség; hordó = mértékletesség; gyűrű = hit; éggömb = igazságosság; acél és kova = erő és szellem; homokóra = a cselekvéseket siettető idő felhasználása a legjellemzőbb.
A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatta be eddig soha nem látott részletességgel, számos eddig ismeretlen kutatási eredményt láthatóvá téve, ami új alapokra helyezte a Corvina könyvtárral kapcsolatos ismereteinket. Korábban nem volt ismeretes, hogy pontosan mikor és hogyan hozták létre az uralkodói könyvtárat. A kiállítás hátterét adó kutatómunka tárta fel, hogy erre Bécs (1485) és Bécsújhely (1487) elfoglalását követően, Mátyás uralkodásának legutolsó éveiben került csupán sor. Tárlatunk részletesen mutatta be azt az említett, korábban csak homályosan, töredékesen ismert jelenséget, hogy nem csupán Itáliából rendeltek ragyogóan díszített, kézzel írt könyveket a magyar király könyvtára számára, hanem Budán is alkottak luxuskéziratokat olasz mesterek közreműködésével. A magyar reneszánsz új fejezete tárult fel ezzel. A Corvina könyvtár budai m ű helye című kiállítás most megjelent katalógusa ebben az új megközelítésben ábrázolja a pompás bibliotéka kialakításának bonyolult eseménysorát.
Néhányat hajókra raktak a többi lopott kinccsel, és Konstantinápolyba került. Ám ott nem kezelték méltó módon a könyveket (A török rablóbanda tárnokmesterei miért is figyeltek volna fel "haszontalan" holmikra? ) és a raktárakban pusztulásnak indultak. Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris, hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus "Romae instauratae libri III. " műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába, és mint Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba.
Korábban nem volt ismeretes, hogy pontosan mikor és hogyan hozták létre az uralkodói könyvtárat. A kiállítás hátterét adó kutatómunka tárta fel, hogy erre Bécs (1485) és Bécsújhely (1487) elfoglalását követően, Mátyás uralkodásának legutolsó éveiben került csupán sor. A tárlat részletesen mutatta be azt az említett, korábban csak homályosan, töredékesen ismert jelenséget, hogy nem csupán Itáliából rendeltek díszített, kézzel írt könyveket a magyar király könyvtára számára, hanem Budán is alkottak luxuskéziratokat olasz mesterek közreműködésével. A magyar reneszánsz új fejezete tárult fel ezzel. A Széchényi Könyvtár nyereményjátékot is kínál. Ez a Vezesd körbe tekineted! nevet kapta, és lényege, hogy a játék során kapott kérdéseket június 26., 15 óriáig helyesen megválaszolók különböző, a corvinák történetével kapcsolatos értékes könyveket nyerhetnek. Továbbá részt vehetnek az Online Múzeumok Éjszakáján június 27-én, szombaton esedékes sorsoláson, amelynek fődíja a leggazdagabb humanista könyvgyűjtemény új katalógusa a kurátor dedikálásával.
A lekváros bukta örök kedvenc az édes péksütemények között. Áruházak jönnek, pékségek mennek, de a finom foszlós bukta mindegyikük kínálatában szerepel. A bukta akkor a legjobb, ha nem sajnáljuk ki belőle a lekvárt. A polcokon sorakozó süteményeken ez nem látszik, ezért ha biztosra akarunk menni, legjobb, ha magunk sütjük meg. Sőt, otthon még a lekváros üveget is magunk mellé vehetjük, ha kevésnek bizonyulna a sütiben lapuló finomság. Egyszerű lekváros bukta recept. A képen látható buktát birsalmalekvárral készítettem, ami igazán különlegessé teszi ezt a viszonylag egyszerű kelt tésztás süteményt. Lekváros bukta hozzávalói 2, 5 dkg friss élesztő 1 ek. cukor 2 mk. só kb. 4 dl tej 35 dkg rétesliszt 35 dkg finomliszt 10 dkg vaj vagy margarin töltelék: lekvár tetejére: 1 tojás tepsi kikenéséhez: olvasztott vaj vagy margarin Lekváros bukta elkészítése A tejet meglangyosítjuk. Kb. 2 dl tejhez adjuk a friss élesztőt és a cukrot. Amíg felfut az élesztő (habossá válik), a liszteket egy nagyobb tálba öntjük, beleszórjuk a sót, megolvasztjuk a vajat vagy a margarint.
A bukta manapság már sajnos nem örvend akkora népszerűségnek, mint régen, valamint a töltelékét illetően is megoszlanak a vélemények, de szerintünk a hagyományos, házi szilvalekváros buktánál nincsen jobb! Így hát el is hoztuk ennek a fantasztikus sütinek a receptjét. Fotó: Puskás Nóri A tejet langyosra melegítjük (a tökéletes a 37 fok lenne), és egy decit kis tálba öntünk belőle. Hozzáadunk 1 evőkanál lisztet és egy teáskanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, alaposan összekeverjük, és 10 perc alatt hagyjuk felfutni. Lekváros bukta recept. Egy keverőtálba mérjük a többi lisztet, a sót, a maradék cukrot, a 2 tojássárgáját, az egész tojást, a lágy vajat, majd a felfuttatott élesztőt és a maradék tejet. Alacsony fordulaton 10 percig dagasztjuk, míg szép fényes felülete lesz a tésztának. Letakarva, szobahőmérsékleten 50 perc alatt duplájára kelesztjük. Fotó: Puskás Nóri A megkelt tésztát belisztezett nyújtódeszkára borítjuk, téglalap alakúra nyújtjuk, úgy, hogy kb. 1 cm vastag legyen, és 14 részre osztjuk. Mindegyik téglalap alsó részére kanalazunk 3 teáskanálnyi lekvárt, majd a tészta jobb és bal oldalát behajtjuk, és az alját ráhajtjuk a töltelékre, picit megnyomjuk, és feltekerjük.
10. 2016 A linzer az ünnepi hangulat elengedhetetlen része. Szinte mindenki ismeri, és szinte mindenki szereti. Ez nálunk sincs másképp. Egyszerű lekváros buta connection. Most a díszítéshez ét- és fehér csokoládét használtam, de bátran használható bármilyen ehető dísz – gyöngyök, színes cukorka, csokoládépehely, akár még tojáshab is. A lekvár szintén szabadon választható, a kiszaggatáshoz pedig a legkisebbek is csatlakozhatnak – a hétvégi linzerkészítés egy közös program, aminek az eredménye a finom és mindenki kedvenc díszes linzere. Előkészítés 100 perc RECEPT MEGJELENÍTÉSE