Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták! 2. ) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását. II. József legfőbb rendeletei: 1. ) Türelmi rendelet (1781) 2. II. József rendeletei - Hiányzó szó. ) Placetum regium - tetszvényjog (1767) 3. ) Jobbágyrendelet (1785) 4. ) Nyelvrendelet (1784) 5. ) Közigazgatási reform (1785) 6. ) Adóreform III. Egyházi reformok: Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást) Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok) Placetum regium (1767): A pápai rendeletek kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte.
Mária Terézia és II. József reformjai: II. József rendeletei - YouTube
Nevezetes még II. József császárnak 1787 nov. 20-án kelt rendelete azzal az új intézkedéssel, hogy Krusevlyán Stanisics filiálissal, Vajszkán Bogyán filiálissal, Parabutyon Lality és Pivnicza filiálisokkal és Csantavéren helyi káplánságok alakítandók. Új segédlelkészi állomásokat állít fel Zentán, Ókanizsán, Hegyesen, Doroszlón, Garán, Kolluthon, Szántován, Vaskúton, Kupuszinán, Csonoplyán, Bikityen, Baracskán. Egyben a filiálisok czélszerűbb beosztását is sürgeti. A helyi káplánságokat a plébániák szervezéséről szólt 1802. évi 327. Mária Terézia és II.József - SuliHáló.hu. számu udvari rendelettel törölték el s azokat plébánia-rangra emelték. Minthogy a világi papság számát a kalocsai egyházmegyében 144-re állapítja meg e rendelet, e létszám fenntartására a papnevelő növendékeinek számát, mely eddig 21 volt, 36-ra emeli. A szabadkai, bácsi és bajai szent ferenczrendű kolostort illetőleg elrendeli, hogy a jövőben is a plébánosok segítségére legyenek. Számukat mindenik konventben 18 áldozárban és két fráterben állapítja meg. Elrendeli a templomok javítását Borrácskén, Gákován, Bogojeván, Doroszlón, Korpuszinán, Szent-Ivánon, Plávnán, Petrovoszellon, Újpalánkén, Gajdobrán, Hegyesen, Kernyán, Martonoson, Adán, Kartymaron és Óbecsén.
A koronát viszont Bécsbe szállíttatta. A döntése miatt csúfolták "kalapos király"-nak. Az uralkodónak az országgyűlésre sem volt szüksége, ezért nem is hívta össze azt, törvények helyett pedig rendeleteket hozott. Ahogy már említettem József televolt ötletekkel, mindent meg akart reformálni, ez a kiadott rendeletek számából is jól látszódik. Több mint 6 ezer rendelet született meg uralkodása alatt, vagyis 10 év alatt. Ii. józsef főbb rendeletei. A király egyre jobban befolyásolni akarta a nép életét, ami egyre nagyobb ellenállást váltott ki. Ehhez még hozzájárult az is, hogy ennyi rendelet végrehajtását egyszerűen képtelenség volt ellenőrizni, ezért a birodalmon egység helyett, egyre nagyobb káosz lett úrrá. Néhány fontosabb rendelet, amiről mindenképp tudnunk kell: Türelmi rendelet A kalapos király türelmi rendeletével az egyházon belül kialakult ellentéteket akarta rendezni. A protestánsoknak és a görögkeleti vallást követőknek polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott. Az egyházi reformok viszont ezután sem maradtak el.
E házasságból 7 gyermeke született: Teru hercegnő ( 1925. december 9. – 1961. július 23. ) Hisza hercegnő ( 1927. szeptember 10. – 1928. március 8. ) Taka hercegnő ( 1929. szeptember 30. május 26. ) Jori hercegnő ( 1931. március 7. –) Akihito trónörökös ( 1933. december 23. –), 1989–2019 között Japán császára Hitacsi herceg ( 1935. november 28. –) Szuga hercegnő ( 1939. március 2. –) Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989 -ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Magyar évszázadok / II. József rendeletei. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek szülőanyja az előző császár felesége volt. Uralma a második világháború alatt [ szerkesztés] Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb Mandzsúria japán megszállásában, utóbb pedig a második kínai–japán háborúban teljesedett ki. A második világháborúban Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió-tengelyt.
Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak. IV. Jobbágyrendelet (1784): Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki. A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve. V. Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása. V. Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek.
És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják. " Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, " vitam et sanguinem " felkiáltással. A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt: 1. ) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása 2. ) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság I. osztrák örökösödési háború vége kompromisszum: elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát. II. Mária Terézia reformjai 1. ) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása 2. ) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754) 3. ) URBÁRIUM (1767) 4. ) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777) 5. )
5. Télepülosz, a lasztrügónok városa. 6. Ajajé szigete, Kirké istennő 21 hajóst sertéssé változtat. Hermész segítségével töri meg Odüsszeusz az istennő varázserejét, aztán még 1 évig Kirkénél vendégeskednek. 7. Alvilágjárás ( neküia) A teljes XI. ének. Leszáll az alvilágba, hogy Teiresziász tól jóslatot kérjen. → megtudja, hogy a hazaút nem lehetetlen, csak lelküket kell megfékezniük. Találkozik édesanyjával → értesül az ithakai állapotokról. Az Alvilágból visszatérve újból hajóra száll, de előbb Kirké elmondja neki, milyen veszélyek várnak rá az úton. 8. A Szirének éneke. Csak Odüsszeusz hallgathatja végig (az árbochoz kötözve), társai fülét viasszal tömi el. 9. Út Szkülla és Kharübdisz között. Odüsszeusz tudatosan feláldozza hat társát, hogy a többit megmentse. 10. Thrinakié szigete. Az emberei mohóságukban hat napig lakomáznak Héliosz napisten marháiból. → Újból tengerre szállván vihar pusztítja el a hajót, csak O. menekül meg egy deszkán, s jut Kalüpszó szigetére. Odüsszeia timeline | Timetoast timelines. XIII. - XXI. ének: Újból visszatérünk a jelenbe Összekapcsolódik a két eszményszál, Odüsszeusz hazatér Ithakába, de még le kell számolnia felesége kérőivel Vén koldussá változik Pallas Athene segítségével, s így lopódzik be palotájába → "Megméri" az embereket, hogy ki hű hozzá a 108 kérő elleni harcban Íjászverseny A kérők és az árulók szolgák kegyetlen lemészárlása Találkozik édesapjával és feleségével → idill A kérők rokonainak bosszúját Palasz athene közbenjárása fékezi meg (deus ex machina)
Hiába panaszkodik Polüphémosz, a többi küklopsz nem érti, mi baja van, hiszen amikor megkérdezik, ki bántja, azt feleli: Senkise. Ez a kaland az ész diadalát szemlélteti. Odüsszeusz hat társát elveszti ugyan, de a másik hatot és önmagát megmenti, és gazdag zsákmánnyal tér vissza a hajókhoz. A megvakított Polüphémosz Poszeidón fia, s apjához megy panaszra. Azt kéri, Odüsszeusz soha ne jusson haza, vagy ha mégis, akkor nagyon sokára, és társai nélkül, otthon pedig baj várjon rá. Poszeidón meghallgatja fiát, s azóta akadályozza Odüsszeusz hazatérését. 10. ének ( Aiolosz. A Laisztrügónok. Szirenek szigete - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Kirké) A szelek királya, Aiolosz szigete, Aiolié – szép, úszó sziget, egy teljes hónapig vannak itt Odüsszeusz és – egyre kevesebb – társa. Amikor a szélkirály útjukra bocsátja őket, egy nagy bőrtömlőbe zárva nekik adja az összes szelet, hogy könnyen hazajussanak (ne lehessen vihar). Csak a lenge Zephírt nem zárja a tömlőbe, hogy az vigye a hajójukat. Odüsszeusz társai azt hiszik, arany van a tömlőben, és kapzsiságból kinyitják.
Az alvilág Egy év után azonban megint mehetnékük támad. Kirké pedig betartja korábban tett ígéretét, miszerint segít nekik. Más kérdés, hogy Kirké tanácsa nem tűnik veszélytelennek, ugyanis Odüsszeuszéknak le kell szállniuk az alvilágba, ahol majd Teiresziász, a vak jós fogja neki elmondani, hogy hogyan térhet végre haza. Odüsszeusz nincs elragadtatva a lehetőségtől, hogy Hádész birodalmába kiránduljon, de nincs jobb ötletük, így a következő kaland az alvilágba viszi őket. Ott bemutatják a Kirké által előírt szertartást, majd megjelenik Teiresziász szelleme is, aki azért túl sok jóval nem biztatja őket. Odüsszeusz előtt még hosszú és gyötrelmes utazás vár, aminek végén egyáltalán nem biztos, hogy haza is ér. Homérosz: Odüsszeia (elemzés) – Oldal 6 a 10-ből – Jegyzetek. Viszont biztos, hogy nem ér haza, ha Heliosz, a napisten szigetén, amire majd elvetődnek, esznek az isten marháiból. Na, akkor tuti, hogy nem látják többet Ithaka partjait, vagy esetleg talán csak Odüsszeusz, de ő is csak további hosszas bolyongás után. Ráadásul Teireszász azt is elárulja, hogy hazaérkezése után sem pihenhet Odüsszeusz, mert a házában kérők ostromolják feleségét, Pénelopét, hogy válasszon közülük új férjet.
Alakjukban Homérosz a civilizálatlan barbárságot, a vad és vak erőszakot szemlélteti. Odüsszeusz 12 társával indul szétnézni, bemennek egy nagy barlangba, ahol juhokat és kecskéket találnak összeterelve. Jóllaknak a sajttal, amit találnak. A következő veszélyes kaland elkerülhető lett volna. Azért kerül rá sor, mert Odüsszeusz kíváncsi, kielégíthetetlen tudásvágy dolgozik benne: látni akarja a barlang gazdáját. Este tér haza a barlang gazdája, egy Polüphémosz nevű küklopsz, betereli a nyájat és egy nagy kővel elzárja a barlang bejáratát. Ezután Odüsszeusz két emberét földhöz csapja és felfalja. A kiszolgáltatottság és tehetetlenség állapotával szemben, amibe kerülnek, csak az okosság, a leleményesség segíthet: Odüsszeusz sziporkázó ötlete. Odüsszeusz kiterveli a szökést: leitatja a küklopszot és elhiteti vele, hogy a neve Senkise. Odüsszeia szirének szigete port. Ezután megtüzesített szálfával kiszúrják Polüphémosz egyetlen szemét. A juhok hasa alá kapaszkodva jutnak ki, amikor az óriás elmozdítja a követ a bejárat elől.
Az elbeszélői hang és Zeusz véleménye alapján az eposz azt sugallja, hogy bár a világban való helyes eligazodáshoz nélkülözhetetlenek az istenek, az ember felelős saját sorsának alakulásáért. Vagyis a sorsa benne magában is rejlik. Akkor tud boldogulni, ha képes megfogadni az istenek tanácsait, ha tud mértéket tartani, és ha körültekintően és megfontoltan kivitelezi azokat a tetteket, amelyeket az istenek meghatároznak neki. Az Odüsszeia hőse a "felnőtt ember", akinek története azt példázza, hogy az ember alakítani tudja a reá mért sorsot (míg az Iliász szereplői legfeljebb tragikus hősiességgel felvállalni tudták azt). Az Odüsszeiá ban az emberi és az isteni világ határai elmosódnak: az ember testi szépsége vagy lelki nemessége, bölcsessége isteni eredetű, ezért a halandók gyakran istennek látszanak, istenekhez hasonlóan viselkednek. Odüsszeia szirének szigete film. Az istenek pedig gyakran egy-egy szép fiatal vagy bölcs öreg képében jelennek meg. Embereszmény: Odüsszeusz megtestesíti a kor embereszményét: olyan eposzhős, akit ellenállhatatlan vágy hajt hazafelé, de ugyanakkora erővel hajtja a kíváncsiság, a megismerés és tapasztalás vágya is, mivel érdekli a világ, mely hol ellenséges és veszélyes, hol vendégszerető és támogató.
Akkor sem, ha a zaj már elviselhetetlen és nélküle – látszólag – nincs mai életünk. Hazugság: a zaj valójában ennek a sivár, ostoba korszaknak a kísérőzenéje. Nem kell azonban részt vennünk a zsibvásárban, nem kell osztoznunk rajta másokkal. Meg kell keresnünk a csendet. Onnan kell újrakezdenünk mindent.