A KSH adatai szerint Magyarország népessége 9, 7 millióra csökkent. De ebbe a KSH beleszámolja a külföldön élő és dolgozó 700, 000 magyart, akikből fél millió az Orbán-kormány regnálása alatt távozott. Ez azt jelenti, hogy Magyarország itt lakó népessége 9 millióra csökkent. A távozók nagy része fiatalokból áll, de sok középkorú is van köztük. Minden negyedik magyar gyerek már külföldön születik, ennél a 700, 000 magyarnál. Ez még borúsabb jövőt fest elénk a népességcsökkenés láttán. Magyarország népessége ksc.nasa. Lényegében arra mutat rá, hogy szétesik a társadalmunk, ha így mennek tovább a dolgok. Olyan, mintha a magyar társadalom darabjaira hullana. Miért? Mert nincsenek kötőszövetei a társadalmunknak. Miért nincsenek kötőszövetei a társadalmunknak? Mi jelenti egy társadalom kötőszövetét? A munkahelyek önmagukban nem, de ha az emberek szakszervezetekbe lépnek be, közösen gyakorolnak hatalmat a munkahelyük fölött, akkor a szakszervezet fontos kötőszövet. A civil szervezetekbe tömörülés, önkénteskedés, például közös faültetés, közösségi szemétszedés, közösségi kertek kialakítása a városokban… Az amatőr sportszervezetek, amik a hobbi sportolókat összefogják.
Karácsony előtt pár nappal jelent meg a KSH Népességtudományi Intézete által készített Demográfiai Portré 2021 – című kiadvány. A háromévente megjelentő tanulmánykötet a hazai népesedési viszonyokat veszi górcső alá. A mostani kiadvány egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarország népessége a következő évtizedekben is sajnos csökkenni fog. Egy kis ország megcsinálta, amibe Orbán Viktornak beletörött a bicskája - Privátbankár.hu. Most azt a területet vesszük górcső alá, ami joggal tekinthető az Orbán-kormány egyik legnagyobb sikerének. Hatalmas növekedés a születések számában A közelmúlt stagnáló, enyhén csökkenő születésszámát követően 2020-ban 92 338 gyermek született Magyarországon, ez jelentős, mintegy 3, 5 százalékos növekedés az előző évihez viszonyítva, és a legmagasabb születésszám 2016 óta. Ha a születésszámok egyszerű változását nézzük, ekkora – háromezer főt meghaladó – éves növekedést az elmúlt három évtizedben egyszer sem tapasztaltunk Magyarországon, a legjelentősebbek (2000-ben és 2014-ben) is elmaradtak ettől – olvasható a Demográfiai Szemle 2021 című kiadványban.
A Belügyminisztérium az állandó népesség számát közli a bejelentett lakóhely alapján. A KSH adata viszont a lakónépességre vonatkozik, ami az életvitelszerűen Magyarországon tartózkodókat tartalmazza. Mindkét adat érvényes, a felhasználás céljától függ, hogy mikor melyik adatra van szükség.
Korlátozhatja a hazatelepülési kedvet az is, hogy az ingatlanárak kilőttek, a fővárosban, Torshavnban már sokan nem tudnak megfizetni egy megfelelő lakást vagy házat. Gondot jelenthet az is, ha megindul felfele a munkanélküliségi ráta. Magyarország népessége koh samui. "Az emberek könnyebben döntenek a távozás mellett, ha visszaesik a gazdaság, mint ahogy elhatározzák a hazatérést, ha jól mennek a dolgok" – hívja fel a figyelmet Rogvi, de úgy gondolja, a gazdaság jóval egészségesebb, mint korábban, így túlságosan nem aggódik a közeljövő miatt. ( Financial Times)
Piarista templom Kecskemét Kecskemét az 1930-as, 1940-es években A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, hajója már 1742-ben elkészült, tornya csak 1765-ben. Építését 3 évtizeden át maga a házfőnök, Demka Sándor irányította. A négy boltszakaszos templom Privigyéről ideszállított szószéken elhangzott nemcsak diákjaik, tanáraik, városi polgárok hallgatták, hanem pásztorok is. Piarista templom, Kecskemét. A Felvidékről érkezett a Szentháromságot ábrázoló háromemeletes főoltár. A mellékoltárok közül a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett, a Kalazanci Szent József és a Mária-oltár a legrégebbi. Négy ütemben készült a mai Piarista Rendház és Diákotthon. Az alapkő letételét követő ötödik évben fejezték be a mai kollégiumi szárny építését. Itt működött a rend kecskeméti iskolája Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy Fénykép Kecskemét piarista barokk templom Mayerhoffer András Mayerhoffer építőmester család Személyek, testületek létrehozó/szerző Révhelyi Elemér kiadó Kuny Domokos Múzeum Tér- és időbeli vonatkozás kiadás/létrehozás helye Tata térbeli vonatkozás Keskemét 6000, Kecskemét, Jókai u 1.
1862-ben megnyílt a 8. osztály, és a következő évben tartották az első érettségit. Az iskola lassan kinőtte a korábbi épületeket, ezért 1930 és 1933 között Hültl Dezső tervezésében új iskolaépület épült a piarista templommal és az "öreg iskolával" szemben. A piarista Szentháromság-templom 1948-ban plébániatemplomi címet kaptt, de 1958-tól 1978-ig állami beavatkozás következtében a váci egyházmegye papjai vezették a plébániát. Az iskolát 1948-ban államosították, de 1950-ben újra megnyílhatott 4 évfolyamos gimnáziumként a hozzá csatlakozó kollégiummal. Ma is a Duna-Tisza közének jelentős katolikus tanintézete általános iskolai és gimnáziumi oktatással. Diáknévsorok: Kecskemét | archivum.piarista.hu. Jeles tanítványai közé sorolhatók: Katona József, Táncsics Mihály, Klapka György, valamit Bábel Balázs, Dankó László kalocsai érsekek, Belon Gellért, Marosi Izidor püspök. A rendház főnöke és az iskola tanára volt Erdősi Imre a branyiszkói hős. (Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Budapest, Mikes K., 2007. p. 53-54. ) Intézmények működése az évszámok tükrében: Residentia: 1715-1728 Domus: 1728- Plébánia: 1948- Iskola: Óvoda: 2014- Elemi (1-4. elemi, 1-4. évf.
1948-ban azonban a kommunista hatalom az egész iskolát és a konviktust is államosította. Az állami gimnázium Katona József néven működött (1949-től összevonva a szintén államosított, református gimnáziummal), de 1950-től, az állam és egyház közötti, kikényszerített "megegyezés" után újra indulhatott a piarista gimnázium is, négy évfolyamon, diákotthonnal. Utóbbi célra a rend a régi gimnáziumi épületet (a templomtól délre) is visszakapta (azonban emeletét 1957-ig a Megyei Tanács irodái foglalták el), az új gimnáziumi épület nyugati oldalát azonban az állami Jókai Mór Általános Iskola használta. Intézmények. A gimnázium és a diákotthon tanári és prefektusi karát fiatal, de már tapasztalt piaristák alkották, akik önfeláldozó munkával színvonalas katolikus iskolát teremtettek diktatúra legsúlyosabb évtizedeiben is. A rendház mögött diákebédlő is főként a tanárok és diákok önkéntes munkájával készült el 1971-ben. A diktatúra bukása után, 1993-ban a piarista rend átvette az épületében működő állami általános iskola fenntartását, így a piarista iskola 12 osztályos, alsóbb szintjein koedukált intézménnyé bővült.
Az ap... Kecskeméti Fürdő 2011. december 22-én nyitotta meg kapuit az új Kecskeméti Fürdő. A 2800 négyzetméter fedett vízfelülettel rendelkező wellness fürdő az ország egyik legrangosabb versenyuszodáját is magában foglalja. Benkó Zoltán Szabadidőközpont Mesterséges záportározó tó, szezonális jellegű fürdőként működik. Alkalmas munkahelyi sportnapok és minden egyéb nagyszabású szabadtéri rendezvény lebonyolításához.
Látnivalók a környéken Városháza Kecskemét A kecskeméti Városháza a város főterén, a Kossuth tér 1. szám alatt található. 1893 és 1897 között épült, szecessziós stílusban. Tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula. Nagytemplom A kecskeméti Urunk mennybemenetele társ-székesegyház (közismert nevén nagytemplom) 1993 óta a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye társ-székesegyháza, a város és a Kiskunság legnagyobb temploma. 1774 és 1... Cifra Palota A Cifra Palota egy kecskeméti szecessziós épület, volt bérház, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel. Kecskeméti Vadaskert A Kecskeméti Vadaskert, területileg az ország legkisebb állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemuta... Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 15000 múzeális érték, csigacsont, népi, gyári játékok. A mozaikrejtvény játék Francois Boucher műalkotás alapján nyomtatott metszet. Cserépsíp gyűjtemény - román-magyar fazekas mesterek munkája.
Kedves Látogatónk! Üdvözöljük Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának települési értékeket bemutató honlapján. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény megteremtette a törvényi kereteket a nemzeti értékeink felkutatását és megőrzését szolgáló értéktár bizottságok tevékenységéhez. A törvény alapján Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-ban létrehozta a Kecskeméti Települési Értéktárat, majd megalapította a Kecskeméti Települési Értéktár Bizottságot azzal a céllal, hogy felkutassa, rendszerezze és népszerűsítse a város területén fellelhető települési és tájegységi értékeket, hozzájárulva ezzel a nemzeti tudat erősítéséhez, a magyarság összetartozásához, a hagyományok átörökítéséhez. A nemzeti értékek gyűjtése, nyilvántartása egy alulról építkező rendszeren alapul. A helyi értéktárak gyűjteménye adja a legszélesebb alapot, ahová bármely érték bekerülhet, amelyre a helyi közösség büszke és számára jelentőséggel bír. Az értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, amelyek belföldön és külföldön egyaránt bizonyítják a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást és jellemző tulajdonságaikkal, egyediségükkel, különlegességükkel a magyarság csúcsteljesítményét képviselik ().
A Kegyesiskolák Királynéja oltáron például azt a Mária-kegyképet jelenítette meg az ismeretlen festő, amelyet a rendalapító kívánságára helyeztek el annak római sírja feletti oltáron. Kalazanci Szent József oltárán a helyi hagyomány szerint a zsinóros dolmányba öltözött nemes úrfi, akit egy angyal vezet a szent elé, Koháry István gyermekkori ábrázolása. A leckeoldalon három (Szent Anna-, Pásztorok- és Szent Vendel-oltár), míg az evangéliumi (bal) oldalon két mellékoltár (Nepomuki Szent János és a Tizennégy segítő szent oltára) tanúskodik a világi hívek buzgalmáról. Az oltárok többsége a 18. század negyvenes-ötvenes éveiben készült, kivéve az 1780-as években elkezdett Szent Vendelnek szenteltet. Érdemes külön is kiemelni a Pásztorok oltárát, melyen egy betlehemes játékokra emlékeztető jelenet keretében imádják a kisded Jézust az oltárt alapító magyaros bajuszú és korabeli viseletű pásztorok. 1832-re felépült a kollégium, majd 1933-ra Hültl Dezső tervei alapján a gimnázium (ez utóbbi diákja volt a 19. század folyamán például Katona József, Táncsics Mihály és Klapka György is).