Pont ezért még felemelőbb, amikor elérkezik a film második fele, ami az éppen (még jobban) szétszakadó Berlint helyezi középpontba egy nem épp szokványos túszdráma és túszcsere kapcsán – mert még inkább magunkévá tehetjük azt a nézetet, hogy minden ember számít. Minden naivitása ellenére a Kémek hídja szerencsére mégsem fordul át valamiféle blőd-giccses szenvedéssé (mint mondjuk a Hadak útján), épp ellenkezőleg: Spielberg remek arányérzékkel dolgozik, nem lendül át a ló túlsó oldalára, és képes úgy élővé tenni egy történelmi eseményt, hogy szinte csak párbeszédeket hallunk (nincs szó semmiféle kémfilmbe illő pillanatról, itt nincs golyók elől szaladgálás és kötélhágcsón való átsiklás Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe). A Matt Charman és talán még inkább a Coen-testvérek nevéhez fűződő forgatókönyv ilyen téren lenyűgözően jól teljesít: nagyszerűen tartja fent a fesztültséget, a kicsit túlhúzott játékidő sem válik unalmassá, ráadásul képes Tom Hanks-nek egy olyan karaktert adni, amiben megint lubickolhat.
2022-03-19 10:47 Az orosz–ukrán háború miatt kedvem támadt hidegháborús filmeket nézni. Az egyik ilyen csemege a Kémek hídja című film, amely a hatvanas évek elején játszódik. A film főszereplője sikeres és elismert ügyvéd (Tom Hanks játssza) New Yorkban, és furcsa feladattal bízzák meg. Előzménye, hogy az amerikaiak elfognak egy szovjet kémet, a közvélemény és a bíró ki akarja végeztetni az idős embert, de James Donovan ügyvédnek sikerül megmentenie az életét. Akkor még nem sejtették, hogy milyen sokat is ér a szovjet kém! Az történt ugyanis, hogy a szovjetek elfogtak egy amerikai vadászpilótát. Adódott tehát az alku és a csere lehetősége a két fél között. Az amerikaiak kire másra is bízhatnák ezt a nehéz feladatot, mind Donovanre. Vajon mit lehet kihozni ebből a helyzetből a hidegháború legsötétebb korszakában a berlini fal árnyékában? Megjelent a Magyar7 2022/ámában. Forrás: Tovább a cikkre »
Akkor hoz pénzt a kísértet, ha nevetni lehet rajta Forrás: UIP-Duna Film middle on 5489 3659 A tízes észak-amerikai toplista (zárójelben a hétvégi bevétel és az eddigi összbevétel millió dollárban): 1. Libabőr ($23, 5 / $23, 5) 2. Mentőexpedíció ($21, 5 / $143, 8) 3. Kémek hídja ($15, 4 / $15, 4) 4. Bíborhegy ($12, 9 / $12, 9) 5. Hotel Transylvania 2: Ahol még mindig szörnyen jó ($12, 3 / $136, 4) 6. Pán ($5, 9 / $25, 7) 7. A kezdő ($5, 4 / $58, 7) 8. Sicario - A bérgyilkos ($4, 5 / $34, 7) 9. Woodlawn ($4, 1 / $4, 1) 10. Az útvesztő: Tűzpróba ($2, 8 / $75, 4) Kísértetházban szemétség kanalat csikorgatni... Tom Hanks talált egy diákigazolványt, keresi a gazdáját October 6, 2015 Hanks új filmjét, a Steven Spielberg rendezésében készült Kémek hídja című hidegháborús thrillert november 26-tól vetítik a magyar mozik. Tom Hankset egy orosz kém dicséri Tom Hankset meghatotta a magyarok szenvedése Tom Hanksre úgy néznek, mint egy utolsó szemétládára...
Vének háborúja Publikálva 2015. november 26. 11:00 Hollywoodban aligha íródik olyan forgatókönyv, amely ne fordulna meg Steven Spielberg asztalán. A rendező-producer bő negyvenéves mozis karrierje során pedig megannyi különböző filmet letett már az asztalra, így soha nem lehet tudni, hogy melyik lesz az a szkript, tervezet vagy éppenséggel sztorikezdemény, amire producerként mindenképp, de akár rendezőként is rávetheti magát - habár az ő esetében a "rávetés" nem túl találó kifejezés, inkább a "felkarol", "magáévá tesz", vagy a némileg szentimentális "magához ölel" akkurátusabb lenne. Spielberg a hidegháborút kiskamaszként élte meg, és rettegett a nagybetűs Bombától. Az iskolai oktatófilmekkel olyan elemi szinten nevelték belé a félelmet, hogy egyik este míg a szülei valahol partiztak, ő minden kádat, csapot megtöltött vízzel arra az esetre, ha az ivóvizet sugárzás érné. Ez a jelenet a Kémek hídjá ban is visszaköszön, mert hát Spielberg azokat a témákat, toposzokat, helyzeteket szereti, melyeket közvetve-közvetlenül ő is megél.
A fogolycserét Donovanra bízzák, aki csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha Abelért cserébe nem csak a pilótát, hanem a diákot is kiadják. A cselekmény színhelye áthelyeződik Berlinbe, ahol Donovan csak minimális támogatásban bízhat, de leginkább saját magában. A számára ismeretlen terepen dolgozó ügyvéd előbb-utóbb feltalálja magát és saját szakállára hoz meg bizonyos döntéseket, álmatlan éjszakákat okozva ezzel az amerikai, a szovjet és a kelet-német diplomáciának. Míg Clint Eastwood hazafias érzelmű filmjei túldimenzionálják hőseiket, addig Spielberg és Hanks a könnyebb fogyaszthatóság érdekében végtelenül leegyszerűsítik a karaktert. Utóbbiak zsenije abban rejlik, hogy görbe tükröt tartva az átlagamerikai néző elé, mely szerint lám, ennyit tudtok a történelmünkről és lám, ilyen egyszerűen boldoggá lehet tenni titeket, egyúttal maradéktalanul ki is szolgálja az igényeiket. Még ennél is továbbmegyek, jellegzetesen amerikai történeteteket tesznek univerzálissá azzal, hogy a legalapvetőbb emberi érzésekre, értékekre, vágyakra helyezik a hangsúlyt alkotásaikban.
A National Geographic Egyiptom elveszett kincsei című sorozata bejárja az észak-afrikai országot, hogy bemutassa a modern archeológia legújabb eredményeit. Mindazoknak ajánlható, akit érdekelnek a piramisok, Kleopátra, Nefertiti, Tutankhamon titkai. Alighanem Egyiptomban rejlik a legtöbb és legkülönlegesebb régészeti lelelet a világon. Az Egyiptom elveszett kincsei dokumentumfilm-sorozatban a tudósok a piramisok sötét járataiban kúsznak; ismeretlen, hosszú ideje lezárt sírkamrákat nyitnak fel, és háromezer éves, mégis jó állapotban megmaradt múmiákat vizsgálnak 21. századi eszközökkel. A sorozatban a tudósok megpróbálnak választ adni a piramisokkal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésekre: Miért és mikortól emeltettek maguknak piramisokat az egyiptomi fáraók? Miként lehetett megfelelni a nagyratörő uralkodói elvárásoknak? Mi volt a korabeli mérnökök és építőmunkások titka? Mi vetett véget a piramisok korszakának? Egy idő után miért hagyták magukra az ókori egyiptomiak ezeket a nagyszerű építményeket?
Egyiptom elveszett kincsei - vasárnaponként 21 órától | National Geographic - YouTube
EGYIPTOM ELVESZETT KINCSEI Érdekességek – Gondoltad volna? Hallottál már Elephantiné szigetéről? Asszuán mellett található. Núbián keresztül ezen a szigeten át érkezettek a hatalmas aranyrakományok Egyiptomba. Az ókori Egyiptomban gyakran készített sztéléket, vagyis kőtáblákat. A kőtáblákra különböző szövegeket, információkat véstek. Lehetett határjelelő tábla, továbbá törvényeket is véstek rá. A kártus, az a hosszúkás keret, amibe a királyi család tagjainak nevét vésték. De nemcsak ezt a célt szolgálta, hanem, az egyiptomiak hite szerint, a kártus megvédte a fáraókat a rossz szellemektől az életükben és haláluk után is. A szkarabeusz, másképpen a ganajtúró bogár gyakran látható az egyiptomi hieroglifákon. A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A "kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után.
Forrás: Windfall Films Ltd Alighanem Egyiptomban rejlik a legtöbb és legkülönlegesebb régészeti leletet a világon. Az Egyiptom elveszett kincsei dokumentumfilm sorozatban a tudósok a piramisok sötét járataiban kúsznak; ismeretlen, hosszú ideje lezárt sírkamrákat nyitnak fel, és háromezer éves, mégis jó állapotban megmaradt múmiákat vizsgálnak 21. századi eszközökkel. Archeológus munka közben. Forrás: Windfall Films Luxor Forrás: Windfall Films/Nicholas Frend A sorozatban a tudósok megpróbálnak választ adni a piramisokkal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésekre: Miért és mikortól emeltettek maguknak piramisokat az egyiptomi fáraók? Miként lehetett megfelelni a nagyratörő uralkodói elvárásoknak? Mi volt a korabeli mérnökök és építőmunkások titka? Mi vetett véget a piramisok korszakának? Egy idő után miért hagyták magukra az ókori egyiptomiak ezeket a nagyszerű építményeket? A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotásának, az oroszlántestű gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak.
3. A kártus, az a hosszúkás keret, amibe a királyi család tagjainak nevét vésték. De nemcsak ezt a célt szolgálta, hanem, az egyiptomiak hite szerint, a kártus megvédte a fáraókat a rossz szellemektől az életükben és haláluk után is. 4. A szkarabeusz, másképpen a ganajtúró bogár gyakran látható az egyiptomi hieroglifákon. A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték. 5. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A "kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után. Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni. 6. A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé.
Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni. A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé. A Hafé-piramis, a gízai-piramismezőn található, és úgy tűnik, mintha ez lenne a legmagasabb, holott igazából az alacsonyabb piramisok közé tartozik. Azért tűnik magasnak, mert egy magasabb platón építették fel. Tut-an-khamon nevében a középső szótag valószínűleg azt jelenti, hogy "élet". Feltételezhető, hogy Tutankhamonnak volt egy szoptatós dajkája, mégpedig a saját lánytestvére. Archeológiai kutatások szerint Tutankhamon egész életében betegeskedett. Maláriában szenvedett, valamint Köhler-betegségben. Ez utóbbi a csontok és a porcok ritka gyulladása. A fáraó esetében ez a betegség a lábát támadta meg. Erre utal az is, hogy a sírjában sétabotot is találtak.
A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A "kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után. Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni. A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé. A Hafé-piramis, a gízai-piramismezőn található, és úgy tűnik, mintha ez lenne a legmagasabb, holott igazából az alacsonyabb piramisok közé tartozik. Azért tűnik magasnak, mert egy magasabb platón építették fel. Tut-an-khamon nevében a középső szótag valószínűleg azt jelenti, hogy "élet". Feltételezhető, hogy Tutankhamonnak volt egy szoptatós dajkája, mégpedig a saját lánytestvére.