Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy a visszatérő rakéta hol fog landolni, miután belép a Föld légkörébe, McDowell szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy a tengerbe fog zuhanni, mivel a bolygó 71 százalékát az óceán borítja. A tudós hozzátette: a rakéta néhány darabja túl fogja élni a visszatérést, aminek hatása egyenértékű azzal, "mintha egy kisrepülőgép zuhanna le, és 100 mérföldes körzetben szóródna szét". McDowell hangsúlyozta, hogy 1990 óta tíz tonnánál nagyobb súlyú űreszközöket nem engednek ellenőrizetlenül visszatérni a Földre. A Hosszú Menetelés 5B azonban mintegy 21 tonna lehet. A számítások alapján a rakéta körülbelül május 10-én tér vissza a Földre, de ehhez képest még egy-két napnyi eltérés lehetséges. McDowell szerint amint kiderül, hogy melyik nap érkezik, a szakértők meg tudják jósolni a leszállás idejét egy hatórás időablakon belül. Az állandó kínai űrállomás létrehozásához a mostanival együtt 11 missziót kell teljesíteni, a jövő év végére pedig felküldik az állomásra az első háromtagú űrhajóscsoportot, amely hat hónapig fog ott-tartózkodni.
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy pénteki rendszeres médiatájékoztatón pedig azt mondta: Világszerte bevett gyakorlat, hogy a rakéták felső szintjeit hagyják elégni, miközben visszatérnek a légkörbe. A Hosszú Menetelés 5B-probléma egyébként messze nem oldódott meg. A rakéta most egy pilóta nélküli Tianhe-modult állított pályára, amely egy állandó kínai űrállomás része lesz. Az építkezés keretében további 10 missziót indítanak, hogy 2022-re elkészüljön a háromszemélyes állomás. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A napokban többször is beszámoltunk róla, hogy a Hosszú Menetelés 5B nevű kínai rakéta mindenféle kontroll nélkül zuhan majd vissza a Földre, a Reuters pedig az amerikai Aerospace Corporation kalkulációira hivatkozva arról ír a legújabb cikkében, hogy a maradványok szombat éjszaka vagy vasárnap hajnalban léphetnek be a légkörbe. Pénteken Kína külügyminisztériuma úgy nyilatkozott, hogy visszatérés közben a rakéta darabjai el fognak égni, és nagyon alacsony a valószínűsége, hogy bármiféle kárt okoznának. Hasonlóan nyilatkozott Jonathan McDowell, a Harvard Egyetem asztrofizikusa is, aki szerint a helyzet nem drámai, és kicsi az esélye, hogy valakit eltalál a rakéta egy darabja. A szakértő szerint egyelőre lehetetlen megmondani, hol fog becsapódni a törmelék, hiszen a rakéta olyan nagy sebességgel halad, hogy naponta váltogatja az útvonalát. Valószínűleg az óceánban landolnak majd a darabok, egészen egyszerűen azért, mert ez teszi ki a bolygó felszínének jó részét. Kína április 29-én juttatta a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját a Hosszú Menetelés 5B rakétával.
A Hosszú Menetelés 5B visszatérése teljesen ellenőrizetlen módon zajlik, egyesek attól tartanak, hogy a szerkezet lakott területen landol. A hétvégére várható a múlt héten fellőtt kínai rakéta ellenőrizetlen visszatérése a Földre, amelyet nyomon követ az amerikai űrparancsnokság – közölték szerdán amerikai katonai illetékesek. A Hosszú Menetelés 5B nevű rakétával múlt csütörtökön juttatta Kína a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját, a Tian-he-t (Mennyei Harmónia). A Hosszú Menetelés 5B a felbocsátás után ideiglenes pályára állt, és megkezdte az előkészületeket a visszatérésre. Mivel a visszatérés ellenőrizetlen, egyes szakemberek attól tartanak, hogy a darabjai akár lakott területen is landolhatnak. A rakéta visszaérkezésének pontos helyét a Föld légkörébe "nem lehet meghatározni egészen a visszatérés utolsó órájáig", amely május 8-án várható. A Los Angelestől 257 kilométerre északnyugatra fekvő Vandenberg légi támaszpontról követik nyomon a rakéta útját – közölte az űrparancsnokság.
A szakértők szerint nincs ok az aggodalomra, mert jó eséllyel az óceánban kötnek majd ki a darabok, nem valószínű, hogy eltalálnak valakit. ( /)
Nelson, a volt szenátor és űrhajós kijelentette: Nyilvánvaló, hogy Kína nem felel meg az űrhulladékkal kapcsolatos felelős előírásoknak. Az orbitális pályák potenciális törmelékzónája északon akár New York, Madrid vagy Peking, délen pedig Chile, Ausztrália és Új-Zéland térségéig terjedhet. 1979 júliusában a Nasa Skylab űrállomás nagy darabjai estek le pályájukról, majd irányíthatatlanul Ausztráliában landoltak. A 42 éve történt baleset óta a legtöbb ország már az űrszondák tervezésénél igyekszik elkerülni az ilyen eseteket. A kínai rakétatervezők lustának tűnnek, hogy nem foglalkoztak ezzel – közölte Jonathan McDowell harvardi asztrofizikus. Kapcsolódó Becsapódott a kínai rakéta Nem messze a Maldív-szigetektől. Egyelőre nem tudni, hogy a rakéta részei elérték-e a lakott területet. A Global Times nevű kínai bulvárlap viszont a nyugat eltúlzott reakciójának minősítette az aggodalmakat, és elutasította azokat az állításokat, hogy a rakéta nem volt irányítható és akár kárt is okozhatott volna.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Új vagy nálunk? Kezdj itt. Fiókom Rendeléseim Lépj velünk kapcsolatba