A magyar külügyminiszter a csütörtöki NATO-csúcs helyszínéről jelentkezett be. "Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok hetek óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. Szijjártó Péter elmondta, hogy a NATO szervezeti szinten nem szállít fegyvert Ukrajnának, és katonai tömb jelenleg érvényben lévő hivatalos álláspontja tökéletesen egybevág a magyar nemzeti érdekekkel. Eszerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain, és a magyar álláspont az, hogy ennek így is kell maradnia. Az olasz tésztára és a pizzára is hatással vannak a szankciók. Szijjártó beszélt arról, hogy vannak veszélyes javaslatok az asztalon, ilyen például a légtérzár ötlete, ami légiháborút jelentene a NATO és Oroszország között. A magyar külügyminiszter az amerikaiak által szerdán felvetett, NATO-csapatoknak a térségbe való telepítéséről elmondta, hogy véleménye szerint a magyar honvédség elegendő az ország határainak védelméhez, ugyanakkor készen áll részleteiben megvitatni a javaslatot.
Fotó: Shutterstock Stefano Fugazza, a milánói kézműves vállalkozásokat képviselő Unione Artigiani elnöke a La Repubblicának azt mondta, máris tucatnyi pékséget fenyeget bezárás a megemelkedett alapanyagárak miatt. A harmadik generációs sütödét vezető Fugazza hangoztatta, hogy nemcsak a liszt, hanem a közüzemi díjak, valamint a szállítási költségek is jelentősen nőttek. A cukor ára egy év alatt ötven százalékkal drágult. A háború megnehezíti a műtrágya beszerzését is, amely több mint 95 százalékban külföldről, részben Ukrajnából érkezik. Hiánnyal számolnak növényi olajból is: Olaszország a belföldi fogyasztás egyharmadát tudja megtermelni, a többit mostanáig hajókkal szállították Mariupol és Odessza kikötőjéből. A La Repubblica számításai szerint a kenyér és a tészta ára harminc százalékkal emelkedhet, ami a pizzériák, éttermek árait is növelni fogja.
A precedens értékű garázs esete A bevezetőben említett, nemrég hozott határozat egy olyan teremgarázs tárgyában született, amely 126 személy osztatlan közös tulajdonában állt, tehát a tulajdonostársakat elővásárlási jog illette meg. Az eladó az elővásárlásra jogosultak nagy számára tekintettel úgy ítélte meg, hogy a tulajdonostársakat nem szükséges értesíteni a vételi ajánlatról, így az adásvételi szerződést a felek megkötötték. Az ügy felperese az egyik tulajdonostárs volt, aki az illetékes földhivatalnál szerzett tudomást a tulajdoni hányad eladásáról. A tulajdonostárs levélben fordult az eladóhoz, amelyben jelezte, hogy gyakorolni kívánja elővásárlási jogát. A felek azonban nem vonták vissza a földhivatali kérelmet, és a földhivatal az eredeti vevő tulajdonjogát bejegyezte. Ezért az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs a bírósághoz fordult. A keresetet az első és a másodfokú bíróság egyaránt elutasította arra hivatkozva, hogy a jogosultak nagy számára tekintettel az eladó valóban nem volt köteles közölni a jogosultakkal a vételi ajánlatot, ezért a felek az adásvételi szerződés megkötésével nem sértették meg az elővásárlási jogot.
Címzett ismeretlen: Kevésbé valószínű állapot, amikor valakinek olyan címe van a tulajdoni lapon feltüntetve, ami nem valós. Ebben az esetben ismételten meg kell kísérelni a kézbesítést, mert lehetséges, hogy csak a postás húzta rossz helyre az "X"-et. Milyen összeget kell ráírni az ingatlan adásvételre? Sokan játszanak azzal, hogy alacsonyabb öszeget írnak rá az ingatlan adásvételi szerződésre, mint a valós érték, remélve, hogy így az illeték és a fizetendő adó is kisebb lesz. Osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan adásvétel esetén ez különösen kockázatos lehet. Ilyenkor bármely tulajdonostárs élhet elővételi jogával és az alacsonyabb áron az eladónak kötelessége az ingatlan adásvételi szerződést vele megkötni. (Vannak itt is megoldások, de erre most nem térek ki. Ez már kizárólag személyes konzultációval megoldható kérdés. )
Vagy a nagy dolgomat az ő vécéjében végzem el. Jogom van hozzá. Az más kérdés, hogy a szomszéd nem biztos, hogy tolerálná ezt a dolgot, tehát jókora veszekedéseknek néznék elébe. Hülyeség, amit mondtam? Nyilván. De gondolj bele: Egy tulajdonosi közösségben elég egyetlen hülye, és máris megvan a probléma. És ez eladás szempontjából azért gáz, mert a vevőnek ki kéne fizetni egy szakajtónyi pénzt az ingatlanért. 2. ) Nem hitelezhető. Sőt, a CSOK-kal is probléma lesz. A fent elmondottak szerint nem tisztázottak a viszonyok. Ezért a bank nem ad hitelt az ilyen történetek finanszírozására. Ettől még készpénzes vevőnek eladható az ingatlan, amennyiben ő bevállalja ezt a helyzetet. De lássuk be, hogy a mostani árszintek mellett erre azért kevés az esély. 3. ) Közös órák. Osztatlan közös tulajdon esetén előfordul, hogy a két félnek 1 villanyórája, gázórája illetve vízórája van. Ebből nincs gond, amíg mindkét fél rendesen fizeti a részét. De ahogy az egyik tulaj nem fizet, a másiknak kell kifizetnie az ő részét is.
Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a többieket az ingatlan használatából. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. 2. Tévhit: Ha a tulajdonostárs a többiek részét is használja, akkor tőle ezért a többlethasználatért díj követelhető. Az előző tévhitből következik nagyon gyakran a következő félreértés. A közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja, és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.