Home » » Bódi László Cipő sírján egy olyan bölcs mondat áll, amely mindannyiunk számára reményt adhat a nehéz pillanatokban Idén márciusban már 9 éve, hogy nincs köztünk Bódi László, vagy ahogyan mindenki ismerte, Cipő. Nem csupán kiváló művész volt, de bölcs és nagyon jó ember is. Index - Kultúr - Miniszobrot állítottak Cipő emlékére Ungváron. Egy interjúban, amelyet a Blikk készített vele a halála előtt egy évvel számos érdekességet megosztott magáról, és ebből azt is megtudhattuk többek között, hogy milyen jól megalapozott, szilárd értékrenddel bírt. Megtudhattuk többek között, hogy az akkor 22 éve együtt zenélő Republic együttes valószínűleg a legtöbbet koncertező magyar együttes volt, amelynek belső egységét a pénz sem tudta kikezdeni: egyenlően osztoztak, és mindenkinek lehetősége volt arra is, hogy megvalósítsa önmagát. Példaértékű elgondolások! Cipő sírköve sem hétköznapi, azon gyönyörű gondolatok állnak:
Ez egy borzasztóan megható momentum volt, amit többen rögzítettek is, majd feltöltöttek a videómegosztókra. Mostanra azonban a helyszínen készült felvételek közül már csak egy lelhető fel. A dal, amit Cipő ránk hagyott, az Árad a szeretet címet kapta, és eredetileg a Baltazár Színház felkérésére készült. Búcsú Bódi László Cipőt 2013. március 22-én helyezték örök nyugalomra a kistarcsai temetőben, utolsó útjára több ezren kísérték. A ravatalnál az énekes emlékét pályatársai, barátai idézték fel, köztük a zenekaralapító Boros Csaba és Bródy János dalszerző-előadóművész. Bódi László Cipő sírján egy olyan bölcs mondat áll, amely mindannyiunk számára reményt adhat a nehéz pillanatokban ~ .. A Blikk úgy tudja, hogy teljesítsék a végakaratát, Cipőt kétszer búcsúztatták el. Miután a gyászoló tömeg szétszéledt, a családtagok és a legközelebbi barátok visszamentek a sírhoz, gyertyát gyújtottak és lejátszották a szovjet himnuszt, az énekes ugyanis korábban azt mondta, kommunista hangulatú temetést szeretne, pap nélkül. Cipő állítólag kommunistának vallotta magát, ami nála annyit jelentett, hogy ha neki vannak javai, akkor másnak is legyenek.
MN: Említetted a magyar zenei gyökereket. Mégis mit jelent ez? BL: Népdalokat. Zenei általánosba jártam, ott megtanultam egy csomó népdalt, és ezek a mai napig nagyon komoly hatással vannak rám. Nem véletlen, hogy készült egy olyan válogatáslemezünk is, amelyen azok a Republic-dalok szerepelnek, amelyek kimondottan népzenei ihletésűek. MN: Hogyan keveredtél a magyar szórakoztatóiparba? BL: Tizennégy éves korom óta írok dalokat. Kezdetben volt egy zenekarom is, a Cipőfűző, még Kisvárdán, ahonnan származom. Aztán tizennyolc évesen fölköltöztem Budapestre. Bródy János "karolt fel" oly módon, hogy a koncertjein bemutatkozhattam szólóban. Ennek ellenére én mindig zenekarban gondolkodtam, de csak a kilencvenes évekre, a Republickal sikerült megvalósítani. Bódi László (Cipő) Archívum - Szerelmeszene.hu. MN: Nagyon hamar befutottatok. BL: Zuglóban játszottunk egy lakásban, és ennek valahogy híre ment. Jöttek a tévétől, a rádiótól, nyertünk egy tehetségkutatót, ami után a Boros Lajos, aki akkor a Hanglemezgyárnál volt illetékes, leszerződtetett.
Azon a koncerten viszont, amelyet a 2013-as Sziget Fesztiválon Cipő emlékére tartottak, sok más művésszel együtt ő is színpadra állt. Tóth Zoltán a Sziget Fesztiválon az Ég veled most című dalt adta elő/ Fotó: Pogonyi Nóra A nagyszabású "Őrizz engem ezen a világon" névre keresztelt eseményen, amelyre a fesztivál mínusz egyedik napján került sor, többek közt olyan előadók léptek fel, mint Charlie, Ördög Tibor Csipa, Koncz Zsuzsa, Halász Judit, Bródy János, Tolcsvay László, Nagy Feró, az Omega, Müller Péter Sziámi és Fenyő Miklós; ebből is látszik, hogy nem csak a közönség körében, hanem a szakmában is hatalmas elismerés övezte a Republic alapító-frontemberét. Az emlékesten ott volt Cipő özvegye és ikerlányai is. Cipő özvegye és lányai a Sziget Fesztiválon tartott emlékkoncerten / Fotó: Pogonyi Nóra Utolsó dal A csaknem 3 órás emlékkoncerten egy olyan dalt is lejátszottak, amelynek a szövegét Müller Péter Sziámi, a zenéjét pedig Cipő szerezte, ám a közös alkotás addig még nem került nyilvánosságra.
Munkájuk elismeréseként 2010-ben, a banda megalakulásának 20. évfordulóján a tagok megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Botrány-album Talán nem mindenki tudja, hogy nem sokkal a bemutatkozó lemezük után a zenészek kiadtak egy botrányanyagot is Üss a kazettára címmel, amely csupán egy 40 perces dobszólót tartalmazott. Mindezt azért, hogy letudják a tartozásukat akkori kiadójuk, a Hungaroton felé, és átigazolhassanak a Quint (később Quint-EMI) csapatához. A hivatalosan második albumként kezelt, magnókazettán értékesített kiadvány, amelyből még így is elfogyott 5000 darab, ma már ritkaságnak számít és a gyűjtők körében igen keresett. A hanganyag egyébként a Hungaroton oldalán fizetősen letölthető formában elérhető. Üss a kazettára borító / Fotó: Republic-YouTube Mitől működött ennyire jól? Ezt a kérdést rendre felteszik azoknak a zenekaroknak, amelyeket valamiért kitüntetett figyelemben részesít a közönség. Egyértelmű recept erre nincs persze. Az biztos, hogy Cipő rendkívül karizmatikus frontember volt, mindemellett zseniális dalszerző-énekes, aki olyan stílusjegyekkel ruházta fel a szerzeményeit, amelyekről már első hallás után rá lehetett ismerni.
Különlegessége, hogy minden irányból más alakúnak tűnik. A csaknem 20 méter magas kilátószintre 118 lépcsőfok vezet fel. Amikor a zárt, a környék élővilágát nagyméretű fényképeken bemutató lépcsőházból a rendszerint igencsak erős széllel dacolva a nyitott teraszra lépünk, lélegzetelállító 360 fokos panoráma tárul elénk. Csak északi irányban akadályozza kissé a kilátást a Bence-hegy közvetlen szomszédja, a 351 méter magas Meleg-hegy; az innen valószerűtlenül kicsinek tűnő, felületének jelentős részén nádassal színezett Velencei-tavat teljes egészében áttekinthetjük, a szemközti csücskén túl lévő Dinnyési Fertőig. Kilátó velencei tónál 1 rész. Alattunk Velence házai, a túlparton Gárdony katonás rendben sorakozó nyaralói terülnek el. Észak-északkeletre, az alacsony, de kackiás Csúcsos-hegy előtt a szintezési ősjegyéről híres Nadap uralja a látványt, közepén az 1904-ben épült, neogót stílusú Palermói Szent Rozália-templommal. Északkelet felé, a Cseplek-hegy szelíd lejtőitől balra feltűnnek a Budai-hegység magaslatai, köztük a Nagy-Kopasz és a János-hegy, míg jobbra kivehetjük Százhalombatta olajfinomítóját is.
A Velencei-hegység a tó vasútvonallal érintett (déli) oldalával átellenben húzódik, felkereséséhez leginkább az autót ajánljuk, persze a Népligetből induló buszokkal sem lehetetlen megközelíteni. Megismeréséhez kezdésnek ajánljuk a Bence-hegyi kilátót, ami egy meglehetősen fiatal építmény, 2018-ban adták át. A stratégiai fontosságú, Bencze István szőlőbirtokosról elnevezett magaslaton 1988-ig egy olajfúró torony funkcionált kilátóként, ekkor azonban életveszélyes volta miatt elbontották. Kilátó velencei tónál előzetes. Az új kilátó különös, csavaros formája már az autópályáról látszik, leginkább egy fehér gombára emlékeztet. Ez a benyomás illeszkedik az építtető Kruppa Gábor és Merkel Tamás építészek koncepciójába, ők egy többféle értelmezésre lehetőséget adó, titokzatos, virágkehelyre, hajlott fára egyaránt emlékeztető természeti formát terveztek a Bence-hegyre. Több versenyző is volt, köztük a Hello Wood is, végül a lakosok szavazatai alapján az ő pályázatukat valósították meg. Fotó: Jász Annamária - We Love Budapest A 210 méter magasan álló kilátóhoz vezető szerpentin mentén gyalogút is kanyarog, ahol többen is kaptattak felfelé nordic walking botokkal, a hegy "megmászásához" tehát adottak a körülmények.
A 2018 tavaszán átadott új kilátó stratégiai fontosságú, különösen szép panorámájú magaslatra épült: nemcsak az egész Velencei-tavat, hanem távolabb a Budai-hegységet és a Vértes, sőt még a Bakony egy csücskét is megcsodálhatjuk, ha elég tiszta az idő. A Bencze Istvánról, a környék első sikeres szőlőtermesztőjéről elnevezett Bence-hegyen 1988-ig már állt kilátó, konkrétan egy korábbi olajfúró torony. Ezt 1988-ban, miután egy német turista lezuhant róla, felrobbantották – egyszerűen lebontani ugyanis a szerkezete miatt nem lehetett, írja "A Bence-hegyi kilátó" című helytörténeti kiadvány –, így három évtizeden át csak a hegytetőről lehetett szemügyre venni az alant terpeszkedő Velencei-tavat. A hely kivételes adottságai azonban nem maradhattak kihasználatlanul: 2014 végén pályázatot írtak ki egy új kilátóra, amelyet aztán 2018 márciusában nyitottak meg. A velencei lakosok szavazatai alapján a Kruppa Gábor-Merkel Tamás páros alkotása épülhetett fel. Kilátó (Madárdal tanösvény) - Tudástár / Tudástár. A kőből és színezett betonból készült, sajátos formájú – a pályázatra "Betonvirág" fantázianéven benyújtott, a megálmodói szerint "a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra, esetleg kígyó vagy vízisikló fejére emlékeztető" – organikus építmény a Velencei-tó körül jóformán bárhonnan nézve azonnal magára vonja a figyelmet.
Itt megcsodálhatjuk a 2010-ben épült létesítményeket, pl. a sólyomszárny kaput és a domb tetején álló, hangulatos kis római katolikus templomot. Ha ismerjük a rovásírást, a templomdombon található kopjafán szereplő írást is megfejthetjük. E pihenő alkalmával meghallgathatjuk a tanösvény 9. számú tábláján elhelyezett hanganyagot, amely bevezet bennünket a Dinnyési-fertő világába. A Hagyományőrző Központból a Müller István túraszakasz 8. táblája felé vegyük az útirányt, a vasúti sínekkel párhuzamosan haladva Székesfehérvár irányába! A 8. Kilátó a velencei tónál. táblát az autóútról balra nyíló földes úton, az asztfaltos út közelében találjuk. A földes útra térve a 7., 6., pontokat jelző vonalon folytjuk utunkat, melynek során a Fertő gyógynövényeiről, hüllőiről és madarairól tudhatunk meg sok-sok érdekességet. Az 5. tanösvény állomás a dinnyési- fertői kilátó, madármegfigyelő torony. Innen ne menjünk tovább, hanem forduljunk vissza, nehogy a fokozottan védett területre tévedjünk! A táj szemügyre vétele után a Tóparti túra szakaszon térjünk vissza Agárdra, ahol a Gárdonyi Géza tematikus sétányon sorakozó tájékoztató táblák elvezetnek bennünket a Gárdonyi Géza Emlékházhoz.