Komáromban leleplezték Alapy Gáspár szobrát - YouTube
Tegnap este szokásomhoz híven bekészítettem egy bögre kávét némi süteménnyel az esti kedvenc tévéműsorom megtekintéséhez. Ez Dél-Komárom város testületi ülésének ismétlése. Rajtam kívül nem sok embert ismerek aki ezt a több órás esti műsort választja magának. Én viszont ajánlom mindenkinek aki ebben a városban él és kicsit is kíváncsi arra, hogy mit is tesznek megválasztott képviselői. A testület hangulata eddig sem volt felhőtlen, de a parlamenti választásokat megelőző időszakban igencsak paprikássá és kampányszagúvá vált. Már az év elején heves vita alakult ki a városban elhelyezendő szobrokkal kapcsolatban. A Trianon-i tragédia idei kerek 90. évfordulója kapcsán felmerült egy turul elhelyezése a körforgalom közepén ezt a baloldali képviselők azonnal elvetették és új ötlettel álltak elő. Ők ezt az évfordulót Alapy Gáspár Komárom város egykoron volt polgármesterének szobrának felállításával tisztelnék meg. A mostani testületi ülésre ismét visszatért ez a gondolat és a baloldal kampányfogásként felhasználva, a szoborállítási szándékról névszerinti szavazást kért.
nemzeti ünnep 2018. 08. 20. 09:20 Az egyik legrégebbi állami ünnepünk ezeréves története során számos elemmel gazdagodott, ám Szent István idején még öt nappal korábban ünnepelték. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, akkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Index - Belföld - Mit ünneplünk augusztus 20-án?. Szent István egyetlen, saját korából fennmaradt ábrázolása a koronázási paláston Forrás: Wikimedia Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.
Miért kötődik államalapító királyunk ünnepe augusztus 20-ához? Szent István uralkodása idején, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az úgynevezett törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István király éppen ezen a napon halt meg 1038-ban. ) Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ára, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Mit ünneplünk augusztus 20-án. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette!
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Eredetilega azonban I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra. I. István király augusztus 20-ra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Mit unneplunk augusztus 20 février. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Szent László király azonban augusztus 20-ra tette át az ünnepnapot, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap egészen 1771-ig, amikor XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából.
A rendszerváltás után ismét megrendezték a Szent Jobb-körmeneteket majd a hosszú idő után újra szabadon megválasztott Országgyűlés 1991. március 5-én ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Mit unneplunk augusztus 20 novembre. Az ezredfordulón pedig ezen a napon I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előtt bemutatott szentmisén bejelentette: a magyar Szent Istvánt a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé. Így az 1054-es nagy egyházszakadás óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.