Nagy port kavart a cikk megjelenése, mert ritkaságnak számít, hogy egy híresség felvállalja a saját történetét, életének intim részleteit. A közösségi média világában gyorsan eljutott mindenkihez a hír, nemcsak azokhoz, akik megvették az aznapi The New York Times-t. Vajon miért lett ekkora hatása világszerte? Egyrészt Jolie karizmatikus személyisége lehet a magyarázat, másrészt az a megfigyelés, miszerint a médián keresztül jelentősen befolyásolható az emberek megítélése a betegségkockázatokról, mivel az így hallott betegség bekövetkeztének valószínűségét általában az emberek nagyobbnak ítélik meg. Megijednek, mert tudják, hogy a mellrák a vezető halálokok közé tartozik a világon és megörülnek, hogy tehetnek ellene valamit. Nincs édesebb Angelina Jolie és lánya ölelkezős képeinél. Hírességként nagyobb hatást tudott elérni, mint a legtöbb tudományos egészségügyi kampány a mellrákkal kapcsolatban. Ha az esetet az orvosi kommunikáció szemszögéből vizsgáljuk, elmondható: amellett, hogy a színésznő - ismertségét kihasználva - a prevencióra hívta fel a figyelmet, egy másfajta orvos-beteg viszony kialakulását is előrevetíti.
A képen Anthony Hopkins társaságában. Fotó: Arcanum/Képes Európa Két év múlva azonban már róla beszéltek az Egyesült Államokban. A Thelma és Louise című filmmel pillanatok alatt népszerűvé vált. Felfigyeltek lágy vonásaira a hölgyek, asszonyok, a rendezők pedig nem a férfiúi szépségét, sokkal inkább a karizmáját vették észre. Így aztán már fontos szerepet kapott a Folyó szeli ketté című filmben, újabb esztendő múltán, ám az igazi áttörést, a világszenzációt és nyugodtan mondjuk ki, a világhírnevet a Szenvedélyek viharában című film hozta meg neki. Csodálatos mű. Csodálatos és megunhatatlan. Annyi érzelem, annyi vágyakozás, annyi mélység lakozik benne, hogy újra és újra felkavarja az embert. Időtálló klasszikus. S Brad Pitt olyan benne, mint egy vad, megszelídíthetetlen cowboy, a három fivér egyike, s a hosszú hajával, a lányos arcával valósággal megbabonázta a nézőket. S onnantól kezdve nem volt megállás, jött az Interjú a vámpírral, majd 1995-ben már nagyon is rövid hajjal, kevésbé lágy vonásokkal a Hetedik című borzongató thriller.
Angelina már kislánykorában eldöntötte, hogy színésznő lesz, de nem az apja miatt. Pályaválasztásában sokkal nagyobb szerepet játszott Marcheline, akivel közös szórakozásuk volt a filmnézés. Tizenegy évesen fel is vették egy színi tanodába, de a balhés kamaszkor egy időre eltérítette eredeti elképzelésétől. Tizennégy évesen otthagyta az iskolát, és úgy döntött, inkább temetkezési vállalkozó lesz. Ennek megfelelően elkezdett gyászruhában járni, haját lilára festette és a punk szubkultúrában talált új barátokat. Tizenhat évesen mégis visszatért a tanodába, majd befejezte a középiskolát akkori barátja nyomására. Ahogy azt több interjúban is elmondta már, a középiskolás évek számára a közösségtől való elszigeteltséget jelentették. A különc kamaszlány használt ruhákban járt, mivel anyja keveset keresett, Angelina ráadásul sovány, szemüveges, fogszabályzós lány volt, akit karakteres arcvonásai miatt is csúfoltak. A magányosság, a kívülállóság érzése felnőttkorában is elkísérte. Kapcsolata apjával már korán megromlott, bár többször tettek kísérletet nézeteltéréseik rendezésére, még közös munkáik is voltak a 2000-es évek elején.
Farkas arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik mostanában, azt válaszolta, hogy az űrkutatásból fakadóan elég sok mindennel, ugyanis számos meghívást kap itthonról és külföldről egyaránt. – Nemrégiben egy nagyobb projekt elősegítésében vettem részt. Nemrégiben tértem haza ugyanis Moszkvából, ahol a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem rektorával tárgyaltam – árulta el. Elmondása szerint, ha idehaza is beleegyeznek, akkor a moszkvai egyetem együttműködési szerződést ír majd alá a Semmelweis Egyetemmel. Farkas Bertalan, az ország Farkas Bercije 1980-ban a legnagyobb titokban készült első magyarként a 8 napos űrutazásra. Küldetése után hősöknek kijáró ünneplésben részesült, s hősi kitüntetést is kapott – Úgy gondolom, ez egy elég fontos dolog lesz a magyar kutatás-fejlesztés területén is, hiszen a Lomonoszov Egyetemen most hoztak létre egy olyan tanszéket, ahova olyan, a 18. évüket már betöltött egyetemista lányok és fiúk jelentkezhetnek, akik űrhajósok szeretnének lenni, s ott hat évig készülnek az űrhajózásra.
Apa és fia nem akarták kifejteni lapunknak, miért nem vesznek tudomást egymásról. A volt űrhajós fia sejtelmesen csak annyit árult el, hogy réges régen kötöttek erről egy megállapodást. Farkas Bertalan pedig elmondta: lezárt ügyként kezeli fiával való kapcsolatát. G. D. A. titok család Farkas Bertalan
Az Interkozmosz-programnak köszönhető, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljuthatott a világűrbe, akik hazánkon kívül Csehszlovákiából, Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból, Kubából és Vietnámból kerültek ki. Magyarországon 1977-től kezdték meg az erre alkalmas jelöltek felkutatását. Farkas Bertalan önként jelentkezett a programba, és minden orvosi, alkalmassági, terheléses, intelligencia-, és pszichológiai teszt elvégzése után bekerült a négy legjobb jelölt közé, akik megkezdhették a nagyon komoly, alapos kiképzést. 1978-ban válogatták be az esélyesek közé, végül ketten maradtak: Farkas Bertalan és Magyari Béla felkészülése már a Szovjetunióban, a Moszkva melletti Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban folytatódott, és két évig tartott. A Szaljut űrállomás szimulátorában készültek a nagy útra. Egészen az utolsó pillanatig nem dőlt el, hogy a kiképzést mindketten kiváló eredménnyel elvégző két magyar közül melyikük repülhet, végül Farkas Bertalant és szovjet űrhajóstársát választották, Magyari Bélát pedig Vlagyimir Dzsanyibekovval az esetleges helyettesítésre.
2018. december 17. Megjelent a Forbes Next, a Forbes technológiával, tudománnyal és jövővel foglalkozó különszáma. Fő témánk most a táplálkozás: mit eszünk ma, és mit fogunk húsz év múlva? Tényleg műanyag kerül belénk az ételekből? Az E-számoktól félni kell? Ami penészes, azt még megehetjük? Milyen tejet válasszunk? De nemcsak az étellel foglalkozunk: kerestünk 30, 30 alatti fiatal tehetséges kutatót tudományos (és tech) pályán. Beszélgettünk Csányi Vilmos etológussal és Farkas Bertalannal, az egyetlen magyar űrhajóssal is. A Forbes Nextet már megtalálod az újságos standokon és megrendelheted online! "Én egy apát szerettem volna a kislányomnak, nem egy hőst" – mondja Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós felesége, Anikó arról, mit gondolt amikor kiderült, hogy férjét is kiválasztották űrhajósjelöltnek, és költözhetnek Csillagvárosba, a Moszkva melletti speciális településre, ahol a kozmonautákat képezték a Szovjetunió fennállása idején. Az már hamar eldőlt, hogy Berci olyan pályára áll, ami később még űrhajózáshoz is vezethet.
Fotó: MHSZ/ Fortepan Az űrhajósok a Szojuz-35 segítségével június 3-án landoltak Kazahsztánban, a magyar űrhajós 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött el a világűrben. Farkas Bertalan utóbb A Szovjetunió Hőse és A Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést is megkapta. Fotó: Alexander Mokletsov /Sputnik /AFP