Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 191-198, 407. Tűzoltó utca 25 27. o. (2002). ISBN 963-9192-46-2 Tűzoltó utca 25. az Internet Movie Database oldalon (angolul) m v sz Szabó István filmjei Magyar nyelvű filmjei Álmodozások kora (1964) Apa (1966) Szerelmesfilm (1970) Tűzoltó utca 25. (1973) Budapesti mesék (1977) Bizalom (1980) Mephisto (1981) Redl ezredes (1985) Hanussen (1988) Édes Emma, drága Böbe (1992) Rokonok (2005) Zárójelentés (2020) Angol nyelvű filmjei Meeting Venus (1991) Sunshine (1999) Taking Sides (2001) Being Julia (2004) The Door (2012)
Rendezés: Ár Terület Fotó
2019. május 24. Tűzoltó utca 25. - ArtCapital. 15:30 Helyszín: Fő tér, Szentendre Rendező: Szabó István magyar játékfilm, 90 perc, 1973 A Tűzoltó utcában éjszaka is bontanak egy házat. A mellette álló bérház lakói a hőségtől, zajtól, portól nem tudnak nyugodtan aludni, ezért álmokkal és víziókkal keveredett emlékeik képei villannak fel emlékezetükben. Együtt átélt évtizedek, családi történetek és a történelem. "Házunk a múlt egy darabja – írja Szabó István a film mottójában –, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak. " Sára Sándor kamerája előtt különleges képek jelennek meg, melyeknek történetei időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz és egységes látomást alkotnak.
#4 Főoldal Bejelentkezés Részletes keresés Filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak Közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
A cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Erre választ kapunk elolvasva Biró önéletrajzi regényében, az 1975-ben megjelent "Csendes forradalom"-ban ahol így valott a találmány megszületéséről: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron. " Elõször egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót - ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatott be először - később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. Bíró László. A kezdetben készült példányokkal nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. Később ugyanezt a megoldást kis méretben is elkészítette, melyet írótollként alkalmazott.
Az 1920-as években újságírással foglalkozott, olyan nagy nevű lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. 10 fontos magyar szellemi alkotás - tízdolog. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt. Újságíróként 1932-1934 között a kortárs magyar művészeti folyóirat, a Hongrie-Magyarország-Hungary főszerkesztője, ezt követően az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. A megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben először fivére, György és barátja, Gellért Imre segítette, anyagi főtámogatója volt Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében.
A dinamó csupán közeli helyekre tudta zavartalanul átadni az áramot, nagyobb távolság esetén az energia túlnyomó része elveszett. A problémát három mérnök: BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1939), DÉRI MIKSA (1854 – 1938) és ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942) oldotta meg 1885-ben. Közös szabadalmuk a sarok nélküli, zárt vasmagú, váltóáramú transzformátorra vonatkozott. Máig is ez az 1885-ben bejelentett találmány az alapja az ipar és a háztartás gazdaságos és olcsó elektromos energiával való ellátásának. GOLYÓSTOLL A ma legelterjedtebb íróeszköz feltalálója BIRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985) újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, azaz a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Első golyóstoll-találmányát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be, majd 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel tett újabb szabadalmi bejelentést.
A Bíró-féle golyóstollat az angol kormány például azért vásárolta meg, mert a repülőgépeken nagy magasságokban is jól működött. A siker azonban átütő volt, olyannyira, hogy Bíró László József második hazájában ünnepelt feltaláló lett. Születésnapjából, 1986 óta Argentínában a Dia del Inventor, vagyis a Feltaláló Napja lett. A rendkívül sokoldalú, idős korában is szellemi frissességnek örvendő Bíró még 86 éves korában, halála előtt is dolgozott. A feltaláló születésének 100. évfordulójára a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint az Országos Műszaki Múzeum emléktáblát avatott fel Bíró László József utolsó budapesti otthonának házfalán, a második kerületi Cimbalom utca 12-ben.