A Bermuda háromszög nagy rejtélyei – Boszi Pláza Kihagyás A következő három eset a legtipikusabb és legismertebb a Bermuda-háromszög rejtélyei közül: 1872. december – Mary Celeste brit kereskedelmi hajó A Bermuda-háromszög legnagyobb rejtélyeként emlegetik, a rejtélynek azt a típusát, amelyben érintetlen hajót találnak legénység nélkül, erről a hajóról nevezték el. Tették azt annak ellenére, hogy megtalálási helye: É 30°20' Ny 17°15'. amely hely 1060 km-re van Gibraltártól nyugatra, ráadásul a hajó New Yorkból Genovába tartott, így a Bermuda-háromszöget egyetlen pillanatra sem keresztezte. A hajónapló utolsó bejegyzése november 24-én kelt, amikor a briggszkúner 180 km-re nyugatra volt az Azori-szigetektől. Saját korában a The New York Times beszámolói szerint szenzációt keltett, de nem olyat, amivel a mai Bermuda-rejtélyt azonosítjuk. A Mary Celeste-t megtaláló Moorhouse kapitányt kalóznak tartották, később biztosítási csalással vádolták. Az esetet Sir Arthur Conan Doyle is feldolgozta 11 évvel később, és az általa használt Marie Celeste névváltozat terjedt el a Legendában is, készpénznek véve, amit a kitűnő író papírra vetett.
Szinte lehetetlen leírni a címbeli térségben észlelhető bonyolult jelenséget ilyen kis terjedelemben. Itt legfeljebb arra van lehetőség, hogy néhány eset ismertetése kapcsán foglalkozzunk a "háromszög" titkával. A több százezer négyzetkilométeres terület Florida, Kuba és a Bermuda-szigetek között terül el, és már Kolumbusz első útján feltűnt a hajósoknak, hogy különféle fényjelenségek, egyéb megmagyarázhatatlan dolgok észlelhetők arrafelé. A következő századokban csak fokozódott a hatás; a háromszög számos rejtélyes természeti (valóban természeti? ) jelenséget produkált. Ezeket a korabeli tudomány szintjén nem tudták megmagyarázni, és bizony be kell látni, hogy a helyzet sok szempontból máig sem változott. [cn-social-icon] Az utóbbi évszázadban a hajóeltűnések bizonyultak a legnyugtalanítóbbnak. Számos jól dokumentált eset ismert. Az írásos feljegyzések szerint minden évben eltűnt legalább egy, de inkább több hajó ezen a tengerrészen 1854-től kezdve, méghozzá nem viharban, kalóztámadásban, hanem jó időben, minden külső ok kizárásával.
Kevés olyan térség van a Földön, amelyet annyi legenda övezne, mint az Ördög háromszögeként is ismert Bermuda-háromszöget: az elbeszélések alapján a régióban rengeteg hajó és repülő veszett el rejtélyes körülmények között. Egy stáb szakértők segítségével azt vizsgálta, hogy az események hátterében természeti jelenségek álltak-e. A Bermuda-háromszög titkai című háromrészes dokumentumsorozatot itthon a Viasat History tűzi képernyőre január 10-12. között 21 órától. A Bermuda-háromszög egy hatalmas nyíltvízi térség, amelyet a Miami, Puerto Rico és a Bermuda-sziget közti terület rajzol ki. Az Atlanti-óceán ezen része biológiai sokfélesége és időjárási jelenségei mellett a sokszor rejtélyesnek beállított katasztrófák miatt ismert. A Bermuda-háromszög titkai ban a szakemberek különböző módszerekkel igazolják, hogy még a legtitokzatosabb tragédiák mögött is triviális okok, többnyire időjárási események és emberi hibák álltak. A sorozat készítői ellátogattak Miamiba, a világ egyetlen hurrikánkutató központjába, ahol egy hatalmas tartályban, egy 1400 lóerős szélgép segítségével szimulálják a hurrikánok pusztító hatását, pilóta-kiképzők segítségével pedig arra is fényt derítenek, hogy milyen könnyen el lehet tévedni az óceán fölött.
Először a Tigernek veszett nyoma 1948. január 30-án huszonkilenc emberrel a fedélzetén, majd az Ariel is eltűnt 1949. január 17-én húsz fős legénységével együtt. Hogy mi történhetett a gépekkel, a mai napig nem lehet tudni. Egyik sem adott le vészhívást az eltűnése előtt, és a roncsokat sem találták meg. 4. Marine és Sylvia Újabb páros eltűnés, csak ezúttal hajóknak veszett nyoma, és tizenhárom év a különbség. A Marine Sulphur Queen nevű tankerként szállított volna a texasi Beaumontból a virginiai Norfolkba, ám sosem érkezett meg a rakomány. Az utolsó életjel a hajóról 1963. február 4-én érkezett, két nappal később, február 6-án bejelentették a hajó és harminckilenc fős legénységének eltűnését. Tizenhárom évvel később, 1976-ban a Marine Sulphur Queen testvérhajója, a Sylvia L. Ossa Bermudától keletre hajózott, amikor minden előzmény nélkül szintén eltűnt. Míg a Marine Sulphur Quenn roncsait sosem találták meg, a Sylvia L. Ossából néhány törmelék és üres mentőcsónakok maradtak hátra. Az űrlényektől a metángázig Az évtizedek során rengeteg kutató és lelkes amatőr próbálta már megfejteni a Bermuda-háromszög rejtélyét.
Az eltűnő tények rejtélye De mielőtt elfogadnánk ezeket a magyarázatokat, egy jó szkeptikusnak vagy tudósnak meg kell kérdeznie egy alaposabb kérdést: van-e valódi rejtély magyarázni? Larry Kusche nevű újságíró pontosan ezt a kérdést kérdezte, és meglepő válaszra jött: nincs rejtély a furcsa eltűnésekről a Bermuda-háromszögben. Kusche kimerítően átvizsgálta a "titokzatos eltűnéseket", és megállapította, hogy a történetet alapvetően hibák, titokzatos mongering, és bizonyos esetekben teljesen téveszthetőség okozta - mindezt tényfeltáró igazságként adták át. Végleges könyvében: "A Bermuda Triangle Mystery - Solved" című kiadványban Kusche megjegyzi, hogy a témában kevés író nehezen tudott valódi nyomozást végezni - többnyire összegyűjtötték és megismételték a korábbi írókat, akik ugyanezt tették. Sajnálatos módon Charles Berlitz nyelvi lehetőségei nem voltak hiteles kutatások vagy ösztöndíjak. Könyvében a paranormális - és a Bermuda-háromszögről - kifejezetten hibákat, hibákat és tudománytalan forgatókönyvet vetettek fel.
1. Az öt Avenger és a hidroplán 1945. december 5-én a floridai fort lauderdale-i katonai állomásról öt Grumman TBF Avenger típusú torpedóvető repülő indult háromórás gyakorlatra a hírhedt térségben tizennégy óra tíz perckor. Az idő tiszta volt, a pilóták szakmájuk kiválóságai közül kerültek ki, a gépeket alaposan felkészítették a műveletre – egyszóval minden adott volt, hogy eseménymentesen teljen a gyakorlat. De hiába az ideális körülmények, tizenöt óra negyvenöt perckor – amikor már meg kellett volna kezdeniük a leszállást – érkezett az első vészhívás, amiben a raj azt jelentette, hogy nem tudnak tájékozódni, és nem látják a szárazföldet. Negyven perccel később, tizenhat óra huszonnégy perckor érkezett az utolsó hívás Charles Carroll Taylor hadnagytól, amiben azt tudatja a központtal, hogy továbbra sem tudják, merre járnak: "Fogalmunk sincs, hol vagyunk. A támaszponttól körülbelül 225 mérföldnyire északkeletre kell lennünk… olyan, mintha…" Ezen a ponton megszakadt a kapcsolat a rajjal, nem jelentkeztek többé.
Ezen felül garantálja a hosszú távú jó és egészséges terméshozamot. A paszternák ideális előtenyészete egy zöld trágya, amely mélyen lazítja a talajt, például a csillagfürtöt, de az éhezés, például káposzta vagy paradicsom is megfelelő. Más Umbelliferae nem ajánlott. Tehát ha édesköményt, zellert, korianderét vagy hasonlót termesztettek, akkor kb. Négy évet kell várnia, mielőtt paszternák vethetnek. Paszternák: tenyésztés és gondozás a szabadban, magok ültetése tél előtt. Csak akkor tilos a tipikus replika betegségekkel való fertőzés veszélye. Az ágyban a paszternák kombinálhatók retekkel vagy salátával. Ezeket már betakarítják, amikor a paszternák olyan nagyra nőnek, hogy több növekedési helyre van szükségük. A hagyma vegyes kulturális partnerként is alkalmazható. gondoskodás Az első levelek kibontakozásakor az egyébként robosztus növények nagyon érzékenyek a fagyra. Ezért hideg tavaszi időjárás esetén a fejlődés ezen szakaszában gyapjúhuzat ajánlott. Ezenkívül az ágyat rendszeresen meg kell aprítani, hogy az eredetileg meglehetősen lassú paszternák ne legyenek gyomnövényesek.
Ebben A Cikkben: A sárgarépát számos módon meg lehet őrizni télen. Lehet aprítani poharakba vagy fagyasztva vagy láncolva egészként. Mindenféle sárgarépa alkalmas tartósításra és fagyasztásra, de különösen a későn. Téli tárolás bérleti díjban Azokban az időkben, amikor még mindig nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget szürettek a kertből, és nem álltak rendelkezésre hűtőszekrények és fagyasztók, a kertben gyakran földi kikötőket ültettek. Paszternák, a réparokon | Mindmegette.hu. Ezek a gödrök 30–40 centiméter mélyek voltak, amelyeket a kertben ástak ki és fehér homokkal feltöltöttek. Ebben a homokban a zöldségeket egyszerűen beletették, majd szükség szerint újra eltávolíthatták. Annak érdekében, hogy a zöldségek és a homok ne kerüljen esőbe és hóba, az ilyen talajbérleti díjat egy vagy több széles fapadlóval lefedték, és vastag szalmaréteggel borították rá, hogy megvédjék a zöldségeket a fagytól. Végül kerti talajjal vagy későbbi időben ponyvával borították. A levegő cseréje érdekében a szalma egy részének ki kellett támaszkodnia a tetején.
A szabadföldön történő vetés után gyökérnövényeket ad, amelyekből a következő évben ismét magvakat szerezhetnek. A mag kb. Két évig csírázik. Néhány paszternák gyökeret hagyhat télen a talajban tavasszal, anélkül, hogy meglátogatná az országot. Az ilyen mezőgazdasági technológia biztosítja, hogy a meleg érkezésekor gyorsan kedvezzék buja növényzettel, amely júniusban esernyőben kicsi sárga virágokkal virágzik. Ezután megjelennek a gabonafélék, amelyeket érés előtt összegyűjtés előtt összegyűjtenek. Paszternák vetőmagokból termeszthetők a következő évben. Paszternák ültetése Ezt a hasznos növényt egy előre elkészített területen vetik el tél előtt, október 15-ig. A magokat (több darab) sekély (kb. 4 cm) lyukakba temetik el, egymástól 10 cm-re. Hogyan tároljuk el az almát, a körtét és a diót télire? - Gyümölcs az asztalon - Gyümölcs. A sorok között 40 cm-re állnak. A tavasszal megjelenő palántákat elvékonyítják - kiválasztják a legerősebb megjelenésű növényt, amelyet megmaradtak. Mag vetési dátumok A magokat a föld megolvadásakor vetik el - leggyakrabban áprilisban, mivel ez egy hidegálló növény.
3 liter humuszt el kell osztani a felszínen. Feldolgozza le egy kultivátorral vagy kraillal, és hagyja, hogy az ágy körülbelül egy hétig pihenjen, amíg el nem ültetik, hogy a talaj leülepedhessen. vetés A vetésre márciusban enyhe helyeken kerül sor. Hűvösebb régiókban várjon április közepéig vagy végéig, akkor a paszternák magjai gyorsabban és egyenletesebben csíráznak. Vegye figyelembe a vetőmagzsákon a lejárati időt, és csak annyit vásárol, amennyit el tud vetni az idén, mert a vetőmag legfeljebb két évig csíráztatható. Sorokba vetve, 40 centiméter távolságra. Húzzon körül két centiméter mély hornyokat, és a megjelenés után a vetőmagokat 10-15 centiméter távolságra húzza meg. A hőmérséklettől függően a fiatal csemeték csak a kora tavaszi vetés után két-három héttel kezdik el a talajt és hajlítóként hajlítanak ("vasalási szakasz"). A hosszú csírázási periódusnak köszönhetően néhány gyorsan csírázó retekvet kell vetni kezdőmagként. A palántától a virágzásig: a paszternák kifejlődésének szakaszai Vetés és vegyes kultúra Bárki, aki követi a vetésforgót a zöldségek termesztésekor, biztosítja a növények optimális tápanyagellátását és növeli ellenálló képességét a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.
A paszternákból gyakran készült lekvár, illetve reszelt formájában sütemények édesítésére is használták. Ezt a tematikát követték később az angolok, akik a háború alatt kényszerűségből találták fel a ma már mindenki által ismert és kedvelt répatortát. A paszternákból az írek bort és sört is készítettek. Olaszországban a Párma környéki sertéseket tartják paszternákon, hogy a sonkájuk igazán finom legyen. Népszerűségét a burgonya megjelenése, illetve a cukor közkeletűvé válása törte meg, pedig ma is érdemes fogyasztani. A paszternák előnyei A paszternákban sok folsav, kalcium, kálium, B1-, B2-, B3- és C-vitamin, vas és cink található. Ezeken kívül magas a rosttartalma, a bélrendszer karbantartásában is jó szolgálatot tesz, valamint a régi rómaiak úgy tartották, hogy a paszternák vágykeltő hatással bír, azaz afrodiziákum, tehát akár a romantikus vacsora alkalmával is érdemes lehet bevetni. A paszternák beszerzése Ha paszternákot veszünk, ne túl nagy példányokat válasszunk, mert azok között sok a fás.
A lapos magokat 35-40 cm sortávolságra vessük el 2-3 cm mélyen. A magvak igen lassan csiráznak, különösen, ha nem jutnak elegendő nedvességhez. Ezért nagyon fontos, hogy a magvetést alaposan tömörítsük a gereblye fokával, és - ha hosszabb ideig nem esik az eső - öntözzünk. Számítva az elhúzódó kelésre, a pasztinákot sorjelző növénnyel (mustár, hónapos retek) vessük, ezek gyorsan kikelnek, és megmutatják, hogy hol várhatjuk a lustábban kelő pasztinák növénykék megjelenését. Ennek azért van jelentősége, mert megkönnyíti az első kapálást, ami viszont a pasztinák növekedését segíti elő. Mindenképpen ajánlatos a sorokat mielőtt fellazítani és a gyomosodást megelőzni, mert a növénykék kezdetben nagyon gyámoltalanok. Márpedig a pasztinák kifejlődéséhez 150-170 nap szükséges. A sűrűn vetett sorokat akkor ritkítsuk meg, amikor a növények már 2-3 levéllel rendelkeznek. A növények egymástól mért távolsága a sorban 10-12 cm legyen. A pasztinák szereti a bőséges és folyamatos vízellátást, ezért nyáron többször is meg kell öntözni.
A mesterséges étrend-kiegészítőkkel is fel lehet tölteni testünk raktárát vitaminokkal, de még mindig a természetes megoldás a legjobb. Arról nem beszélve, hogy így a vitaminokon kívül rostokat és ásványi anyagok is bejuttatunk a szervezetünkbe. Tárolás, de mit és hogya n? Akkor jártunk el igazán jól, ha a zöldségek és gyümölcsök begyűjtése során a minőségre is odafigyeltünk. Vagyis csak egészséges és sértetlen darabokra koncentráltunk. A tároláshoz megfelelő helyre van szükség, amely lehet kamra, pince, de akár verem is. Mielőtt bepakolnánk az alapanyagokat, fontos, hogy időt szánjuk annak rendbehozatalára is. Egy alapos takarítás és akár meszelés is jó szolgálatot tehet. Be kell szerezni tároló edényeket is, amelyeket úgyszintén fertőtleníteni érdemes. Minden gyümölcsnek és zöldségnek más a tárolási hőigénye. Nézzük, mi ez! Alma: kedvelt és általános vitaminforrásunk, amely még télvíz idején is remek alapanyagul szolgál levesekhez, süteményekhez is. Raktározásához hűvös 0-3 fok közötti hőmérsékletet kell biztosítani.