2020. szeptember 29., kedd Olvasólámpa, falra szerelhető - Jelenlegi ára: 1 000 Ft Fehér olvasólámpa, falra szerelhető. Hossza: 19 cm, Szélessége belső méret: 8 cm, teljes szélesség: 10 cm, magassága: 8 cm. Festett fém. Ára: 1000 Ft. A szállítási díj a napi aktuális díjnak megfelelő. Jelenlegi ára: 1 000 Ft Az aukció vége: 2020-09-29 15:05. Falilámpa eladó környékén - Jófogás. Bejegyezte: dele dátum: 4:00 0 megjegyzés: Megjegyzés küldése
A feltüntetett árak nem tartalmazzák az ÁFÁ-t és egyéb költségeket! Az alapos adatgondozás ellenére előfordulhatnak technikai hibák, eltérések a képekben, szövegekben az eredetihez képest Copyright © 2022 Schachermayer Kft. - Minden jog fenntartva. Dózsa György utca 54. • 2051 Biatorbágy • Telefon: +36 (23) 530-980 • Fax: +36 (23) 530-999
Szép erős fénye van. Olvasáshoz Tünde Szép erős fénye van. Olvasáshoz nekem tökéletes, ezért vettem. Falra szerelhető olvasólámpa akció! - Jelenlegi ára: 2 490 Ft. 5 Párom azt mondja jó😁 Éva Párom azt mondja jó😁 5 A termék praktikus, ilyenre volt Erzsébet A termék praktikus, ilyenre volt szükséges, nem foglal nagy helyet, és jó, hogy nem muszáj fix pontra rögzíteni. 4 Nagyon jó kis fényt ad Nikoletta Nagyon jó kis fényt ad olvasólámpának, viszont nem néztem utána, hogy mennyire széles alapra lehet rögzíteni, úgy hogy meggyűlt vele a bajom, mire kitaláltam hogyan tudom feltenni (végül fektetve, tehát alacsonyabban lett az égő, mint terveztem). Ez persze nem a termék hátránya, nem néztem utána, és amúgy akár falra is szerelhetném. Előny még, hogy jól mozgatható a feje, nem melegszik (gyerekek használják), jó hosszú a vezetéke. Az egyetlen hátránya, hogy könnyen csúszkál a a rúd a tartóelemben, és a tartóelem is a felületre rögzítő elembe nem rögzíthető, így könnyen kiesik. A függőlegesen felszerelt lámpánál inkább az a probléma, hogy a rúd lecsúszik, nem áll meg úgy, ahogy a képen is látszik, a fektetett lámpánál meg az a baj, hogy kiesik könnyen a taróelemből (tehát az előnye, hogy több irányban is betehető számomra itt hátránnyá vált, de nem a termék hibája).
Dupla fényű, 6 + 3 W teljesítményű falra szerelhető olvasólámpa. 2 db meleg fehér fényű (3000k) fényforrást tartalmaz. Elérhetőség: Külső raktáron. Szállítási idő kb. 2-4 munkanap Részletek Feszültség AC:100-240V, 50Hz Színhőmérséklet Meleg fehér Színvisszaadási index (CRI) >80 Szerelhetőség Felületre szerelhető Méret 300 mm x 50 mm x 35 mm Tanúsítványok CE, ROSH Élettartam min. 20000 üzemóra Adatok 3000 k Maximális teljesítmény 9 W Státusz ÚJ Külső raktáron. 2-4 munkanap
Ennél még jelentősebbnek bizonyult a kutatócsoport egy másik jégminta-sorozata, melyet egy 2500 méter vastag jégrétegből vettek. A 2500 méteres mélységben lévő részlet kora ugyan "csak" 150 ezer évre tehető, de a mintasorozat néhány száz éves időfelbontása páratlan. Eddig ugyanis csak az északi, grönlandi jégmezőről származtak ilyen finom időfelbontású mintasorozatok, a déli sarkvidékről még nem. A grönlandi jég vizsgálata vezetett többek között a múltbeli rendkívül gyors éghajlati változások felderítéséhez, melyek alkalmával az átlaghőmérséklet néhány száz éven belül akár 10 fokot is változhatott. Eddig azonban hiányzott a déli sarkvidékről a megfelelő felbontású jégminta ahhoz, hogy megállapítsák: volt-e összefüggés a grönlandi változások és a déli sarkvidék klímája között? Az új antarktiszi jégminta elemzéséből felállított idősor meglepően jól összevethető a grönlandival. Néhány százéves skálán az idősorok összehasonlítása statisztikailag is korrektül elvégezhető. Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon. A vizsgálatok bebizonyították, hogy az idősorokban fellelhető változások szoros összefüggést mutatnak.
A sarkvidéki éghajlat bármikor megváltozhatköszönhetően a mély meleg ciklonok áttörésének. Ebben az esetben a hőmérséklet 7-10 ° C-kal emelkedik. Nyáron a legmagasabb értékek +2... + 3 ° C. Éghajlati rendellenességek A gleccser zóna meteorológiai mutatóiAz elmúlt néhány száz évben komoly ingadozások tapasztalhatók. Elmondható, hogy az Északi-sark klíma fokozatosan változik. ANTARCTICA – Egy gyönyörű túra a világ leghidegebb kontinensére | Érdekes Világ. Ez egy globális probléma, amelynek nincs megoldása. Az elmúlt 600 évben fél tucat voltjelentős felmelegedés, amely közvetlenül érinti az egész bolygót. Az ilyen meteorológiai ingadozásokat globális kataklizmák követhetik, amelyek károsíthatják a Föld minden életét. Érdemes megjegyezni, hogy az északi-sarkvidéki éghajlat befolyásoljabolygó forgási sebessége és az általános légköri keringés. A tudósok számításai szerint 2030-ban komoly meteorológiai ugrást kell elérni a jégzónában. Még a legkisebb következmények is jelentősek lesznek a bolygón. Az a tény, hogy az Északi-sark hőmérsékleti mutatói évről-évre feltétlenül emelkednek.
Az EU környezetvédelmi, éghajlat -változási, energiaügyi, kutatási, közlekedési és halászati politikái közvetlen összefüggésben állnak a sarkvidékkel. EU policies in areas such as the environment, climate change, energy, research, transport and fisheries have a direct bearing on the Arctic. Az Északi- sarkvidék éghajlati és óceáni folyamatai jelentős hatást gyakorolnak az éghajlat és a környezet változására, tehát a kutatás szabadsága rendkívül fontos abból a szempontból, hogy megértsük, mi történik, és nem csak az Északi- sarkvidéken, hanem ami még fontosabb, itt, ahol élünk. Climatic and oceanic processes in the Arctic have a significant effect on climate and environment change, so freedom of research is extremely important for understanding what is going on, not only in the Arctic itself, but more importantly here, where we are. A pont a 2. Fordítás 'déli sarkvidék' – Szótár francia-Magyar | Glosbe. cikk módosításáról rendelkezik oly módon, hogy egy új, 5. pontban egyértelműbben meghatározza a " sarkvidéki éghajlat, illetve különösen hideg téli időjárási viszonyok" fogalmát.
100 méterrel a tengerszint felett lévő sziklafelszínek kb. 10 000 évvel ezelőtt emelkedtek ki. Mihelyt a szikla felszíne megszabadult a rajta lévő jégtömegtől, a lecsökkent albedó miatt ugrásszerűen megnőtt a sugárzási egyenleg, és ennek következtében a hőmérséklet is megváltozott, pozitív hőmérsékleti egyensúly alakult ki. A partvidékek közelében gyakran előfordul, hogy a jégtömeget sziklafelszín választja ketté. Deli sarkvideki éghajlata . Ez a felszínre bukkanó kőzet magába szívja a nap melegét, így akár 25-30 °C-ra is felmelegedhet a szikla felszíne. Az összegyűlt hőmennyiség pedig felolvasztja a környezetében lévő hó és jég jelentős részét. A nyári meleg így 2-3 méteres mélységbe is lehatol. Az olvadás következményeként akár akár 30–40 km² területű tómedencék is keletkezhetnek, ahol hamar megtelepednek az apróbb állatok és növények. A Bunger-oázisnak 20-25, a Schirmachernek pedig több, mint 180 tava van. A vizek színe kék, vörös és zöld az algák miatt, hőmérsékletük 4-5 °C. Ha ezek a tavak befagynak, csak a legfelső, kb.
Emberi beavatkozás nélkül is voltak már a földtörténetben jelentõs globális felmelegedési korszakok. Ennek újabb bizonyítékaként, egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványai kerültek elõ most az Antarktiszon. Az állat 14-20 millió évvel ezelõtt élt, amikor a Déli-sarkvidék éghajlata melegebb volt a mostaninál. Emberi beavatkozás nélkül is voltak már a földtörténetben jelentős globális felmelegedési korszakok. Ennek egyik legújabb bizonyítékaként, egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványai kerültek elő most az Antarktiszon. Az állat 14-20 millió évvel ezelőtt élt, amikor a Déli-sarkvidék éghajlata melegebb volt a mostaninál. A Déli-sarkvidéken eleve ritkaságnak számítanak a rovarok: a biológiai sokféleség hiánya abból fakad, hogy a legdélebbi kontinensen nincs növényi élet – kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot – és alacsony a hőmérséklet – írta a BBC News. A szakemberek a Transzantarktiszi-hegység szomszédságában húzódó, 200 kilométer hosszú Beardmore-gleccseren végeztek kutatásokat, amikor rábukkantak két bogár megkövesedett felső szárnyaira.
1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A "fókabőr-láz" kis híján a medvefókák kihalásához vezetett. 1820-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre. 1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen. 1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni. 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt). Az angol verzió Az angolok szerint az ő honfitársaik, William Smith és Edward Bransfield pillantották meg először az Antarktiszi szárazföldet. Smith a Horn-fokot akarta megkerülni egy teherhajóval, de délnek sodródva szárazföldet pillantott meg. Jelentést tett a Brit Tengernagyi Hivatalnak, amely 1820-ban az Andromache nevű hajót küldte ki Valparaisóból, felderítésre. Ennek a parancsnoka volt Bransfield, és az úton vele tartott Smith is.
Az éghajlatváltozást természetes okokkal összefüggésbe hozó kutatások szerint a globális felmelegedéshez vezető tényezők lehetnek (a teljesség igénye nélkül felsorolva): a Föld Nap körüli röppályájának ciklikus változása, a Földet érő napsugárzás mennyiségének változása a Föld dőlésszögének változásától függően, a Nap változó aktivitása, az óceánok és tengerek sótartalmának megváltozása, a tengeráramlatok megváltozása, a kérődző állatok által kibocsájtott metángázok okozta üvegházhatás, vagy a vulkanikus aktivitások miatt a légkörbe kerülő anyagok üvegházhatása.