A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Üzemanyag-takarékossági osztály Gumiabroncs cseréje vagy új szett vásárlása előtt számos olyan paraméterrel szükséges megismerkedni, ami sok autósnak nem mindennapos kérdés, hanem... Mutass többet Gumiabroncs cseréje vagy új szett vásárlása előtt számos olyan paraméterrel szükséges megismerkedni, ami sok autósnak nem mindennapos kérdés, hanem néhány évente egy-két alkalommal előkerülő feladat - így alaposan érdemes utánajárni a különböző tulajdonságnak, biztonsági előírásoknak, hiszen az autóvezetés közbeni biztonság és baleset megelőzés elsődleges szempont.
2021. 08. 21. 10:08 Defekttűrő autógumi. Remekül hangzik, ugye? Miért nem használ mindenki ilyet, ha annyira biztonságos? Megmutatjuk, mik az előnyei és hátrányai az ilyen gumiabroncsoknak! Defekttűrő gumik: előnyök és hátrányok Ha bárki használhatna defekttűrő gumit, akkor miért nem teszik sokan? Valami baj van velük? A defekttűrő gumiabroncs elsőre egy fantasztikus ötletnek hangzik, de minél jobban utánajárunk, annál inkább elbizonytalanodhatunk. Van olyan jó, mint a hagyományos gumik? Mit jelent egyáltalán az, hogy egy abroncs defekttűrő? Most alaposan átrágunk minden fontos állítást, ami ebben a kérdésben felmerülhet! Mit jelent az, hogy egy gumi defekttűrő? Először is, öntsünk tiszta vizet a pohárba: muszáj tisztáznunk, hogy a defekttűrő autógumi igenis ki tud lyukadni. Elkeseredni azonban nem kell, hiszen ez a fajta abroncs valóban számos helyzetben előnyös lehet, amikor kisebb-nagyobb defekttel kell szembenéznünk. A defekttűrő gumi egy speciális, erősített oldalfalú abroncs, mely képes az autó súlyát megtartani bizonyos távolság megtételéhez akkor is, ha gumi kilyukadt és csökkent a benne lévő nyomás.
Ez az egyesülés egy vízmolekula elvesztésével jön létre. Két aminosav közötti egyesülés dipeptid képződését eredményezi, és ha új aminosavakat adnak hozzá, akkor tripeptidek, tetrapeptidek stb. A kis számú aminosavból álló polipeptideket általában oligopeptideknek nevezzük, és ha az aminosavak száma magas, akkor polipeptideknek nevezzük őket. A polipeptidlánchoz hozzáadott minden aminosav egy molekula vizet szabadít fel. Az aminosavnak azt a részét, amely H + vagy OH- vesztett a kötés során, aminosavmaradéknak nevezzük. Ezen oligopeptid- és polipeptidláncok többségének egyik végén egy amino-terminális csoport (N-terminális), a másikban terminális karboxilcsoport (C-terminális) lesz. Ezenkívül sok ionizálható csoportot tartalmazhatnak az őket alkotó aminosavmaradékok oldalláncai között. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Emiatt polyampolitoknak számítanak. Aminosav szekvencia Minden fehérjének van egy bizonyos aminosavmaradék-szekvenciája. Ez a sorrend az úgynevezett fehérje elsődleges szerkezete. Minden szervezetben minden egyes fehérje fajspecifikus.
Figyelt kérdés Valaki röviden, tömören eltudná mondnai a fehérjék szerkezetét? csak a lényeg, de érthetően. Köszönöm:) 1/6 anonim válasza: elsodleges: aminosavszekvencia, azaz h milyen sorrendben kapcsolodnak a kulonbozo aminosavak masodlagos: a feherje konformacioja, azaz h hogyan allnak egymashoz kepest az aminosavak. lehet beta redozet, vagy alfa helix. (neten keress kepet) harmadlagos: a kulonbozo masodlagos szerkezetu szakaszok valtakozasa. ha mindketto van benne valtakozva akkor globularis, azaz gombolyag szeru a feherje, ha pedig az egesz feherje vegigi csak helix vagy redozet konformacioju, akkor fibrillaris (azaz ilyen hosszu szal, pl a selyem) negyedleges: nincs minden feherjenek. csak azoknak amik tobb peptidlancbol epulnek fel. a negyedleges szerkezet ezeknek az alegysegeknek az egymashoz viszonyitott szerkezete 2016. máj. 31. 21:24 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 A kérdező kommentje: Koszonom! :-) Halas vagyok 3/6 A kérdező kommentje: Esetleg tudnal mindre 1-1 peldat irni meg?
– alegységek – pl. hemoglobin – szerkezet – elsődleges szerkezet – másodlagos szerkezet – α hélix – β lemez – harmadlagos szerkezet – oldalláncok közötti kötések – apolásris – diszperziós – poláris – dipólus-dipólus, H-kötés, ionkötés, kovalens kötés, kénhíd (…SH + HS… –(- 2H)–> …S-S…) – negyedleges szerkezet – térbeli szerkezet – fibrilláris – szálas, rostos – vízben nem oldódik – vagy csak α hélix, vagy csak β lemez építi fel – pl. szaru, hernyóselyem – globuláris – α hélix és β lemez is van benne => változatos szerkezet – többnyire oldódnak vízben – a szerkezetük és a működésük szorosan kapcsolódik egymáshoz – térszerkezetük könnyen módosul – denaturáció => működésképtelenné válnak – a töltéssel rendelkező oldalláncok töltései megszűnhetnek – az oldalláncok elmozdulhatnak – az eredeti kötések felszakadhatnak (első- és másodrendű egyaránt) és új kötések alakulhatnak ki – okai lehetnek: – Ph változás – hőm. vált.